Kecskemétiek Kodály-ünnepe a fővárosban, a zene szentélyében
50 évvel ezelőtt, 1975 szeptemberében nyílt meg a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet a hírös város szívében álló 18. századi egykori ferences kolostor épületében. Ezzel itthon és külföldön is példa nélküli intézmény jött létre, bizonyítékául annak, hogy Kodály Zoltán szellemi hagyatéka nemcsak a magyar kultúra és oktatás felbecsülhetetlen értéke, hanem a „szellemi világörökség” része is. Ugyancsak 1975-ben, a Kecskeméten megrendezett 2. Nemzetközi Kodály Szimpóziumhoz kapcsolódva alakult meg a Nemzetközi Kodály Társaság (IKS) is, és ugyanabban az évben kezdte meg működését a Hírös Agóra jogelődje, a Bács-Kiskun Megyei Művelődési Központ. A három jubiláló intézmény közösen szervezte meg a csütörtök esti hangversenyt, együttműködésben a Zeneakadémiával, Kodály Zoltán alma materével, a Liszt Ferenc alapította és a nevét viselő zeneművészeti egyetemmel, amely 2025-ben szintén ünnepel: idén 150 éves.
Az ünnepi alkalom első perceiben Czinege Ádám Balázs, az est műsorközlője köszöntötte a zene szentélyeként is emlegetett épület csodálatosan szép dísztermében megjelenteket, köztük dr. Jerry-Louis Jaccardot, a Nemzetközi Kodály Társaság elnökét és az elnökség tagjait, továbbá a Kecskeméti Kodály Intézetért Alapítvány munkatársait. A Kodály Intézet oktatója megkülönböztetett tisztelettel üdvözölte Kodály Zoltánné Péczely Saroltát, a 27. Nemzetközi Kodály Szeminárium fővédnökét, akinek dr. Fekete Gyula, a Zeneakadémia nemzetközi és tudományos rektorhelyettese nyújtott át egy szép virágcsokrot.
Ezt követően Kodály Zoltán: Fölszállott a páva – változatok egy magyar népdalra című zenekari művét szólaltatták meg Hollókői Huba irányításával a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar tagjai. A darab témájául szolgáló népdal, ahogyan Czinege Ádám Balázs fogalmazott: „Nem pusztán egyike a magyar népdalkincs számtalan darabjának, az ikonikus pentaton dallam mind Kodály, mind Bartók számára szinte jelképévévé vált a tiszta, romlatlan népzenei hangnak. Számos darabjukban megtaláljuk ezt a dallamot. Nem véletlenül került vissza idén a Kodály Szimpózium arculatába is a páva képe.” A variációkat a kecskeméti szimfonikusok drámai erővel és remek muzikalitással tolmácsolták, érezhető magabiztossággal követték művészeti vezetőjük szuggesztív és kifejező mozdulatait.
A koncert folytatásában Kodály Zoltán: A 114. genfi zsoltár című alkotása hangzott el. A 27. Nemzetközi Kodály Szimpózium kórusát Hollókői Huba vezényelte, orgonán közreműködött Horváth Márton Levente. Amikor Kodály – még fiatal korában – maga elé tűzte a magyar zene népi forrásokból való megújításának feladatát, megismerte a magyar reformáció gazdag énekköltészetét és az évszázadok használatában szinte magyarrá vált genfi zsoltárokat. Ennek a kapcsolatnak beszédes bizonyságai református eredetű művei, melyek halhatatlan életművének legjellegzetesebb és legszebb alkotásai közé tartoznak. Ezek egyike, A 114. genfi zsoltár megrendítő erővel szólt nemcsak a kórus nagysága miatt – a világ 37 országából érkezett 150 énekes a pódium mögötti ülések mellett az oldalerkély két szektorát is betöltötte –, hanem amiatt is, amilyen mély átéléssel énekelték Szenczi Molnár Albert veretes magyar szövegét.
Az est felemelő percekkel zárult. Erdei Péter Liszt-, Kodály- és Bartók–Pásztory-díjas karnagy vezetésével a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar, a 27. Nemzetközi Kodály Szimpózium kórusa, valamint Lökösházi Mária (szoprán), Rajk Judit (alt), Körmendy Flórián (tenor) és Cserményi Zsombor (basszus) – egyfajta hálaadásként az elmúlt öt évtizedért – Kodály Zoltán: Budavári Te Deum című latin szövegű miséjét adta elő. A monumentális mű a nagy létszámú előadó-apparátus jóvoltából elementáris erővel hangzott el, minden tekintetben igazolták a Nemzeti Ujság kritikusát, aki az 1936-os ősbemutató után ezekkel a szavakkal jellemezte Kodály hálaadó énekét: „tartalmában szent, formájában művészi, hatásában általános és vallási áhítat keltésére alkalmas”.
Az „idők gonoszak”. Ezt élhették át a csütörtök esti ünnepi hangverseny résztvevői. Olybá tűnt ugyanis, hogy még csak épp elkezdődött a koncert, de már véget is ért. A Zeneakadémia széksoraiban helyet foglalók között szép számban voltak kecskemétiek, ők azzal vigasztalódhattak, hogy péntek este, amikor apró változással – A 114. genfi zsoltár helyett Fűri Anna vezetésével két részletet énekel majd a kórus a Négy olasz madrigál sorozatból – a fellépők megismétlik fővárosi produkciójukat a Hírös Agóra színháztermében, ismét részük lehet ebben a „csodában”.