Szász János fotográfus életműtárlata a Magyar Fotográfiai Múzeumban
A pécsi születésű, eredetileg jogászként végzett Szász János édesapja korábbi katonatiszti hivatása miatt a szakmájában képtelen volt elhelyezkedni. Eleinte grafikusként és dekoratőrként dolgozott, majd fényképész szakmunkás bizonyítványa megszerzése után a Pécsi Terv nevű cégnél helyezkedett el, ahol a lakótelepi házak és építkezések dokumentálása volt a feladata. A fényképezés mellett aktív fotószakmai életet élt, fényképészetet tanított, kiállításokat és tanfolyamokat szervezett, amatőr fotóklubokat működtetett és cikkeket is írt.
Munkáinak ismertsége – különösen a kezdeti időszakban születetteké – nem lépte túl az ország határait.
„Szász képei – akinek az 1950-es évek végétől az 1970-es évekig tartó alkotásai a szülőföldjén kívül kevéssé ismertek – az akkori Magyarországon tevékenykedő fotográfusok művészi látásmódját és innovációját testesítik meg. Az elsősorban a magyar életből és tájból merített, merészen grafikus absztrakciókat felvonultató Szász képei egyetemes nyelven kommunikálnak. A kiemelkedő magyar fotográfusok – például André Kertész és Moholy-Nagy László – hagyományát követve Szász János képei radikális perspektívákkal, formalista kompozíciókkal és markáns, fekete-fehér kontrasztos nagyításokkal jellemezhetők” – írta róla a Wall Street International Magazine.
A francia L’Oeil de la Photographie oldalán is elismerően nyilatkoztak munkásságáról:
„Szülővárosának, Pécsnek a hétköznapi látványa – hóval borított szőlőültetvények, üres moziterem, újonnan épült tömbházak – így válnak igazi grafikai konstrukciókká, melyeket az összetéveszthetetlenül szabad perspektívahasználat és mindenekelőtt a formalista kompozíció jellemez.”
Szász János képeinek grafikai hatásait hosszú munkával kísérletezte ki laboratóriumként is használt fürdőszobájában. Az egyedi stílus elérése érdekében használt egy vörösvérlúgsó alapú kémiai anyagot, melynek köszönhetően a kép grafikai jellegű lett, magas kontraszttal.
Hagyatékát azóta többek között nagy sikerrel mutatták be Londonban, Párizsban, New Yorkban, San Franciscóban és Berlinben is. A londoni Sotheby’s 2017-ben rendezett fotóaukcióján egy neves angol gyűjtő kollekcióját árverezték el, ahol Szász János két hetvenes évekbeli fotográfiája közül az egyik, a baranyai falusi életkép 3750 fontért kelt el.
A kecskeméti életműkiállítást Barakonyi Szabolcs fotóművész nyitotta meg. Barakonyi egyebek mellett kiemelte, hogy Szász János merész grafikai absztrakciókat tartalmazó, elsősorban a hétköznapi életből és a tájból merített fotográfiái egyetemes képi nyelven szólnak hozzánk.
Szász János képein az emberi alak szinte mindig egyedül szerepel. Csakúgy, mint a megbízásból készített fotóin, a privát, művészeti kísérletezésein is az absztrakciót mint célt fogalmazta meg, oly módon, hogy az emberek, a tárgyak vagy a táj nem oldódik fel, nem tűnik el teljesen. Munkásságát könyörtelenül szigorúan komponált, tökéletesen exponált és tűéles negatívok jellemzik. A sötétkamrában történő expozíciós és feldolgozási technikák manipulálásával témáit gyakran szinte csak mintázatokká redukálta. Egy önmaga által kialakított fotólabor-eljárást használt, amelyet először kémiailag túlterhelt, majd a tónuson túli területeket festőecsettel fehérítette a grafikai hatások felerősítése érdekében.
Dr. Szász János fotográfiái a Spilman Center of Photographyben, Izraelben, az olaszországi MAST gyűjteményben, valamint számos európai és amerikai gyűjteményben lelhetők fel. És nem mellesleg aktuálisan Kecskeméten, a Magyar Fotográfiai Múzeum retrospektív tárlatán is láthatók. Ne mulasszák el megnézni!