Kórusversenyen járt Durányik László – ezúttal zsűritagként

Április 13–16. között rendezték meg a 19. Budapesti Nemzetközi Kórusverseny és Fesztivált. A kórustalálkozóknak korábban több alkalommal Kodályné Péczely Sarolta volt a tiszteletbeli elnöke, míg 18 évvel ezelőtt Kecskemét szülöttje, Kodály Zoltán életműve állt a rendezvény középpontjában. A BNK művészeti vezetője a kezdetektől fogva Hollerung Gábor Liszt Ferenc-díjas karmester, érdemes művész, aki 1988-ban – amellett, hogy megálmodta egy akkoriban teljesen újszerű lebonyolítású kórusverseny életre hívását – saját kórusával, a Budapesti Akadémiai Kórustársaság tagjaival 1988-ban meg is rendezte az első kórustalálkozót. Az 1989-ben megtartott második BNK óta – a járvánnyal terhelt 2021-es esztendő kivételével – minden páratlan év tavaszán hazai és külföldi énekkarok sokaságát, színe-javát vonzza a rendezvény.

A verseny zsűrijére, épp annak különlegessége miatt mindig fokozott szerep jut: nemcsak az elhangzó produkciókat kell értékelniük, de a kórusoknak áttekinthető, részletes visszajelzést kell adniuk munkájukról és teljesítményükről, mely segíti őket fejlődésükben és további munkájukban. Minderre garanciát jelent, hogy a bírálók között rendre nemzetközileg is elismert szakembereket lehet találni. Az idei megmérettetésen öttagú zsűri hallgatta az énekkarok produkcióit. A grémium munkájában három külföldi muzsikus vett részt: Yuval Ben Ozer, Izrael egyik vezető karnagya, a Földközi-tenger keleti partján fekvő ország egyetlen profi kórusa, a New Israeli Vocal Ensemble alapítója, karnagya és művészeti vezetője; Jürgen Faßbender német karnagy, a Kórusok Világtanácsának tagja, aki számos díjat nyert kórusaival a legnevesebb nemzetközi versenyeken, például 2004-ben a Brémai Kórusolimpiáról bajnoki címet vihettek haza és elsők lettek a BBC „let the peoples sing” versenyén Londonban; Robert Sund, a stockholmi Királyi Zeneakadémia korábbi karvezetéstanára, aki az Orphei Drangar férfikar karnagyaként értékes szolgálatainak elismeréséül megkapta a Királyi 31 mm-es Érdemérem kitüntetést kék szalaggal. Mellettük két neves hazai szakember is meghívást kapott a zsűribe: Kocsis-Holper Zoltán karnagy, szólóénekes és zenetanár, a Kodály Kórus Debrecen vezető karnagya, a KÓTA korábbi elnöke, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának oktatója, valamint Durányik László Kodály-, Csokonai- és Prima díjas karnagy, a Kecskeméti Kodály Iskola tanára, a Miraculum-Aurin kóruscsalád alapítója, vezetője. „Hollerung Gábor kiváló karmesterrel, kórusvezetővel, a Budapesti Nemzetközi Kórusversenyek művészeti vezetőjével régóta jó kapcsolatot ápolok – mondta kérdésünkre Durányik László. – Az ő nevével fémjelzett fővárosi és jó néhány külföldi, úgynevezett »meeteng music« rendezvényen, például Rómában és Fundãóban, az 1990-es évek vége óta kórusaimmal több ízben is részt vettünk, számtalan első díjat elnyertünk már. Azt gondolom, hogy ezeknek a versenygyőzelmeknek is köszönhetem, hogy idén már nem először kaptam ilyen lehetőséget, hívtak meg a versenyre zsűrizni.”

Az idei Budapesti Nemzetközi Kórusversenyen 26 együttes vett részt. A mezőny fele külföldről, többek között Ausztráliából, Japánból, Indonéziából, Svédországból és Lettországból érkezett, míg hazánkat a fővárosi együttesek mellett váci, orosházi, padragi, ajkai és szegedi kórusok – így például a hírös városban született, az M. Bodon Pál Zeneiskola és a Kecskeméti Kodály Iskola korábbi diákja, majd tanára, Valkai Dávid vezette Vántus Fiúkórus –  képviselték. A kórustalálkozó vasárnap Budafokon, a Klauzál Házban nyitóhangversennyel indult, hétfőn, kedden és szerda délben a kategóriaversenyeket a Budapest Music Centerben és a MÜPÁ-ban rendezték meg, és a szerda esti nagydíjas versenyt is az utóbbi helyszínen, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben tartották meg. A verseny nagydíját egy izraeli nyolcfős kamarakórus, a Cecilia Ensemble From Moran Choirs nyerte el.

„Örültem annak – összegezte a látottakat zsűritagként Durányik László, – hogy 26 kórus eljött a versenyre. A mai világban, amikor hihetetlen mennyiségben lehet versenyeket és fesztiválokat találni, és sokan üzleti vállalkozásként szerveznek kórustalálkozókat, azaz számukra nem a művészeti rész a lényeg, szóval ebben a helyzetben jó volt látni a 11 országból érkezett énekkarokat. Egy-egy kategóriában persze így sem volt túl nagy vetélkedés, ennek ellenére nem volt könnyű első díjat szerezni – volt diákunk és kollégánk, Valkai Dávid szegedi, szakközépiskolás fiúk alkotta énekkara hiába énekelt nagyszerűen, »csak« Arany minősítést szerzett, mert balszerencséjükre egy olyan elképesztően teljesítő japán kórus is indult a kategóriájukban, akikkel szemben esélytelenek voltak. Ennek megfelelően egy fantasztikus, világszínvonalú nagydíjas versennyel ért véget a rendezvény. Aki beült és végighallgatta, az szinte nem hitte el, hogy ilyen produkciók léteznek. A zsűrinek nehéz volt döntenie, a legjobbat kiválasztania. Végül egy izraeli kamarakórus vitte el a pálmát, akik irdatlan nehéz darabokat, mondhatni 22. századi »űr-műveket« énekeltek »haláltisztán«, ugyanakkor érzelmileg is kifejezően.”