Múzéj a Rádayban: a topáz hogyan gyógyítja a melankóliát?

A gasztronómiai tematika a Ráday Múzeum minden most szombat esti programját áthatotta, bizony még az ásványokkal kapcsolatban is találtak kulináris vonatkozást.

Dr. Barna Tamás, az intézmény Fuxreiter András Ásványgyűjteményének kurátora kollekciójuk olyan darabjait mutatta be az érdeklődőknek, amelyekhez valamilyen emberi fogyasztással, felhasználással kapcsolatos történet, legenda kötődik. Legyenek azok a középkori német parasztok által nyalogatott, súlyosan mérgező, arzéntartalmú ásványok, vagy a szintén mérgező, higanytartalmú cinóber, amit a mit sem sejtő maják arcfestésre használtak. Ezeknél azonban sokkal kedvesebb történet a „melankóliagyógyító” topázé. A kurátor elmesélte, hogy az ásványt bele kellett tenni egy finom metszésű serlegbe, majd jóféle vörösbort kellett ráönteni. Ezt pedig annyiszor újratöltve kellett leinni róla, amíg a melankólia át nem fordult „nótás jókedvvé”. Bizony ilyen hatása is van a gyönyörű topáznak…

Kimondottan komoly, büszke lokálpatrióta témával érkezet dr. Rigó Róbert történész, aki az Alföldi Borvidék múltjából hozott igen érdekes adatokat. Előadása megmutatta, hogy az alföldi – és kecskeméti, Kecskemét környéki – bor hagyományai is egészen a kora középkorig nyúlnak vissza. Kecskeméten a borászat csúcspontja a vasútépítések 19. századi hőskorát követő évtizedekre esett, amikor egy összeírás szerint szinte minden helyi családnak volt szőlőtermelésből és borászatból származó bevétele.

Fentiek mellett volt még főzéssel kapcsolatos zenés foglalkozás kicsinek, II. Rákóczi Ferenc fejedelem születésének 350. évfordulója alkalmából szervezett érmebemutató, kapukoncert és még sok minden egyéb. Változatos programsorozattal készült a Ráday Múzeum a közgyűjtemények népszerű, idei seregszemléjére, a Múzéjre.