Méltó, elegáns urnatemető épült az evangélikus templomban

A kecskeméti evangélikus gyülekezet méltó temetkezésének lehetősége 1964-ben szakadt meg, amikor elvették az egyháztól, majd bezárták a Ceglédi úti evangélikus temetőt. A rendszerváltás után sem sikerült visszaszerezni a területet, ami így egyre jobban lepusztult. Egy ideig még látogatták a sírokat, idővel ez is abbamaradt.

– Egyszer a ’90-es évek elején kint jártam, és arra lettem figyelmes, hogy bontják a ravatalozót. Nem nagyon egyeztették velünk ezeket az akciókat, mert hivatalosan az egyháznak már nem volt köze a területhez. A sittes halmon megláttam egy nagy fakeresztet. Megkérdeztem, mi lesz a sorsa, azt mondták megy a kukába. Egy narancssárga Wartburggal voltam, felkötöttem a tetejére, mert benne nem fért volna el. Sajátos látvány lehetett, ahogy végighajtottam vele a városon. Ez a gyönyörű kereszt látható most itt a falon, némi felújítás után – mesélte Kis János.

A feszület korát nehéz megállapítani, feltehetően körülbelül egy évszázados lehet a korpusz.

Ahogyan az ember belép a terembe, ez az ódon kereszt vonja magára tekintetét. Körülötte a fehérre festett falak, a kecsesen ívelő boltív. Utóbbit is meg kellett találni, hiszen sokáig födém zárta el a szemek elől. Egy ponton megbontották, fölvilágítottak, így derült ki, hogy az eredeti Ybl-épület boltívei rejtőznek a magasban.

Kis János elmondása szerint már régóta gondolkodtak azon, milyen funkciót adjanak ennek a hátsó teremnek, mely jobb híján sokáig egyfajta raktárként szolgált. A Buchalla-család nagylelkű anyagi felajánlásának köszönhetően 2021-ben kezdhették el komolyan fontolóra venni egy itt létesítendő urnatemető ötletét, majd kidolgozták a terveket, és 2022-ben át is adhatták az új kolumbáriumot.

A helyiségben kereken 200 urnafülke található. Egyesekben egy, másokban kettő vagy három urna helyezhető el, így a terem összesen mintegy 500 személy hamvainak méltó elhelyezésére alkalmas. Kis János úgy vélte, ez körülbelül 10 évig ki tudja majd szolgálni a helyi evangélikus gyülekezet temetkezési igényeit, azzal együtt is, hogy az urnatemető más felekezetűek előtt is nyitva áll.

Az urnatemető használatát illetően szigorú szabályokat hoztak annak érdekében, hogy biztonságos legyen, és stílusában is egységes maradjon. A helyiségen belül nem gyújtható gyertya, és csak valódi virágok helyezhetők el a gyülekezet által biztosított vázákban. Az urnafülkékre egységes betűtípussal és kivitelezéssel kerülnek a nevek, valamint a születés és az elhalálozás dátuma. Ezen kívül egy keretes fénykép kaphat még helyet a fülkén.

Az új urnatemető létrehozása szervesen illeszkedik az egész Ybl-templomépület helyreállításának és odaadó gondozásának folyamatába, melyért Kis Jánost és gyülekezetét tavaly Példaadó Műemlékgondozásért Díjjal tüntette ki a Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa (ICOMOS) Magyar Nemzeti Bizottsága. Kis Jánost idén március 15-én Magyar Arany Érdemkereszttel is kitüntették sok évtizedes munkásságának elismeréseképpen.

Mint mondja, munkája a tavaly szeptemberi nyugdíjba vonulásával tulajdonképpen nem szűnt meg, csak átalakult. „Most úgyis szabad vagy, gyere helyettesíteni” – hívják sokan, így ugyanúgy be van táblázva, mint korábban. A kecskeméti evangélikus gyülekezet vezetésének felelőssége azonban már nem az ő vállán van. Ezt átvette tőle a fiatal lelkészpár, Hajduch-Szmola Patrik és Kovács Barbara, akiket a hírös város gyülekezete Pécsről hívott meg a szolgálatra.