Orbán Györgyöt köszöntötte az Ars Nova Énekegyüttes

CD-bemutató koncert a Hírös Agórában

2023. 03. 20., 11:14
Hetvenötödik születésnapját ünnepelte tavaly hazánk egyik legmeghatározóbb kortárs zeneszerzője, Orbán György. A világszerte nagy népszerűségnek örvendő komponistát az Ars Nova Énekegyüttes nemrég egy új CD-vel lepte meg, amelyen előadásukban a Kossuth-díjas szerző 14 műve hallható. Az album ünnepélyes bemutatóját vasárnap este tartották meg a Hírös Agórában. A Kecskeméti Tavaszi Fesztivál keretében rendezett koncertet személyes jelenlétével az ünnepelt és felesége is megtisztelte.
Fotó: Tóth Enikő
A galéria 30 képet tartalmaz

Korunk egyik legjelentősebb, világszerte nagy népszerűségnek örvendő magyar zeneszerzője és a dr. Kiss Katalin vezette Ars Nova Énekegyüttes kapcsolata immár több mint 30 évre tekint vissza. A Katona József- és Artisjus-díjas karnagynő 1991 óta ápol szoros kapcsolatot Orbán Györggyel, az általa alapított és vezetett kecskeméti kórus Orbán műveinek elkötelezett tolmácsolója.

– Nagyon ritkán adatik meg, hogy az ember összetalálkozzon azzal a szerzővel, aki a legtermészetesebben, a legevidensebb módon kifejezi a saját zenei elképzeléseit. A mi hangzásunkat pontosan lefedi Orbán György zenéje, ezt az áttetsző, könnyed, virtuóz, mozgékony és színes világot az ő zenéje jeleníti meg a legtökéletesebben. Nem véletlen tehát az elmúlt bő három évtized közös munkája – összegeztekapcsolatukat egy korábbi interjújában dr. Kiss Katalin.

Természetesen az ő szerzői, baráti köréből mások műveit is énekeltük már, de anyanyelvi szintté Orbán György vált számunkra. Valamennyi versenyen, amelyen felléptünk, valamit mindig énekeltünk tőle, tehát az összes győzelmünket, sikerünket neki is köszönhetjük. Másfelől az elmúlt évtizedekben az Ars Novát ő is egyfajta műhelynek tekintette, nemrég egy ajánlásban úgy fogalmazott, hogy közel 50 darabját mi ihlettük.

Hasonlóan vélekedik kapcsolatukról Orbán György.

– A képeknek van tónusa, a kórusoknak van hangképe, egy bizonyos árnyalata. Az a fajta kóruséneklés, az a fajta akusztika, ahogy ők megszólalnak, az a fajta hangképzés nagyon közel áll hozzám. Ez egy tipikus közép-európai pontos éneklés, magyar iskola, de annak is a kamarakórus változata, amely erősen különbözik az amerikai és a távol-keleti hangképzéstől, ahol egyébként szintén nagyszerű kórusok vannak. Ez az a fajta kórushangzás, amit én még Kolozsváron megkaptam, a fülemben van, mert nagyon jó kamarakórusok már ott is erre álltak rá és a repertoárjuk is nagyjából hasonló volt. Egész egyszerűen itt, ebben a kórusmiliőben éreztem és érzem otthon magam.
— mondta a zeneszerző. 

A „Mobil koncert testközelben” címmel szervezett lemezbemutató hangverseny a Hírös Agóra több helyszínén zajlott. Az első részt a földszinti aulában, a másodikat az emeleti színházteremben követhették figyelemmel a zeneszeretők. De nemcsak a helyszínek váltakozása jelentette az alkalom érdekességét, az est műsor-összeállítása is sokszínű volt: az énekesek produkciói mellett Orbán György hangszeres darabjaiban is gyönyörködhetett a nagyérdemű, illetve a muzsika mellett versek és filmvetítések tették egyedivé a koncertélményt.

Az Ars Nova Énekegyüttes előadásában többek között az ünnepelt zeneszerző három Shakespeare-dala hangzott el. Anglia nemzeti költőjének verseit a kórus énekese, Nicholas Benda jóvoltából eredetiben is meghallgathatták az érdeklődők, míg a magyar nyelvű fordításokat az est házigazdája, Kriskó János tolmácsolta. A kecskeméti együttes tagjainak énekét a Berlini Filharmónia hangversenytermében, illetve a Zeneakadémia nagytermében korábban rögzített filmfelvételeken is megcsodálhatták a jelenlévők. Így például a mozivásznon három tételt láthattak a Medáliák könyve című sorozatból, melyet az 1976 és 1987 között komponált műveiből állított össze Orbán György, valamint a Cantico di Frate Sole című nagyszabású kórusművét – az Assisi Szent Ferenc Naphimnuszára komponált mű 1996-os ősbemutatója is a kecskeméti együttes nevéhez fűződik.

A Kecskeméti Tavaszi Fesztivál vasárnap esti koncertje különlegesnek bizonyult amiatt is, mert az Ars Nova csaknem napra pontosan 31 évvel ezelőtti első, Orbán György darabjaiból összeállított szerzői estjén elhangzott darabok közül ezúttal is felcsendült a Sanzonett című vegyeskari mű klarinét-átirata. A József Attila versére írt kompozíciót előadó klarinétegyüttes művészeti vezetője mindkét alkalommal Maczák János volt.

A két hangverseny között további hasonlóságot is fel lehetett fedezni. 1992. március 20-án és vasárnap este is műsoron szerepelt Orbán György egy-egy zongorára komponált műve, akkor Kincses Margit szólaltatta meg az első zongoraszvitet, míg most a szintén évtizedekkel ezelőtt komponált, de nagyközönség előtt eddig még sosem játszott második zongoraszvitet prof. dr. Zsigmond Zoltán zongoraművész, a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Kara Zongora Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára mutatta be.

Az est során elhangzó művek után a zeneszeretők hatalmas ünnepléssel jelezték tetszésüket. A közönség soraiban helyet foglaló zeneszerző is látható örömmel – hol fejének apró biccenéseivel, hol kezeinek önkéntelen finom mozdulataival jelezve ezt –, többnyire becsukott szemmel hallgatta alkotásait, hogy azután az elsők között köszönje meg tapssal az énekesek vagy a hangszeresek produkcióját. Ennél nagyobb elismerést vélhetően nem is kaphattak volna az előadók!

Egyike a Négyek zeneszerzői csoportnak

Orbán György neve elsősorban vokális, azon belül kórus- és oratorikus kompozíciói révén vált ismertté, de életműve igen változatos, hiszen hangszeres és színpadi műfajokban is alkot. 1947-ben született Marosvásárhelyen. A kolozsvári Zeneművészeti Főiskolán tanult, majd tanított; Magyarországra költözését követően az Editio Musica Budapest zenei szerkesztője, illetve a Zeneakadémia professzora lett. Munkásságát többek között Bartók–Pásztory-, Erkel-, Artisjus- és Kossuth-díjjal is elismerték. Selmeczi Györggyel, Vajda Jánossal és Csemiczky Miklóssal együtt tagja a Négyek néven emlegetett zeneszerzői csoportnak.