Kodályos diákok orgonáltak a Nagytemplomban

2024. 06. 07., 10:41
A Kecskeméti Kodály Iskola négy orgona szakos növendéke csütörtök este „idegen” környezetben, a Nagytemplom orgonáján játszva mutatta meg tudását. Révész László orgonaművész tanítványai többek között Johann Sebastian Bach, Max Reger, Bartók Béla és Kodály Zoltán műveit szólaltatták meg.

Kihelyezett tanszaki koncertet korábban is rendezett a Kecskeméti Kodály Iskola orgona tanszaka, az elmúlt évtizedekben néhány alkalommal a növendékek játszottak már a református templomban és a Nagytemplomban is. Idén egy osztálykirándulás időpontja véletlenül egybeesett a diákok szokásos év végi hangversenyének tervezett dátumával, május 30-ával. S mivel amikor ez kiderült, az iskola díszterme már folyamatosan foglalt volt, ezért döntött úgy a tanszakot közel négy évtizede, 1986-ban alapító Révész László orgonaművész, hogy négy tanítványa ezúttal nem a megszokott helyszínen mutatja majd meg tudását. „A főplébánia kántorának, Liptainé Szeverényi Mártának nemrég segítettem a regisztrálásban – mondta Révész László –, ő pedig felajánlotta, hogy ha egyszer úgy adódik, nyugodtan jöjjünk ide, a Nagytemplomba a tanszakkal. Most kapóra jött a javaslata, örömmel éltünk vele, tanítványaim is örültek ennek a lehetőségnek.”

A csütörtök esti koncert előkészítésében többek között Gerhát Domonkos 11.-es gimnáziumi és zeneiskolai tanuló is aktívan részt vett. „Arra gondoltunk Révész tanár úrral – mondta kérdésünkre –, hogy jó ötlet kihelyezni a koncertet a Nagytemplomba és kicsit szélesebb körben meghirdetni az eseményt. Bár több templom is szóba került, végül a különleges akusztikai viszonyok és a nagy orgona kihívásai miatt erre esett a választás. A műsort pedig a tanszak jövő heti vizsgaanyagából állítottuk össze.”

Zenetörténeti érdekességek  Kodály Zoltánról

A hangverseny első perceiben Révész László, a Kodály Iskola tanára köszöntötte a megjelenteket, majd a fellépő diákjairól mondott néhány méltató szót. A Kodály Zoltán-díjas orgonaművész a későbbiekben az elhangzó orgonaművekről is megosztott néhány zenetörténeti érdekességet, így például a közönség megtudhatta, hogy Kodály Zoltán 1942-ben a galyatetői templom közelében eredetileg orgonára (harmóniumra) komponálta a Csendes misét. Később kompozícióját Kecskemét neves szülöttje többször is átdolgozta, így született meg a mű zenekari változata, illetve a Missa brevis, amelyet 1945. február 11-én mutattak be az Operaház ruhatárában, az ostrom alatt álló Budapesten. 

A koncerten elsőként Gerhát Domonkos lépett a játszóasztalhoz, az intenzív orgonatanulást 2-3 éve folytató fiatal tehetség Bach nagyszabású alkotását, az f-moll prelúdium és fúgát játszotta el. Őt „fiatalabb” növendékek, az orgona tanszakon mindössze 1-2 éve tanuló diákok követték. Szécsi Henrietta, Gatyás Bodza és Endre Eszter Franck, Bruhns, Bach, Lübeck, Reger és Bartók darabjait szólaltatta meg. Végül ismét Gerhát Domonkos meglepően érett játékát hallhatták az érdeklődők, előadásában előbb Kodály Zoltán Csendes miséjének Credo tétele, majd César Franck Hősi darabja csendült fel.

„Előzetesen egy kicsit tartottam ettől a koncertről – mondta a hangverseny utáni percekben Révész László –, mert tudom, hogy ha az orgonista nem a megszokott hangszerén játszik, akkor az gondot okozhat, például az orgona nem akkor szólal meg, amikor megnyomja a billentyűt. De nem baj, kellenek az ilyenek is, és úgy érzékeltem, hogy a tanítványaim dicséretesen megküzdöttek ezzel a lehetőséggel.”