Eredményes téli tornákon vannak túl az öregfiúk

– Decemberben két tornán is elindultatok, mennyire sikerült újra összehozni a kecskeméti öregfiúkat?

– Elég jól elindultunk ismét, akiket általában szerettünk volna meghívni, azok nagyrészt ráértek és szívesen jöttek a decemberi tornáinkra. Az egyik a szegedi Kék Mókus Kupa volt, amire olyan játékosok is érkeztek, akik inkább a baráti társaságomba tartoznak, de jól illeszkedtek közénk. Ennek eredménye a harmadik hely lett, sajnos az elődöntőt elrontottuk a Szeged ellen. Utána jött a kecskeméti Lázár Bence Emlékgála, ahol hazai pályán ismét nyerni tudtunk, a hat kiírásból már harmadjára. Különösen azért nagy szó ez, mert fiatalabbak már nem leszünk, sőt, egyre inkább 50 felé tart a csapat magjának átlagéletkora. Ez az egy olyan tornánk van, ahol nagyon megkötjük azt, hogy tényleg csak klubhoz, Kecskeméthez köthető játékosokból álljon a keret, külsősök nélkül jöjjünk össze lehetőleg. Fokozatosan melegedtünk bele, egyre jobban vettük az akadályokat, ennek végül szép siker lett az eredménye. Nagy dolog ez számunkra.

– Januárban Tiszafüreden is az első helyen zártatok, mit kell tudni erről a rendezvényről?

– Tiszafüredre is baráti kapcsolat révén jutottunk el. Ahogy az előző két esemény, ez is egy nagyon jól megszervezett torna volt, a mezőny is nemzetközi lett, emellett a Diósgyőr és a Debrecen is elfogadta a meghívást. Számolgattunk, nagyjából 3000-3500 NB I-es meccsnyi rutin volt ott a nap során a parketten. Ott is győzni tudtunk, mind az öt meccsünket behúzva lettünk aranyérmesek. A hozzáállás ezúttal is nagyszerű volt, külön öröm, hogy Montvai Tibor is újra el tudott jönni közénk. Farkas Pistára is számítottunk, s bár neki aznap éppen edzőmeccse volt a KTE-vel Békéscsabán, ennek ellenére is utánunk jött ezt követően. A helyi szervezők utána megvendégeltek, amiért külön is hálásak vagyunk, jó volt ott maradni és együtt tölteni az estét, régi sztorikat elővenni. Reggeli után aztán páran még elmentünk egy kicsit fürdőzni is. Erről kell szólnia az ilyen rendezvényeknek, nagyon nagy örömmel megyünk jövőre is, már meg is hívtak minket.

– Hogyan tervezitek a következő hónapokat?

– Szeretnénk sokszor találkozni, eleget téve vidéki meghívásoknak is. Tavaly nyáron szerveztünk egy kis mini tornát, ebből szépen alakul már a folytatás, a nagyváradi csapat is tervez hasonlót nemzetközi mezőnnyel, amire mehetünk. A legfontosabb az, hogy szeretnénk sportemberhez méltóan, örömmel, jó hangulatban képviselni a KTE-t továbbra is. Noha már kevésbé nagy örömmel futunk, de futballozni nem felejtettünk el. Az anyaegyesület részéről is minden segítséget megkapunk, amit külön is köszönünk, szeretnénk ezt a jó kapcsolatot megtartani.

Szerző: KTE/kecskemetite.hu