November 14. csütörtök, Aliz

Katona József születésének 233. évfordulójára emlékeztek Kecskeméten

2024. 11. 11., 16:45
Katona József születése 233. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést ma (hétfőn) a hagyományoknak megfelelően a Katona József Emlékház udvarán, majd a Katona-szobornál. Az eseményen a városvezetés mellett kulturális és oktatási intézmények képviselői rótták le tiszteletüket a drámairodalom kiemelkedő alakja előtt.
Fotó: Banczik Róbert
A galéria 29 képet tartalmaz

Katona József születésének 233. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést hétfőn délelőtt. Nemzeti drámánk, a Bánk bán szerzője egykori szülőháza udvarán kezdődött a rendezvény, ahol bevezetőt mondott Székelyné Kőrösi Ilona, történész, etnográfus, majd Pintér Lajos Katona József-medalion című versét szavalta el Pintérné Major Éva tanár. Pintér Lajos, József Attila-díjas költő ünnepi beszédét követően a megemlékezés a színház melletti parkban folytatódott a Katona-József szobornál.

Székelyné Kőrösi Ilona történész, etnográfus beszédében rámutatott arra, hogy Katona József számára Kecskemét városa születésétől a haláláig a legfontosabb volt.

- Katona számára a város, a szülőföld, a család, az otthon, a környező táj nagyon-nagyon fontos volt. Az imént a Katona József Emlékházban tartottunk egy ünnepséget az a hely, ahol ő gyermekkorában és később is a város környéki kirándulásokat tette és ez keltette fel a történelmi érdeklődését. Tudjuk, hogy történetíróként is számon tarthatjuk, hiszen foglalkozott kecskeméti helytörténeti munkákkal, kutatásokkal
— mondta a rendezvényen Székelyné Kőrösi Ilona történész, etnográfus.
”

Nagy drámaírónk az egykori pusztatemplomokra is kíváncsi volt, arra, kik éltek ott, hogyan beszéltek és legfőképp arra, hogy hogyan imádkoztak. A történész szerint Katonára a vallási toleranciával kapcsolatban is méltán lehetne hivatkozni.

Kecskemét kultúráért felelős alpolgármestere, Bán János az évforduló alkalmából felhívta a figyelmet Katona egy elfeledett művére, melyet a kecskeméti pusztákról írt, amit érdemes újra elővenni és kecskemétiként olvasni, mert gyönyörűen kirajzolódik belőle az üzenet: akik itt élünk és akik mindig is itt éltek, sokkal erősebben kötődünk egymáshoz és a városunkhoz.

- Katona gyönyörűen megfogalmazta azt, hogy sokkal több minden köt össze minket, sokkal erősebb az az összetartozás érzés annál, mint ami elválaszt minket. Ez akkor is így volt az Ő korában és szerintem most is így van és valószínűleg így lesz ezután is. Érdemes ezt megszívlelni
— nyilatkozta a Kecskeméti Médiacentrumnak Bán János alpolgármester.
”

Ünnepi beszédében Kriskó János, a 2024-ben Katona József-díjjal kitüntetett televíziós újságíró arról értekezett, hogyan lehet ma a Bánk Bánt, Katona József korszakos jelentőségű nemzeti drámáját eljuttatni a középiskolás korosztályhoz. Úgy, hogy a diákok megértsék és megérezzék a mű mondanivalóját, annak jelentőségét, saját életükre is vonatkoztatható érvényességét.

- Úgy vélem a siker azon múlik, hogy mindezt olyan nyelven és/vagy olyan eszközökkel kíséreljük meg, amelyet ez a generáció beszél és ért. Hogy a darabban megfogalmazódó, a mai embert is közelről érintő konfliktusok és élethelyzetek utat találjanak hozzájuk. Meggyőződésem szerint ez nem kis részben kommunikációs kérdés is, nem csak a nyelvezet kérdése
— mondta ünnepi beszédében Kriskó János televíziós újságíró.
”

Kollégánk két olyan Bánk bán-rendezésről beszélt, melyek bizonyítják, hogy nem reménytelen eljuttatni a drámát az ifjúsághoz.

Az ünnepségen Móra Ferenc Katona Józsefről írt gondolatait tolmácsolta Kovács Lujza, a Kecskeméti Katona József Gimnázium tanulója. A megemlékezésen a városvezetés képviselői mellett részt vettek a Katona József nevét viselő intézmények képviselői is.