Március 15-én leplezik le Lakatos Pál monumentális plasztikáját
Bár még nincs kész a közel 3,3 méteres plasztika, az már most látható, hogy rengeteg gyönyörű apró jelet rejt magába a szobor.
– Asszociálhatunk róla az írásbeliség kezdetére is, amikor agyagba írtak. Ilyen és ehhez hasonló struktúrák jelennek meg a felületen. Ha az ember kisplasztikában gondolkodik, akkor előbb utóbb találkozik azzal a problémával, hogy a nagy forma nem igazán nagy, és a kicsi nem egészen kicsi. Szükség van egy monumentális méretre, ahol az ember sokkal nagyobb skálán mozoghat, ahol a nagy már elég nagy és a kicsi az már egészen kicsi. Ez egy olyan kontrasztot tud létrehozni, amely valamiféle emóciót vált ki - részletezte a művész elképzelését.
Bár több mint 20 éve dédelgette, tökéletesítette ezt a tervet Lakatos Pál, még az alkotói folyamatban is történtek változtatások.
– Mivel mindent magam készítek: a mintázástól az öntésig a hegesztéseken és cizellálásokon át, ezért van alkalmam menet közben is változtatni, és ez jól is van így. Ez az út járható nekem. Persze, az ember tudja előre a vázszerkezetét, a nagy formák elrendeződését, de menet közben is vannak ötletek, megoldások, de véletlenek is előfordulnak, amikből megőriz az ember valamit, vagy kiemel, vagy egyszerűen eltüntet és a végeredmény, valahogy olyan kell legyen, mint egy természetes úton létrejött képződmény - mondta Lakatos Pál.
Azt is hozzátette, örül, hogy egy olyan szobor valósul meg, ami nem egy történelmi eseményhez kapcsolódik, hanem a szobor kedvéért jön létre. Ebben az alkotásban ugyanis kultúránk letéteményeseire van utalás, de nem közvetlen és direkt módon, hanem a kortárs plasztika nyelvén.
A szobor kompozíciója nem bonyolult. – Egyszerű negatív és pozitív, egymásnak megfelelő párbeszédet folytató, egymást kiegészítő formák illeszkednek a plasztikában. A talapzata pedig bazaltkockakő és gránit. A bazaltkockakőnek a rendezett, szabályos struktúrája kívánja egy kicsit ellenpontozni és kihangsúlyozni a szobor kicsit szabadabban kezelt geometriáját. Bronz és kő él itt együtt - fogalmazott az alkotó.
A monumentális plasztikát március 15-én délelőtt fél 10-kor leplezik le a Kecskeméti Katona József Könyvtár előtt.