Az elmúlt enyhe napok előcsalták az első egyhajúvirágokat, bár az újbóli lehűlésnek köszönhetően a teljes tízezres rózsaszín virágszőnyegre még egy-két hetet várni kell.
A Lánchíd Utcai Sport Általános Iskola mellett egy másik jelentős projekt, egy közel 5 milliárdos környezetvédelmi program is teljes egyetértésben kapott támogatást a mai közgyűlésen. A szerteágazó uniós esővíz megtartást célzó fejlesztés – támogatás esetén- a talajvízszint növelése érdekében történik majd.
Az időjárás enyhülésének hatására a vadmadarak szétszóródtak és országszerte nagy kockázatot jelentnek baromfiállományainkra. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a baromfitartók figyelmét a megelőző járványügyi intézkedéseket maradéktalan betartásának fontosságára. A betegség jelentkezésének és tovább terjedésének megelőzése a teljes baromfi ágazat szempontjából kulcsfontosságú. A Nébih kéri az érintettek felelős együttműködését a betegség elleni védekezésben.
A klímaváltozás hatásai nem jövőbeni elméletek, hanem a jelen tapasztalatai – különösen az Alföldön, ahol a csökkenő csapadékmennyiség, a süllyedő talajvíz és az erdők leromlása már most közvetlen ökológiai és gazdasági következményekkel jár. Ezek a kihívások adták a hátterét annak a szakmai workshopnak, amelyet „A homoki erdők és a víz” címmel rendezett meg a KEFAG Zrt. január 28-án Kecskeméten, a Juniperus Park Hotelben.
Budapest, 2026. január 21. –A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Természetvédelmi Igazgatóságának vezetésével, 11 szakmai szervezet részvételével hétéves projekt indult, amelynek célja a Pannon régióban élő európai ürge (Spermophilus citellus) részére egy „természetvédelmi biztonsági háló” megteremtése. Az Európai Unió által 75%-ban, a szükséges önrész tekintetében pedig a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium és az Agrárminisztérium által finanszírozott CitellusLIFE program célja végeredményben az ökológiai rendszerében kiemelt szerepet betöltő ürgeállomány megőrzése, gyarapítása.
Ezúttal január 23-26. (péntek-hétfő) között hirdeti meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a minden évben megismételt erdei fülesbagoly telelőhely felmérést. A természetvédelmi szakemberek és önkéntes felmérők mellé bárki csatlakozhat. A szervezők egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok, óvodák, általános és középiskolák részvételére is számítanak.
Fákat ültettek szombaton délelőtt a hunyadivárosi Corvina Óvoda Zöldike Óvodájának udvarán az oda járó gyermekek szüleinek segítségével. A lombot adó növényeket egy cég finanszírozta, mint ahogyan a tavasszal felállításra kerülő napvitorlát is a segítségükkel szerelik majd fel.
– Pénteken kihirdették a 32. Virágos Magyarország környezetszépítő verseny eredményeit, amelyen Kecskemét a klasszikus „Város – 30 000 fő felett” kategória legmagasabb szakmai elismerését, a „Legvirágosabb város” fődíját kapta meg. A kitüntetést dr. Fekete Gábor alpolgármester vette át a Bálna Honvédelmi Központban rendezett ünnepi díjátadón. A várost képviselte továbbá Győri András főkertész és Erdélyi Regina, a zöldinfrastruktúra-fejlesztés ügyintézője is.
Egy különleges, aszálytűrő növénnyel kísérleteznek Kecskeméten. Az amerikai bársonymályva lehet az egyik lehetséges megoldás az Alföldet sújtó szárazságra. A kutatók szerint ez a növény nemcsak túléli a vízhiányt, hanem többféle módon is hasznosítható.
Újabb 30 cseresznyefával bővítik az Aomori parkot Kecskeméten. Kedden délelőtt a Kecskeméti Szent László Lions Club tagjai a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola növendékeivel együtt ültették a fákat.
A KEFAG Zrt. közérdekű küldetésének tekinti a Duna–Tisza közi térség erdeinek megőrzését, fejlesztését és természetközeli kezelését. Az utóbbi években azonban a klímaváltozás soha nem látott kihívások elé állította az alföldi erdőket: a tartós aszályok, a csökkenő talajvíz, valamint a szélsőséges időjárási és ökológiai hatások miatt évtizedek munkája kerülhet veszélybe. E kihívásokra adott szakmai válaszokat, alkalmazkodási stratégiákat mutatja be a KEFAG Zrt. és az Erdőmánia új filmje „Erdők a Homokhátságon – jelen és jövő” címmel.
A helyi lakosok és a rendszeresen ott kirándulók már felfigyelhettek arra, hogy a Kolon-tó vízszintje rendkívül alacsony. A nádasok szárazon állnak, a kotort, állandó vízborítású részein is már előbukkan a meder. Mi történik és lehet-e valamit tenni ez ellen?
Az őszi időszak fokozott madárinfluenza kockázata miatt dr. Nemes Imre országos főállatorvos október 10-től megelőző intézkedéseket rendelt el a magas kockázatúnak azonosított vármegyékben. A kereskedelmi célból tartott baromfi-állományokat kötelező zártan tartani, míg az egyéb gazdaságokban a zárt helyen történő etetést és itatást kell biztosítani.
Iskolák, óvodák és kisgyermekek is kaptak elismeréseket ma reggel a KECSKEMÉTI TERMOSTAR Hőszolgáltató Kft.-től, az általuk meghirdetett rajpályázat eredményeként. A ’Hol lakik a meleg? pályázat keretében készült alkotások legjobbjainak járó okleveleket Horváth Attila ügyvezető igazgató adta át.
Az idei Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) keretében a Nemzeti Parki Termék védjegyes termelők kitartó munkáját is elismerte dr. Nagy István agrárminiszter. A kitüntetettek között szerepelt Szomor Dezső is, aki Kiemelkedő Nemzeti Parki Termék védjegyes Termelő díjban részesült.
Szeptember 28-án indul az idei Erdők Hete Programsorozat Kecskeméten, amely számos színes eseményt kínál az érdeklődőknek. Az eseményekről beszélt a KTV-ben Makra Zsuzsanna a KEFAG Zrt. PR referense.
Több mint 13 milliárd forint összértékű hulladékgazdálkodási projekt valósult meg a Duna–Tisza közi régióban, amely 101 településen javítja a hulladékgyűjtés, -szállítás és -feldolgozás hatékonyságát. A beruházás eredményeképp egy korszerű válogatómű épült Kecskemét mellett valamint építési beruházások történtek Cegléden és Monoron is.