Újra Kecskemét lesz a bábszínházak fővárosa

Bodor Éva: – 1992-ben rendeztük az első Találkozót. Kovács Géza, a Ciróka akkori igazgatója fontosnak tartotta, hogy legyen a bábszínházaknak egy szakmai fóruma, ahol figyelemmel kísérhetjük egymás munkáját, és átfogó képet kaphatunk arról, ki hol tart. Az első rendezvényen hat hivatásos és egy magántársulat képviseltette magát öszszesen tíz előadással. A rá következő évben újra megrendeztük a Találkozót, de hamar kiderült, hogy egy év nem elegendő ahhoz, hogy a tapasztalatok beépüljenek a bábszínházak szakmai munkájába. Arra is rá kellett jönnünk, hogy a financiális háttér megteremtése sem egyszerű, így alakult ki az a gyakorlat, hogy kétévente rendezzük meg a Bábszínházak Találkozóját.

– Milyen hosszú előkészítő munkát igényel egy ilyen nagyszabású esemény megszervezése?

B. É.: – Lényegében ahogyan véget ér az egyik Találkozó, kezdődhet a következő szervezése. Az első és a legnagyobb feladat mindig a pályázati lehetőségek felkutatása. Mivel a rendezvénynek nincsen állandó támogatása, mindig az aktuális pályázatokat tudjuk kihasználni.

– Hány bábszínház vesz részt az idei rendezvényen?

Kiszely Ágnes: – 28 fellépő társulat érkezik Kecskemétre, 34 színháztermi és 7 szabadtéri előadást mutatnak be öt nap alatt. A hatodik napon pedig szakmai fórumoknak ad helyet a Találkozó. Teljesen belakjuk majd a várost, hiszen öt helyszínen – bábszínházunk mellett a Kelemen László Kamaraszínházban, a Ruszt József Stúdiószínházban, a Hírös Agórában és az Ifjúsági Otthonban – is lesznek előadások és szakmai programok. A szabadtéri előadások pedig idén is a Tér a Térben területén és a főtér árnyékos fái alatt kapnak helyet.

– Mi alapján választják ki a bábszínházak azt, hogy milyen előadást hozzanak el a Találkozóra?

K. Á.: – Minden résztvevő azt az előadását hozhatja, amit szeretne megmutatni, amiről szívesen meghallgatná a többiek véleményét. Lehet ez akár egy kísérleti jellegű előadás is, amelyről szívesen kezdeményezne párbeszédet. Mi legújabb ifjúsági-felnőtt előadásunkat, a Tótékat mutatjuk be Szikszai Rémusz rendezésében. Még zajlanak a próbák, de már most látjuk, hogy egy izgalmas előadás van születőben. A darab hivatalos bemutatóját ősszel tartjuk.

– Lesznek-e nyitott programok, amelyekbe a gyerekek is bekapcsolódhatnak?

B. É.: – Az első néhány Találkozó még a nagyközönség számára is teljesen nyitva állt, óvodai és iskolai csoportokat szerveztünk az előadásokra. Egy idő után azonban annyira felduzzadt a szakmai résztvevők száma, hogy időnként még ők sem fértek be egy-egy előadás helyszínére. Így született meg a tizedik Találkozón az a gyakorlat, hogy kétnapos szabadtéri rendezvénnyel készülünk a családok, a városi közönség számára. Fontosnak tartjuk ugyanis, hogy ők is ízelítőt kapjanak a rendezvény programjából. Bár idén a tervezett költségvetésünknek csak a 70 százalékával rendelkezünk, ezt a hagyományt mindenképp folytatni szerettük volna. Ezért június 22-én és 23-án, a szünidő első két napján, délután 3-tól este 7 óráig öszszesen hét szabadtéri előadással ajándékozzuk meg a kecskemétieket. A színháztermi előadások közül pedig a Vojtina Bábszínház Mese a madárfészekről című produkciójára lehet jegyet váltani, amely a Hírös Agórában kerül bemutatásra.

– Milyen programok várnak a szakma képviselőire?

K. Á.: – Fontosnak tartjuk, hogy a szakmai képzés is fókuszba kerüljön a Találkozón. Ezért a rendezvény programjában az előadások mellett egy különleges kiállítás is helyet kapott. Június 22-től 27-ig a Tudomány és Művészetek Háza ad otthont a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a MATE Rippl-Rónai Művészeti Intézet látványtervező szakos hallgatói tárlatának. Itt konkrét előadások bábterveit, a tervek alapján elkészült bábokat, díszlet- és jelmezkoncepciókat, hangulatfestéseket, sziluett- és karakterképzéshez készült rajzokat, tárgybábokat láthat majd a nagyközönség.
Régi hagyomány, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem bábszínész hallgatóinak vizsgaelőadása nyitja meg a rendezvényt. Idén az Erzsóka című előadást láthatjuk Fabók Mariann rendezésében. Továbbá itt lesznek a bábrendező szakos hallgatók is, hogy a szakma megismerje az új generációt.
Az előadásokat a nap végén beszélgetések követik, ezek metódusa folyamatosan változik. Végvári Viktória, a szakmai beszélgetések koordinátora van segítségünkre abban, hogyan tudjuk a leghatékonyabban megvitatni a látottakat.

– Sokat tesz a Találkozó a határon túli bábszínházakkal való élő kapcsolatért is.

B. É.: – A kezdetektől fogva meghívjuk a Találkozóra a határon túli, magyar nyelven játszó bábszínházak képviselőit, ők pedig szívesen élnek is a lehetőséggel. Jelenlétük számukra és számunkra egyaránt fontos. Idén lesznek vendégeink Kolozsvárról, Nagyváradról, Sepsiszentgyörgyről, Szatmárnémetiből, Marosvásárhelyről, Rozsnyóról és Szabadkáról is. Ők nem hoznak előadást, szakmai megfigyelőként vesznek részt a rendezvényen, de az itt látottakon keresztül értékes tapasztalatokat szerezhetnek. Megismerhetik a magyarországi alkotókat, lehetőségük nyílik az előadások meghívására, saját produkcióik kiajánlására, cserejátékok lebonyolítására is.

– A résztvevők közül sokan maradnak tovább, sőt gyerekeiket is elhozzák a Találkozóra. Mi a titka a jó hangulatnak, amiről országosan is híres ez a rendezvény?

K. Á.: – A közösség az egyetlen titok. Ennek a közösségnek a tagjai őszinte érdeklődéssel és nyitottsággal szemlélik egymás munkáját, és kellő tisztelettel tudnak véleményt ütköztetni. Úgy gondolom, ez manapság ritka és igen értékes dolog.