„Kánikula, kutyameleg - klíma és egészségvédelem a megelőzés szolgálatában” – ezzel a címmel tartottak előadássorozatot Kecskeméten, a Tudomány és Művészetek Házában csütörtökön. A rendezvényen szakemberek beszéltek a hőstresszről, a vízhiányról és arról is, hogyan alkalmazkodhatunk a klímaváltozás egyre nagyobb kihívásaihoz.
A galéria 17 képet tartalmaz
Kánikula, vízhiány, fagykár - egyre több kihívással kell szembenézniük a Homokhátságon élőknek. A Tudomány és Művészetek Házában megrendezett előadáson a szakértők arra keresték a választ, hogyan alkalmazkodhatunk a gyorsan változó környezethez. Többek között szó volt a térség vízhiányáról és természeti állapotáról, a mezőgazdaságot sújtó fagykárokról, a klímaváltozás városi hatásairól, valamint az alkalmazkodás és a szemléletformálás lehetőségeiről is.
- Az ország legsérülékenyebb vidéke a Duna-Tisza közi hátsági terület. Klimatikusan, vízháztartási szempontból, az erdőtelepítés értékelése szempontjából. Ezekre a kérdésekre szeretnénk itt kitérni, illetve a városi környezetre gyakorolt hatásokkal is foglalkoznának az előadók.
— mondta dr. Iványosi Szabó András geológus, a Bács-Kiskun Vármegyei TIT alelnöke, majd hotátette, a természet állapota az elmúlt évtizedekben romlott, ezért a vízpótlás és a fenntartható beavatkozások egyre sürgetőbbek.
”
A szervezők azt szeretnék, ha minél többen szembesülnének a térséget érintő problémákkal, hiszen mindenki a saját területén tapasztalja a változásokat.
A klímaváltozás hatásai a mezőgazdaságban is egyre erősebben jelentkeznek. A tavaszi fagykárok és a szélsőséges időjárási helyzetek komoly kihívások elé állítják a termelőket. A témáról Ország Ferenc meteorológus beszélt, aki a Homokhátság sajátos adottságaira és az ezekből fakadó nehézségekre is felhívta a figyelmet.
- A Homokhátság kifejezetten nehéz helyzetben van a fagykár tekintetében, hiszen a homok, mint a felületet borító, vagy a felszínt alakító anyag, alapvetően a rosszabb termikus tulajdonságokkal jellemezhető talajtípusok közé tartozik, éppen ezért a Homokhátságon és itt Kecskemét környékén is, igencsak megnehezítette a mezőgazdaságban dolgozóknak az életét. Ennek a hatására olyan fagyvédelmi berendezések készültek el, amelyeket most már országszerte alkalmaznak.
— jegyezte meg Ország Ferenc meteorológus.
”
Ezek a folyamatok nemcsak a mezőgazdaságot, hanem a városi környezetet is érintik. Egyre gyakoribb a talajvízszint csökkenése és a hőszigethatás erősödése is, amelyre Kecskemétnek is válaszokat kell találnia. A klímaváltozással kapcsolatban ugyanakkor egyre több új fogalom jelenik meg, amelyek között nem könnyű eligazodni – hívta fel a figyelmet Dr. Orbán Csaba, a Polgármesteri Hivatal környezetvédelmi osztályvezetője, aki előadásában igyekezett közérthetően bemutatni az olyan kifejezéseket, mint az alkalmazkodás vagy a mitigáció, és ezek gyakorlati jelentőségét a mindennapokban.
- Az önkormányzat részéről érkezve fontosnak tartom, hogy közelebb hozzam az emberekhez mindazt a munkát, amit a város működtetése során végzünk. Röviden szeretnék beszélni a közlekedési stratégiákról, a hulladékgazdálkodás fejlesztéseiről, valamint az előttünk álló zöld beruházásokról és a kék-zöld infrastruktúra fejlesztéséről is.
Számos olyan önkormányzati tevékenység zajlik, amely közvetlenül kapcsolódik a klímaváltozás kihívásaihoz. Ezek a feladatok rendkívül összetettek, hiszen az alkalmazkodást segítő beruházások nemcsak a környezeti fenntarthatóságot szolgálják, hanem más városi szempontból is jelentős előnyökkel járnak
— tette hozzá Dr. Orbán Csaba.
”
A szakértők szerint a jövő kulcsa az alkalmazkodás mellett az oktatás és a szemléletformálás. A fiatalok bevonása, valamint a gyakorlati ismeretek átadása - például a hőhullámok idején szükséges elsősegélynyújtás - hosszú távon segítheti a társadalom felkészülését.
- A hőségnapokra kidolgozott ismeretek között számos olyan elsősegélynyújtási technika szerepel, amely az év más időszakaiban is hasznos lehet – ilyen például az újraélesztés.
A másik fontos terület az iskolakertek és óvodakertek szerepe. Kecskeméten is működnek ilyen kezdeményezések, és a vármegyében több kiemelkedő jó példa is található. Ezekben a kertekben a gyerekek nemcsak gyakorlati klímavédelmi ismereteket sajátíthatnak el – például a komposztálást vagy a mulcsozás technikáját –, hanem szemléletformálás is zajlik. Cél, hogy egy tudatosabb, cselekvő és a természet iránt felelősen gondoskodó attitűd alakuljon ki bennük.
— hívta fel a figyelmet dr. Halbritter András Albert a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.
”
A klímaváltozás tehát már nem a jövő kérdése, hanem a jelen kihívása. A megoldás pedig közös felelősség - az egyéni döntésektől a városi fejlesztésekig.
