Utazás csellóval egy Bach-átirattól a gyergyói népdalig
„Inspiráló mesterkurzus és szóló csellókoncert pillanatai – egy csodálatos esemény péntekre, egy mozgalmas hét befejezésével az intézetben: Balogh Máté és Szécsi Lőrinc zeneszerzők, valamint Zétényi Tamás csellóművész szórakoztatta diákjainkat és a közönséget ma délután és este magyar kortárs szóló csellódarabokkal és zenei és filozófiai háttérrel. Amikor a velem egy nyelvet beszélők kurzust tartanak..., az ilyen, szerintem hangok nélkül is érhető...” Ezekkel a gondolatokkal összegezte a pénteki nap történéseit a közösségi oldalán közzé tett fotókhoz írt kommentjében dr. Rajk Judit, a Kodály Intézet főigazgatója.
Fokozott érdeklődés övezte Zétényi Tamás pénteki kecskeméti fellépését. Az Artisjus-díjas csellóművész szólóestjére a Kodály Intézet díszterme megtelt zeneszeretőkkel, szakmabeliekkel, és természetesen a nap során rendezett mesterkurzuson részt vevő hallgatók is kíváncsiak voltak a játékára. Generációjának kiemelten foglalkoztatott muzsikusa előadásában a jelenlévők kortárs magyar zeneműveket hallhattak. Első műsorszámként Zétényi Tamás egy Dargay Marcellel közösen készített Bach-átiratát szólaltatta meg, majd Mihalicza Csenge, Horváth Bálint, Olsvay Endre, Balogh Máté, Szécsi Lőrinc és Sándor László egy-egy műve csendült fel.
Az est során a darabokat és a megidézett szerzők munkásságát Balogh Máté Erkel-díjas zeneszerző ismertette röviden. Felhívta a közönség figyelmét például annak jelentőségére, hogy Johann Sebastian Bach eredetileg billentyűs hangszerre komponált Francia szvitjét muzsikustársa csellón fogja majd előadni. „Egy cselló játszik majd – mondta a hírös városhoz mindmáig több szálon is kötődő fiatal komponista –, tehát egyetlen horizontális történés van, egyetlen dallam, azaz ebbe a dallamba kell valahogy belekódolni a zenének minden dimenzióját, a harmóniákat is. Itt magának a csellónak kell egyedül megfogalmaznia a kíséretet és a dallamot is, ami nagyon virtuóz dolog.” A virtuozitást Balogh Máté továbbvetítette az est során elhangzó darabok alkotóira, sőt, a nagyérdeműre is. „De nemcsak a hangszeres részéről virtuóz dolog, hanem a zeneszerző részéről is, hiszen csak bizonyos fordulatok működnek úgy, hogy a harmóniák körülérjenek. És azt is lehet mondani, hogy a hallgatóság részéről is nagyon virtuóz dolog, mert ez egy elég intellektuális tevékenység, hogy önök ezt az egy szál csellót követik majd a következő több mint egy órában.”
A megjelentek további érdekességekkel is gazdagodtak. Megtudhatták például azt, hogy Mihalicza Csenge Halandzsa című darabjában csak a hangmagasságokat jegyezte le, nincsenek ritmusok, nincs megadva azok „dinamikája, karaktere vagy artikulációja, az előadó szabad döntése alapján lehet deklamálni ezeket a dallamokat”. Horváth Bálint Sarabande-jával kapcsolatban is elhangzott egy különleges háttér-információ: „A Sarabande egy súlyos spanyol tánc. Horváth Bálint a mai új kor zenei nyelvén próbálja megfogalmazni ezt a lassú spanyol táncot, és megpróbálja ezt a »csontvázat«, ezt a metrikai, súlybeli, karakterbeli, tempóbeli »csontvázat« használni és kitölteni a saját tartalmával.”
Balogh Máté saját művét is közelebb vitte hallgatóságához. Elmondta, hogy Canción (Dal) című szerzeményét egy Federico García Lorca-vers ihlette. A költemény el is hangzott, először Weöres Sándor fordításában a szerző olvasta fel, majd a mű megszólaltatása közben Zétényi Tamás recitálta.
Sándor László Ha folyóvíz volnék című darabjával kapcsolatban Balogh Máté arról beszélt, hogy „talán a legerősebben ő foglalkozik a magyar zeneszerzők közül a népdalokkal, ami tudják, egy elég nehéz dolog, mert rendkívül erősek a Kodállyal és Bartókkal asszociált népdal-feldolgozási reflexek, emiatt nagyon kevés zeneszerző vállalkozik erre”.
A hangversenyen részt vett Szécsi Lőrinc, a Kodály Intézet tanára is. Henosis című csellóra és elektronikára komponált alkotásának könnyebb megértéséhez – a darab előadásában ő maga is közreműködött – elmondta, hogy „az emberi életnek van egy íve, ereszkedés és felemelkedés, és a mű igazából ezt mutatja meg több szekcióban”.
A péntek esti koncerten részt vett dr. Bense Károlyné Koncz Márta is. A Kecskeméti Kodály Iskola nyugalmazott gordonkatanára évtizedek óta kitüntetett figyelemmel kíséri a hangverseny szólistájának pályafutását. „Tamásra már az alsófokú tanulmányai során felfigyeltem, azután tanúja voltam 2004 áprilisában a Kecskeméten rendezett Starker János Országos Gordonkaversenyen elért első helyezésének, és Pesten, a Casals-versenyen is hallottam őt játszani. Az utóbbi időben főleg kortárs darabokat ad elő fantasztikus technikai tudással, de nem is lehet ezeket a mai, modern műveket másként megszólaltatni, csak úgy, ha valaki minden részét érti a csellónak.”
(Fotók forrása: Kodály Intézet)