Augusztus 3. hétfő, Hermina

Tárogatózenés délutánsorozat indult a Cifrapalotában

2026. 08. 03., 13:21
Különleges alkalom várta az érdeklődőket szombat délután a Cifrapalotában. A Rákóczi út elején lévő patinás épület Pávás termében bő egy órán át tárogatómuzsikában gyönyörködhettek a megjelent zeneszeretők. Szabó Sándor, a magyar hungarikumnak elismert hangszer mestere nemcsak megszólaltatta kedvenc instrumentumát, de annak fordulatokban gazdag történetét és kecskeméti vonatkozásait is ismertette.

„16 éves voltam, amikor egyik július végi napon Dunapatajon a szomszédunk, Nagy Józsi bácsi, a kiváló tárogatós, átballagott hozzánk hangszerével és kezembe adta azzal, hogy »mikor itthon vagy, fújd ezt is!«. Akkor én Szegeden klarinét tanszakos voltam. Ennek éppen 60 éve. Azóta változó intenzitással ugyan, de fújom ezt a csodálatos hangszert. A hat évtized alatt rengeteg dallam szólalt meg tárogatómon. Elhatároztam, hogy amíg erőm engedi, néhány este eljátszom a tárogatót szerető kecskemétieknek a tárogatóirodalom legszebb 50-60 dallamát.” Szabó Sándor tárogatóművész közösségi oldalán nemrég megfogalmazott álma gyorsan valóra vált. A Kecskeméti Katona József Múzeum ugyanis „befogadta” az ötletet, helyszínt biztosítottak a koncerteknek és a szervezési feladatokban is részt vállaltak. Így a hírös városban és szerte hazánkban egyaránt ismert előadó a Cifrapalotában öt alkalommal megszólaltathatja kedvenc hangszerét.

„16 éves voltam, amikor egyik július végi napon Dunapatajon a szomszédunk, Nagy Józsi bácsi, a kiváló tárogatós, átballagott hozzánk hangszerével és kezembe adta azzal, hogy »mikor itthon vagy, fújd ezt is!«. Akkor én Szegeden klarinét tanszakos voltam. Ennek éppen 60 éve. Azóta változó intenzitással ugyan, de fújom ezt a csodálatos hangszert. A hat évtized alatt rengeteg dallam szólalt meg tárogatómon. Elhatároztam, hogy amíg erőm engedi, néhány este eljátszom a tárogatót szerető kecskemétieknek a tárogatóirodalom legszebb 50-60 dallamát.”

Szabó Sándor tárogatóművész közösségi oldalán nemrég megfogalmazott álma gyorsan valóra vált. A Kecskeméti Katona József Múzeum ugyanis „befogadta” az ötletet, helyszínt biztosítottak a koncerteknek és a szervezési feladatokban is részt vállaltak. Így a hírös városban és szerte hazánkban egyaránt ismert előadó a Cifrapalotában öt alkalommal megszólaltathatja kedvenc hangszerét.

Miért fontos a tárogatómuzsika őrzése, „életben tartása”?

„Magyar gyökereinket, közeli és távoli múltunkat idéző hagyományaink őrzése és éltetése létkérdés. A tárogató szó jótékonyan hat a testre és a lélekre is. Tapasztalhatja ezt mindenki, aki hallgatja a hungarikummá lett tárogató szavát, kivált, ha a szakavatott kecskeméti tárogatóművész, Szabó Sándor fújja és billegeti.” (Csernus Lajos, a Hírös Rovókör alapítója, az OlWASSunk együtt elnevezésű, Wass Albert tiszteletére tartott rendezvények egyik szervezője)

Szó esett arról, hogy Kecskemét is szépen kivette a részét a tárogató népszerűsítésében. A Rákóczi-kultusz felélesztésében és ébren tartásában a hírös város fontos szerepet játszott, ebben kulcsszerepe volt Kada Elek polgármesternek, aki „minden alkalmat megragadott, hogy szóljon a tárogató”. Emellett Szabó Sándor kiemelte, hogy rendkívüli zenetörténeti értéket képvisel a Kecskeméthez számos ágon kötődő – többek között itt temették el – országos hírű karmester, zeneszerző, Káldy Gyula Rákóczi dalok című gyűjteménye, a délután során ebből is játszott néhányat.

A prózai gondolatok közben rendre megszólalt a tárogató, a jelenlévők meghallgathatták az „eredeti” Rákóczi-nótát, a Kurucz piculás dalát, négy kuruc nótát, valamint Kacsóh Pongrác műveit, a Rákóczi megtérését és az Egy rózsaszált. Első világháborús nóták és énekek – Mikor megyek Galícia felé, Boze cos Polske, Kis lak áll a..., Cserebogár, sárga cserebogár –, illetve Trianon utáni nemzeti romantikus dallamok – Krasznahorka büszke vára, Ott ahol zúg az a négy folyó, Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország – is felcsendültek, több énekbe a közönség soraiból is becsatlakoztak némelyek, így énekszó társult a dalokhoz. Búcsúzó dallamként Kiss Gy. László repertoárjából hangzott el a Tyukodi nóta és a „Gyergyói gyors”, ez utóbbi virtuóz számmal és persze a közönség vastapsával ért véget a szombat délutáni program.

A tárogatózenés alkalmak augusztus 15-én folytatódnak, azután szeptember 5-én, október 3-án és 17-én is megszólal ez a csodás hangszer a Cifrapalotában. Minden délután új darabokat játszik majd Szabó Sándor, és mindig időrendben hangoznak el a kuruc világ, az 1897 és 1914 közötti időszak, a „Nagy Háború” (1914–18), a Trianon utáni időszak nemzeti romantikus dallamai, katonadalok a II. világháborúból és zeneszerzőink néhány darabja, amelyek tárogatón is szépen szólnak.