Vízióból működő modell lett!

Interjú Nagy Zoltánnal, a Neumann János Egyetem elnök-vezérigazgatójával

2026. 02. 05., 13:44
Két évvel ezelőtt egy szemléletváltás ígérete rajzolódott ki a Neumann János Egyetem jövőjéről szóló beszélgetésben. Az akkor multinacionális vállalati környezetből érkező Nagy Zoltánnal, frissen kinevezett elnök-vezérigazgatóval a piacorientált működésről, az ipari kapcsolatok megerősítéséről, innovációs ökoszisztéma építéséről és nemzetközi nyitásról beszélgettünk, jórészt jövő időben. Két év után az egyetem elnöke ismét eljött szerkesztőségünkbe.

– A beszélgetés elején kijelenthetjük, hogy ezúttal már nem tervekről, hanem eredményekről beszélünk?

– Az egyik legfontosabb visszajelzés számomra az, hogy a tervek megvalósítása nem torpant meg a nehéz gazdasági környezetben sem, sőt, bizonyos területeken éppen ekkor gyorsult fel igazán a fejlődés. Ennek egyik leglátványosabb példája a duális képzés. Miközben az ipari szereplők világszerte óvatosabbá váltak, a Neumann János Egyetem duális partneri köre folyamatosan bővült, és mára megközelíti a százat az így együttműködő cégek száma. Ez nem csupán statisztika, hanem annak bizonyítéka, hogy az egyetem stabil, megbízható szereplővé vált a gazdasági térben, reflektáló hatással van a munkaerőpiacra, és már az oktatás folyamatában egy stabil jövőképet, karrierlehetőséget képes biztosítani az intézmény a hallgatói számára.

A nemzetköziesítés terén is hatalmas előrelépés történt. A külföldi hallgatók száma megközelíti az ötszáz főt, miközben az egyetem nemzetközi kapcsolatrendszere jelentősen bővült. Különösen erős ázsiai együttműködések jöttek létre, kutatási projektek, publikációs partnerségek és cserediákprogramok formájában. A nemzetközi jelenlét ma már nem különálló stratégiai elem, hanem a mindennapi működés természetes része és az egyetem olyan profilja, ami jelentős bevételével hatással van az intézmény fejlesztési lehetőségeit illetően.

Ez egy stratégiai fontosságú lába az egyetemnek! Komolyan vesszük, mert a nemzetközi térben is komolyan vesznek minket. Magyarországon is egyedülálló jelzésértékű visszacsatolás az a tény, hogy az ázsiai–csendes-óceáni térség egyetemei 2026-ban Kecskeméten tartják éves konferenciájukat. A 38. AUAP éves konferenciának májusban ad otthont városunk a Neumann János Egyetemen, ahova több mint 300 külföldi szakembert várunk.

– A nemzetköziesítés hatással lehet a magyar diákok, esetleg az egyetem dolgozóinak mindennapjaira is?

– A nemzetközi térben való nyitás nagyon fontos abból a szempontból, hogy az intézményt alkotó hazai szakemberek és az itt tanuló magyar diákok látótere és perspektívája is változzon. Ebben fontos szerepet játszik a Pannónia Program is, amely rövid idő alatt rendkívül népszerűvé vált Magyarországon és a kecskeméti egyetemen is. Nemcsak hallgatók, hanem oktatók és munkatársak is élnek a mobilitási lehetőségekkel, ami érezhetően formálja az intézmény gondolkodásmódját és szakmai kultúráját. Kijelenthetem, hogy a Pannónia Program nem várt módon és sikerrel töltötte be azt az űrt, melyet az Európai Unió hibás és igazságtalan döntése következtében az Erasmus program blokkolásával elszenvednek a magyar diákok.

– A nemzetközi kapcsolatokban kulcsszerepe van annak, hogy milyen újdonságokkal, tudományos hírekkel hívja fel magára a figyelmet az intézmény. Mit tettek ennek érdekében?

– Az innováció területén talán a legmarkánsabb a változás. A Neumann Technológiai és Tudástranszfer Kft. létrehozásával az egyetem kézzelfogható hidat épített a piac felé. Az elmúlt időszakban húsz szabadalmat jegyeztünk be, miközben a publikációs aktivitás is jelentősen erősödött. A tudástranszfer ma már nem mellékes kísérlet, hanem tudatosan épített rendszer, amelynek egyik fő célja a startupok indítása és támogatása.

Ma már világosan látszik, hogy az egyetem három lábon áll! Az oktatáson, kutatáson és innováción van a fő fókusz és hangsúlyozandó, hogy ezek összekapcsolódása és naponta változó egyensúlya, valamint az egymásra való reflektálása kell, hogy meghatározza az intézmény lüktetését és működését.  Ezek nem egymástól elkülönülő területek, hanem egymást erősítő funkciók.

Tehát a korábbi, képzésközpontú együttműködéseket ma már egy tudatosan felépített, háromszintű modell váltotta fel: az ipari kapcsolatok alapját a duális képzés adja, erre épül rá a technológiai és tudástranszfer révén megvalósuló mélyebb együttműködés, míg a harmadik szinten az egyetem már aktív piaci szereplőként, spin-offok és startupok létrehozásával jelenik meg.

Ez a Neumann János Egyetem újonnan életre hívott ökoszisztémája!

– Ez az új fókusz mennyire lekövethető az 5 évvel ezelőtt kialakított új modell által?

– A szemléletváltás a szervezet működésében is tetten érhető.

Digitalizációra épülő fejlesztések indultak el, átláthatóbb és hatékonyabb folyamatok jöttek létre, miközben az egyetem kifejezetten sikeres a pályázati források lehívásában is. Bevezettünk egy általunk fejlesztett vállalatirányítási rendszert, melynek köszönhetően egy rendszeres adatalapú, ahogy mi nevezzük, Data Driven University modellű irányítási – azaz teljesítmény- és folyamatáttekintő – rendszert vezettünk be. Ebben a szemléletben a transzparenciának nem a fokozott munkavállalói kontroll az elsődleges célja, hanem egy olyan tájékozódási feltételrendszer kialakítása, ami lehetővé teszi, hogy a kormányzásban rövid időn belül tudjunk irányt változtatni, ha a körülmények úgy kívánják. Fontos, hogy a lehető legjobban ismerjük a környezetünket, hogy tisztában legyünk a lehetőségeinkkel és a szó legszorosabb értelmében minden forrásra – legyen az pénz vagy tudás – azonnal képesek legyünk lecsapni. A szemlélet eredménye, hogy a Nemzeti Kutatásfejlesztési Hivatal több pályázatára sikerrel jelentkeztünk, és ezeknek a támogatásoknak köszönhetően komoly kutatás-fejlesztési projektek valósulnak meg, amelyek tovább erősítik az innovációs lábunkat. Nem árt, ha tudatosul mindenkiben, hogy a Neumann János Egyetem ma már egy több mint 400 főt foglalkoztató és hallgatói létszámát is figyelembe véve több mint 5000 főt naponta mozgásban tartó intézménnyé vált.

– A piaci versenyben milyen fókusz maradt az eredeti akadémiai vonatkozású területeken?

– Az akadémiai fejlesztések vannak minden folyamatnak a középpontjában. Minden intézkedésünk az akadémiai területtel összefüggésben, felsőoktatási szemlélettel történik. A piaci aktivitásunk erősödése enélkül nem megy, szóval itt vannak igazán látványos eredmények.

Tavaly jelentettük be a villamosmérnöki képzés indulását, valamint több új mesterképzéssel is színesedett a palettánk, amelyek szorosan kapcsolódnak a gazdasági és technológiai igényekhez. Továbbá idegennek tűnő, ám mégis nagyon releváns területekre léptünk be, mint az idegenforgalmi és vendéglátóipari szakirány vagy a fegyvertervezéssel kapcsolatos képzési lehetőségek.

Már működik a magyar felsőoktatásban példátlan sikerű és jelentős számú Stipendium Hungaricum ösztöndíjas nemzetközi hallgatót vonzó szervezéstudományi doktori iskola. Itt kell elmondani, hogy a formálódó multidiszciplináris műszaki doktori iskola révén ma már a Neumann János Egyetem is teljes akadémiai életpályát tud kínálni az alapképzéstől a mesterszakon át a doktori fokozatig. Ezt a lehetőséget korábban kizárólag a nagy tudományegyetemek, például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vagy a Szegedi Tudományegyetem sajátja volt. Összefoglalva tehát az akadémiai kínálat bővülése nem öncélú és nem egyfajta felsőoktatási kötelezettség eredménye, hanem a piacorientált működés természetes következménye.

– A két sikeresnek mondott évet mivel összegezné?

– Ma már nem kérdés, hogy kíváncsi ránk a világ, különösen Kína és azok a globális gazdasági erőterek, amelyek európai beruházásokban gondolkodnak, mert egy olyan egyetem épült fel és épül Kecskeméten, amely nemcsak szakembereket képez, hanem a befektetői kultúrát, gondolkodási logikát és együttműködési mintákat is érti és szeretné közvetíteni. A megduplázott hallgatói létszám, a készülő double degree programok és a nemzetközi partnerségek révén ez az intézmény ma már nem elsöpörhető, hiánya pedig olyan vákuumot teremtene, amelyben a térség ipari fejlődése egyszerűen nem tudna irányt váltani.

A kérdésre válaszolva a legfontosabb különbség a kiinduló állapothoz képest pontosan az, ami nehezen számszerűsíthető! A gondolkodásmód. Két évvel ezelőtt egy irányváltás körvonalazódott, ma ez az irány már meghatározza a döntéseket, a fejlesztéseket és a mindennapi működést is.

Természetesen ebben a tempóban nem minden lépés hibátlan! Néha hullik a forgács, zsákutcákból kell visszafordulni, döntéseket kell újra gondolni, de ez nem bizonytalanság! Mindez annak jele, hogy az egyetem dolgozik, kísérletezik, halad.

A globális gazdasági és felsőoktatási környezetet figyelembe véve érdemes a kritikákat is ebben a kontextusban értelmezni, és nem elvitatni azt, ami közben kézzelfogható eredményként megszületett. A Neumann János Egyetem ma már nem az az intézmény, amely volt: egy külföldön is ismertté vált, modellt és szemléletet váltott egyetem, amelyre a kecskemétiek joggal lehetnek büszkék.

Forrás: Hírös Gazdaság Magazin