Negyven éve „ablak a városra” a Kecskeméti Televízió
Kábelbumm, igény a demokratikus helyi nyilvánosságra
A nyolcvanas évek első felében a nagy várositévé-alapítási hullámhoz Kecskemét is hozzátette a részét. Hogyan is kezdődött? A helyi tévézés igénye azokban az években már nagyon benne volt a levegőben, hiszen ekkor már 30 éves a hazai országos televíziózás monolitikus rendszere. Emellett a pártállami struktúra hanyatlásával egyre nagyobb lett az igény a helyi nyilvánosság fórumainak megteremtésére.
A Magyar Televízió országosan is regionális stúdiókat alapított, a nyolcvanas évek közepétől a 2-es csatornán mutációban – ugyanabban az időben térségenként párhuzamosan – nézhették a körzetben élők a saját híreiket feldolgozó regionális adást. Főként a kulturális és nemzetiségi terület állt a középpontban, s a vidéki stúdiók néha bedolgoztak a központi tévé műsoraiba, például az Ablak című közszolgálati magazinba is. Elsőként a Pécsi és a Szegedi Stúdió kezdte meg működését, a kecskemétieknek 1985-től az abban az évben alakult budapesti körzeti stúdió adása jutott.
Ezzel párhuzamosan azonban robbanásszerűen terjedt a városi kábeltelevíziózás is. A nagy adóállomásoktól távoleső, vételi szempontból a térképen fehér foltként díszelgő városunkba is eljutott az új technológia, melyet Kecskeméten az akkori Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalat telepített a háztartásokba. A társaság 1983-ban 5000 kecskeméti panellakásba vezette be a kábelrendszert, többes céllal: az új infrastruktúra egyebek mellett alkalmas volt a távfűtés vezérlésére, de a televíziós jel továbbítására is, így ez a rendszer továbbította most már az eddigiekhez képest jobb minőségben a megyei tanács tetejére felépített, nagy vevő egység által fogott központi tévéműsort is a háztartásokba.
A „demokratikus távfűtés” kommunikációs ideája
Lelkes csapat nélkül tévét se lehet építeni
A fejlődés lelkesítő légkörében a helyi tévé megalapításának érdekében akcióba lépett egy maroknyi innovatív társaság. Rögzítsük már itt az elején dr. Szombathy Zoltán nevét, aki kettős szerepben – a helyi tanács jogi osztályának vezetőjeként és a város akkor frissen alapított lapjának, a Kecskeméti Szemlének a főszerkesztőjeként – vált motorjává a KTV hőskorának. Egy jótollú, aktív, idealista s egyben gyakorlatias ember képe rajzolódik ki az olvasóban, aki az alapítás körülményeinek korabeli cikkeit, tudósításait szemlézi a lapokban. Ő hivatlanokként és újságíróként lett igazán alkalmas indikátora a kecskeméti városi televízió megszületésének.
és Nyers Rezső államminiszter a stúdióban
Lapjuk 1983-as alapítását követően társaival – főként Ballai József újságíróval – folyamatosan tolják az ügy szekerét a városnál és a párt kádereinél. Alapvetően pozitív hozzáállás kíséri kezdeményezésüket. Programtervet fogalmaznak meg, s mozgósítják a város témához legközelebb álló szürkeállományát, a közreműködők köre hólabdaként növekszik: a megyei filmstúdió munkatársai a forgatási, technikai ismereteket, a videótechnológia tudnivalóit hozzák, a TIT szakemberei javaslatot dolgoznak ki, főként az ismeretterjesztésre koncentrálva, a SZÜV a képújság-programozásban segít, de a zártláncú videórendszereket üzemeltető szervezetek – például az oktatási intézmények és a pedagógiai központ munkatársai – is megosztják tapasztalataikat. A csapat ezzel párhuzamosan felveszi a kapcsolatot az MTV szakértőivel is.
Így nagyjából kétéves tervezgetést, lobbizást, kísérletezgetést – infrastruktúra-beszerzést, -kiépítést, székhelykeresést, próbafelvételeket és -adásokat, képújságkészítést – követően 1985. február 27-én – aktuális lapszámunk megjelenése előtt épp negyven esztendővel – a kecskeméti városi tanács megalapította a városi televíziót működtető vállalatot.
Harminc lakás árára lett volna szükség
A kecskeméti helyi tévé végül gyakorlatilag az MTV rendszeres, mutált regionális adásrendszerével egyidőben, 1985 tavaszán kezdte meg kísérleti adását. Az MTV április 2-án, a KTV április 8-án. Városunkban azonban a kísérletezgetés már 1984-ben megkezdődött, közvetlenül az országos elsőnek számító budapesti, gazdagréti kábeltelevíziós szolgáltatás bevezetését követően – ahol mellesleg a műfajt tanulták is a későbbi kecskeméti szakemberek.
A legeslegelső helyi tévés próbálkozás egyébként 1982-ben Pécsett történt, de az akkor még nem tudott gyökeret verni. 1985-re azonban olyan forradalom következett be ezen a téren, hogy a kecskeméti alapítás körülményeit dokumentáló cikkek már mintegy 20 városi televízióról írnak országszerte.
A KTV sikerei díjakban mérve
Műsorszerkezet, kezdőstáb, hatósugár és nézőszám
A műsorról kiforrott véleményt fogalmazott meg a Kecskeméti Szemle stábjának programnyilatkozata. „Induljunk tehát abból ki, ami a »nagy« programból kimarad, s ami ezáltal a »nagy« műsor igazi konkurenciájává tenné a »kis« kecskemétit: helyi programot kell készíteni, arról, ami érinti és érdekli a hírös város lakóit.” – fogalmaztak. A konkrétabb műsortervet pedig így skiccelték le: „— rajzfilm (a Pannónia Filmstúdió Kecskeméti Műterme alkotásaiból) — Kecskeméti Hét (mi történt az elmúlt héten, mi lesz a jövő héten), — sportösszefoglaló, — várostörténeti műsor, — vetélkedő (ez sokat foglalkoztatja gondolataimat), — reklám (helyi reklám!).”
Az új intézmény első körben négy embert tudott alkalmazni, egy szerkesztőt, egy operatőrt, egy technikust és egy adminisztrátort. Egyikük, Karáth Imre szerkesztő-operatőr-rendező lett az, aki ma is aktív részese a műsorkészítésnek. Róla és technikus kollégájáról így ír Szombathy Zoltán a kezdeti tervezgetéskor: „A megyei filmstúdió munkatársai rendszeresen dolgoznak a Magyar Televízió híradójának: megyei híreket rögzítenek — egyelőre filmre. Munkatársai: Karáth Imre operatőr és Antalfalvi János technikus gyakorlott, tehetséges fiatalemberek. (…) Imre és Jancsi megszállott tévések. Kulcsszereplők a városi televízió létrehozásánál!”
Ekkor még csak alkalmanként jelentkezett a városi tévéadás, havonta állítottak össze bő egyórás műsort. A fennmaradó időben a képújság szolgáltatta az információkat, híreket, reklámokat. Az új televízió az Erdei Ferenc Művelődési Központban töltött ideiglenes vendégeskedés után másfél év múlva kapott állandó stúdiót a Luther-palotában, így hamarosan hetente, a hétfői központi adásszünetben jelentkezett a műsor – pótolva a „nagytévé” hiányát.
A KTV vezetői
1993–2002 Szabó Sándor
2002–2007 Bukovinszky Zsolt
2007–2015 Eckhardt Balázs
2015–2020 Bán János
2020– Kozák Polett
1990-ben arról írnak a lapok, hogy a „Kecskeméti Városi Televízió csaknem negyedmillió ember számára készíti műsorait. Ladánybenétől Nyárlőrincig, Nagykőröstől Ballószögön át még számos más településen ez az — egyelőre hivatalos engedély nélkül működő – adó sugároz hétfőnként egy – másfél órás helyi műsort; szerdánként – cégek szponzorálásával – mozifilmeket vetít, míg vasárnap délutánonként ismeretterjesztő rövidfilmeket sugároz. A fönnmaradó heti csaknem 160 órában a Music Television véget nem érő videoklipjei peregnek a KTV hullámhosszán.”
A siker, a fejlődés megállíthatatlan, 1993-tól a Kecskeméti Televízió már sugárzott formában megkapta a 24 órás adásengedélyt.
felvételünkön Kontra György műsorvezető
A sztori az utcán hever, de néha a stúdióban
A fentebb említett Karáth Imre így kommentálta kérdésünkre akkori működésüket: „A városi televízió a lakossággal közvetlen kapcsolatot tartott, mert az átadható információt leginkább a televízió nyújtotta a lakóknak. Rendszeresen készítettünk olyan beszélgetős műsorokat, melyekben adásba is kapcsoltuk a telefonon jelentkezőt, így a nézők rajtunk keresztül tudtak közvetlen kapcsolatba kerülni a különböző vendégekkel, szakemberekkel. Olyan is volt, hogy élő adásban a betelefonáló információját azonnal feldolgoztuk, így mi reagáltunk leggyorsabban a város történéseire. Az eseményekről, ünnepségekről nagyon sok élő közvetítést szerveztünk. Rendszeresen látogattuk Kecskemét testvérvárosait is, s az ott készült felvételeket a lakosság nagy izgalommal követte.” Imre hangsúlyozta, az élő adások néha ugyan technikailag botladozó, de mindenképpen színes, sokrétű tájékoztatást kínáltak.
S ha hőskor, akkor a dráma sem hiányozhat. Az új helyi médium annyira benne volt a köztudatban, hogy az 1990-es taxistüntetés idején valakik, vélhetően a résztvevők képviselői be akartak törni a stúdióba, hogy petíciót olvassanak be követeléseikről. Mivel azonban ezt már előrevetítették a nap folyamán, az akciót végül a szerkesztőségben alvó Karáth Imre, ugyan némi dulakodás árán, de megakadályozta.
Petőfi-vita, Kecskemét Los Angelesben és országelső dokumentumfilmek
S ez csak egy a rengeteg kaland, siker, s olykor kudarc közül, melyek a Kecskeméti Televízió eddigi, négyévtizedes pályáját övezik. A mérleg persze mindenképp pozitív, hiszen máig működik az akkori inspiráló, „valami készül” kor lelkes kreátorainak alkotása, a kecskeméti városi televízió. Sőt, azóta médiacentrummá fejlődött, mely egyebek mellett a még patinásabb Kecskeméti Lapokat – idén 157 éves már periodikánk – és a 2015-ben alapított Hírös.hu városi hírportált is magába foglalja. Utóbbi talán a tévé honlapjával karöltve a mozgóképes helyi tájékoztatás jövőjét hordozza magában, reményünk szerint örökre megtartva a létének okot adó célt: a gyors, pontos, helyi hírszolgáltatást.
Boldog születésnapot kívánunk, KTV!
Isten éltessen, KTV!
