Gyönyörű nyári időben, árnyat adó fák alatt, frissítőkkel könnyítve ünnepelték ma sokan az ezer színben pompázó Boldogasszony rózsakert megnyitásának tízéves évfordulóját. Az eseményen Szemereyné Pataki Klaudia polgármester mondott köszöntőt, melyben felidézte a terület több évszázados történetét.

A mai rózsakertnek otthont adó terület, valamint a Katona Gimnázium és a mögötte húzódó utcák már a középkortól kezdve Kecskemét nagy vásárterét alkották, ahol leginkább állatvásárokat tartottak. Egy 1909-ből fennmaradt összeírás szerint egy ilyen vásárra nem kevesebb mint 12.700 marhát, 7.000 juhot, 5.100 lovat, 6.700 disznót, 82 kecskét és 62 szamarat hajtottak ide eladni – idézte fel köszöntőjében a polgármester.

Az 1911-es nagy kecskeméti földrengés után merült fel először, hogy katolikus templomot építsenek a térre, mely ekkortól kezdte elveszíteni piactér-funkcióját. Az építkezés végül csak a második világháború után indult meg, azonban az 1950-es évek elején elbontották a már elkészült falszakaszokat, és az anyagot a Béke téri iskola építésére fordították.

A 2014-ben megnyílt rózsakert két okból is méltán viseli a Boldogasszony rózsakert nevet. Az 1946-ban építeni kezdett katolikus templomot Nagyboldogasszony, a magyar szentek és az első világháborús katonahősök tiszteletére emelték volna, továbbá 1924-ben ide helyezték át az 1908-ban felszentelt Szűz Mária-szobrot. Ma már az egész tér a Boldogasszony tér nevet viseli.

A Boldogasszony rózsakert létrehozásában és gondozásában fontos szerepet játszott Hegedűs Ágoston (Guszti bácsi) és Gyenes István kertész. Kettejük közül Gyenes István tudott jelen lenni a szombati ünneplésen, virágaival megörvendeztetve a résztvevőket.

A virágok kiosztásában segített Nemcsik Mátyás és Jánosi István önkormányzati képviselő is.

A rózsakertet jelenleg a Kocsis Pál Iskola munkatársai és diákjai gondozzák.