Silver-ügy: viperával vághatták fejbe az áldozatot

Szerdán folytatódott a Silver-ügy tárgyalása. Egy 23 évvel ezelőtt történt emberölés ügyében zajlik az eljárás, amelyben két biztonságiőrt vádolnak egy fiatal fiú meggyilkolásával. Ezúttal a Nemzeti Szakértő és Kutatói Központ igazságügyi szakértőit hallgatták meg. Az ügy egyik kulcs kérdésére keresik a választ. Arra, hogy a vádlottak fejbe verték-e az áldozatot viperával? A szakértők, akik G. Jánost a kihantolás után megvizsgálták, azt állapították meg, egyáltalán nem zárható ki a vipera használata. Három, egymás mellett lévő sérülést találtak a koponyán, a bal fül mögött. Az elsődleges egy 13 milliméteres bemélyedés, melyből 5 repedés keletkezett.

Miután 3D-ben modellezték a koponyát azt állapították meg a szakértők, hogy az elsődleges sérülést nem okozhatta a vonat. Több féle viperát is a nyomhoz illesztettek és az egyik beleillett a sérülésbe. A nyomszakértő szerint „a két kisebb sérülés nem tükrözi a vipera jellegzetességeit, de nem is zárható ki, tehát így az sem, hogy a három, csontba mélyedt sérülés a bal fül mögött viperától származna.”

A tárgyaláson elhangzott, hogy ettől az ütéstől elájulhatott az áldozat, tehát ezt követően helyezhették a sínekre. N. Tamás, az elsőrendű vádlott azt kérdezte a szakértőktől, hogy az erősen ittas állapotban férfi, elájulhatott-e a sok italtól. Az igazságügyi orvosszakértő válaszában kiemelte, hogy az áldozatnak 2,2 ezrelékes volt a véralkoholszintje, ami közepes befolyásoltságnak minősül, tehát, abban az állapotban felkelt volna a sínekről. N. Tamás azt is felvetette, hogy a szakértői jelentésben az szerepelt, hogy az áldozat cipőjén nem volt olyan nyom, amely arra utalt volna, hogy a sínekre húzták volt a férfit. A nyomszakértő erre azt mondta, hogy bár a lábbeli felsőrészén nincsenek nyomok, azonban a talp része szétfoszlott, így azt már nem lehet megállapítani, hogy a talp perem részén voltak-e ilyen jellegű sérülések.