Egészen máshogy élünk meg minden A kis herceg-feldolgozást, legyen szó írott, színpadra állított vagy filmes alkotásról. Egytől egyig ugyanazokat a fontos üzeneteket hordozzák, mégis rendre új adalékokat tartalmazó tanulságok fedezhetők fel bennük.

Sipos Imre, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház prózai tagozatának vezetője rendezte az előadást, s mint mondta: külön öröm számára, hogy Dunaújváros után Kecskeméten is teret adhat elképzeléseinek Antoine de Saint-Exupéry leghíresebb történetéről.

„Ez egy rendkívül szép, költői előadás. A mozgó animációk, a jelmezek és a díszlet együtt olyan vizuális látványvilágot teremtenek, amely tökéletesen szemlélteti a kozmikus magány és egyedüllét érzését. Bár tény, hogy a darab inkább a felnőttek gondolatvilágán halad, ám eközben elvarázsolja a gyerekeket” – fogalmazott a rendező. A rendkívüli díszlet és jelmez Matyi Ágota munkáját dicséri, a koreográfus Dunaveczki Éva, az animáció Nagy Tibor elképzelései alapján született meg. A zeneszerző Nánási Péter, az előadást színpadra alkalmazta Garajszki Margit.

A százhúsz éve megjelent történet a világ ötven legolvasottabb műve között szerepel. A kecskeméti előadásban ugyanakkor további érdekesség, hogy A kis herceg jól ismert szövegei mellett az író más műveiből, valamint egyéb filozófiai művekből is hallhatunk citátumokat. Az előadás ettől válik még komplexebbé.

„Nekem többször feltették a kérdést, hogy miért hal meg a történet végén a főszereplő? Van erre egy véleményem szerint érvényes válaszom, amely választ az előadás is megadja a közönség számára. Azért, mert a kis herceg nem létezik. Ő a pilóta tiszta énje, a romlatlan, fiatalkori ideálja: amilyen ő szeretne lenni, vagy szeretett volna lenni. Éppen ezért ketten egyszerre nem lehetnek térben és időben egy helyen” – adott magyarázatot Sipos Imre az egyik leggyakrabban felmerülő kérdésre.

Elárulta: szerinte A kis herceg legfőbb tanítása, hogy mindannyiunknak meg kell tanulnia jól szeretni. „A szeretet nélküli élet magányra van ítélve. A történetben szereplő összes bolygólakó egyedül van, egyikük sem képes szeretni. Mindegyikük szeret valamit: a tudományt, a pénzt, az alkoholt, a hírnevet, a hatalmat, de egymást szeretni nem képesek. A kis herceg azért jön el – pontosabban azért kell a pilótának a tiszta énjével találkoznia –, hogy ő maga is megtanuljon jól szeretni. Így tud majd visszatérni a rózsájához, így válik képessé harmóniában élni a másikkal” – tette hozzá.

Sipos Imre szerint az előadás egyaránt szól a felnőtteknek és a gyerekeknek is: az adott életszakaszban mindig nyújt valamit. Az idősebb korosztály szembesül és visszatekint az elrontott utakkal, míg egy fiatal lehetséges jövőket láthat benne. „Számomra rendezőként az egyik legfontosabb üzenet, amit közvetíteni szeretnék, hogy a lehetséges életeink mindig jelen vannak, majd a továbblépésnél elhagyjuk őket. Vagy ahogy a kis herceg fogalmaz: levetjük őket, mint egy régi kérget.”

A címszerepet váltott szereposztásban Kószó Botond és Pölös Bálint, a Pilótát Sipos Áron, a Virágot Szabó Dorottya, a Kígyót Csapó Virág, a Rókát pedig Magyar Éva és Lakatos Máté alakítja. Sipos Imre rendező rendkívül értékes közös munkaként jellemezte a próbafolyamatot, külön kiemelve a két gyermekszereplő jelenlétét.

„A színészektől is nagy elvárás, hogy hatvan percen keresztül folyamatosan, időben is jelen legyenek, két ilyen fiatal fiútól pedig kifejezetten nem is elvárható. Különleges dolog, hogy ők ilyen koncentrációval végig tudták csinálni ezt a próbafolyamatot, le a kalappal előttük! Óriási alázat, és nagyon nagy reményekre jogosító dolog ez, nem csupán a színházra vonatkoztatva, hanem hogy az életben olyan fiúk lesznek, akik képesek olyasvalamit csinálni, ami több, mint ami az életkoruktól, adottságaiktól elvárható” – utalt Pölös Bálintra és Kószó Botondra a rendező.

A kis herceg című mesejáték egész évadban látható a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház nagyszínpadán, ahol egy igazán különleges vizuális utazás várja a kicsiket és nagyokat.