Kiszáradt földek, elfagyott ültetvények - a gazdák a túlélésért küzdenek Bács-Kiskunban
Súlyosbodik az aszályhelyzet
Mínusz hét fokos fagyok, csapadékhiány és kiszáradt földek - súlyos helyzetben vannak a gazdák Bács-Kiskun vármegyében. Az idei tavasz egyszerre hozott aszályt és rendkívüli fagyokat, amelyek több ágazatban is komoly károkat okoztak, a gyümölcsösöktől a szántóföldi növényekig.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnöke szerint összetett a probléma. A térség évek óta súlyos csapadékhiánnyal küzd, és bár télen volt némi hó, ez messze nem volt elegendő a kiszáradt talajok feltöltésére.
Tavaszi fagy pusztított
A száraz, alacsony páratartalmú levegő miatt a május eleji hideghullám különösen pusztító volt, főként a Homokhátság térségében.
A fagykár mértéke rendkívüli: a kamara előzetes becslése szerint csak a gyümölcsösökben és a szőlőkben akár 30 milliárd forintos veszteség is keletkezhetett.
A gazdák mindent megtettek - a védekezés kevésnek bizonyult
A védekezési lehetőségek is korlátozottak voltak, a gazdák minden elérhető módszert bevetettek. „Füstgyertyázás, szélgépek, drónos próbálkozások is voltak, de mínusz öt–hét foknál már nincs hatékony védekezési technológia” – hangsúlyozta Gáspár Ferenc.
Hozzátette, még a szélgépek is csak korlátozott területet tudnak megvédeni, miközben rendkívül költségesek. Mint mondta, egy ilyen berendezés akkora költség, hogy egy hektárra vetítve sok esetben nem térül meg.
A gabonaföldeken is súlyos a helyzet
Nemcsak a gyümölcsösök vannak bajban. A gabonák és más szántóföldi növények állapota is aggasztó. A szakember szerint sok helyen már most látszik, a megszokottnál jóval kisebb termés várható.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy több gazda már nem is a termésre, hanem az értékmentésre koncentrál. „Vannak, akik elkezdték zölden lekaszálni a gabonát, hogy legalább takarmányt tudjanak belőle készíteni. Jelenleg a túlélésről szól a gazdálkodás” – fogalmazott. A takarmányhiány veszélye is egyre nagyobb, mivel a gyepek is kiszáradtak.
Több tízezer gazda érintett - hosszabbítást kér a kamara
A kamara közben a kárenyhítési kérelmek beadásában segíti a gazdákat, mivel szinte a teljes vármegye érintett a károkban. A beadási határidők miatt azonban feszített a helyzet, ezért hosszabbítást is kértek a minisztériumtól. A szervezet szerint mintegy 18 ezer gazdálkodó érintett, közülük 11 ezret napi szinten segítenek a falugazdászok. „Az előzetes felmérések szerint elég nagy a baj, különösen a gyümölcsösökben és a szőlőkben” – hangzott el. A becslések szerint a fagykár elérheti a 30 milliárd forintot, miközben a jelenlegi kárenyhítési keret ennél alacsonyabb.
A jövő kulcsa az ültetvények megőrzése
A szakember szerint a következő időszak kulcskérdése az ültetvények megőrzése lesz. „Meg kell menteni az állományt, hogy jövőre egyáltalán legyen termés. A legyengült növények nem bírnák el a hozamot” – mondta.
Klímaváltozás és alkalmazkodás kényszere
A klímaváltozás hatásai egyre erősebben érezhetők a térségben, ezért a gazdáknak alkalmazkodniuk kell az új körülményekhez. A kamarai elnök kiemelte, az elmúlt négy évben látványosan súlyosbodtak az időjárási szélsőségek. Úgy fogalmazott, ugyan korábban is előfordultak tavaszi fagyok, de ilyen mértékű aszállyal együtt még nem tapasztaltak hasonló helyzetet a gazdálkodók.
A problémát szerinte már csak szélesebb összefogással és hosszú távú megoldásokkal lehet kezelni. „A víz visszajuttatása, a vízpótlás és a vízmegtartás irányába kell elmozdulni, de ez kormányzati feladat is” – hangsúlyozta.
Egyre többen hagyják parlagon a földeket
A gazdák közben egyre nehezebb döntések elé kerülnek. Vannak, akik idén nem is vetettek, mások pedig már most a földek pihentetése mellett döntenek.
A szakemberek szerint a következő évek kulcskérdése az lesz, hogyan tud alkalmazkodni a mezőgazdaság a szélsőséges időjáráshoz, és hogy lesz-e elég forrás a termelés fenntartására a Homokhátságon.