November 21. csütörtök, Olivér

Szeretett alma materében koncertezett Fülei Balázs

2022. 12. 08., 09:21
A Kodály Zoltán születésének 140. évfordulója kapcsán szervezett kecskeméti koncertsorozat részeként az M. Bodon Pál Zeneiskolában lépett fel szerda este az intézmény egykori növendéke, Fülei Balázs. A Liszt Ferenc-, Artisjus- és Junior Prima díjas zongoraművész a karácsony különböző hangulatait mutatta meg játékával az intézmény hangversenytermében megjelent szép számú zeneszeretőnek.
Fotó: Banczik Róbert
A galéria 24 képet tartalmaz

A koncert első perceiben előbb Miklósné Faragó Csilla, a Kecskeméti M. Bodon Pál Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezetője köszöntötte a megjelenteket, majd Nemcsik Mátyás önkormányzati képviselő osztotta meg Kodály Zoltán-idézetekben gazdag ünnepi gondolatait a megjelentekkel.

Ezt követően Fülei Balázs lépett a színpadra, s ahogy azt már korábbi kecskeméti koncertjein is megtapasztalhatta a nagyérdemű, a zeneművek megszólaltatása előtt ezúttal is számos háttér-információt, zenetörténeti érdekességet osztott meg az intézmény hangversenytermét csaknem teljesen megtöltő érdeklődőkkel.

Mesélős koncertek

Az elmúlt években Fülei Balázs nem csak a szaksajtó szerint „maximálisan kiérlelt, tökéletesen átgondolt és a legapróbb részletekig minuciózusan kidolgozott” produkcióval vívta ki a szakma és a közönség elismerését szerte a világon, hanem rendhagyó ötleteivel is. Kiváló előadói, kapcsolatteremtői és verbális képességeinek köszönhetően új műfajt is teremtett Magyarországon. (Az úgynevezett „mesélős” koncertek tradíciója Amerikában már jó néhány évtizeddel ezelőtt megszületett, Leonard Bernstein nevéhez kötődik.) Ezeken a megszokottól eltérő koncerteken – gyakran a közönséget is bevonva – néhány történettel bemutatja az eljátszott darabokat. Célkitűzése, hogy a zeneműveket mindenkihez közel hozza, hogy azokat a hallgató saját életének látószögébe helyezze.

Fülei Balázs mindenekelőtt a hangverseny műsorválasztásának műhelytitkaiba avatta be a zeneszeretőket. „Kodály Zoltán köré fűztem föl ezt a mai műsort. Az egyik darab Kodály művei közül itt is elhangzott már, a Református Újkollégiumban az 1920-as évek végén, Bartók Béla maga játszotta ezt a művet. Ez volt a gondolati »mag«, amely köré Bartók- és Liszt-műveket tettem, tehát magyar zeneszerzők darabjait hallhatják ma este. És a téma a karácsony, de nem a megszokott módon, nem lesz Jingle Bell és csillivilli, nem lesznek égők és csengettyűk, hanem különböző karácsonyi hangulatok lesznek, mert a karácsonyhoz szerintem nemcsak az előbb említettek tartoznak, hanem olykor a magány, az elmélyült gondolkodás is.”

A rövid bevezető után Fülei Balázs az est első zeneművéről, Bartók Béla Román kolinda dallamok című kompozíciójáról beszélt. A 20 kis karácsonyi darabból álló mű születésének történetét ismertetve elmondta, hogy Bartók szenvedélyes gyűjtő volt, de nemcsak népdalokat, hanem bogarakat és növényeket is gyűjtött, Persze leginkább a népi dallamok érdekelték, különösen a  váltakozó ritmusú román népzene, emiatt is kutatta és jegyezte fel a pogány szövegemlékeket is idéző, a téli napfordulóhoz kötődő kolindákat. A prózai gondolatok után Bartók darabját az ÁZI volt növendéke mély átéléssel, alázattal és magas szintű virtuozitással játszotta el.

Az est folytatásában két Kodály-mű következett, majd Liszt Ferenc tizenkét zongoradarabból álló sorozatát, a Karácsonyfa című kompozíciót szólaltatta meg Fülei Balázs. Ez utóbbiról megtudhattuk, hogy Liszt az unokájának, Daniela von Bülownak ajánlotta, első előadása 1881-ben volt családi körben. E történet kapcsán a fiatal zongoraművész szólt arról is, hogy a napjainkban ismert koncertélet nem is olyan régen még teljesen más volt. „Az, hogy valaki játszik és valaki hallgatja, aki csak úgy bejön az utcáról, ez egy viszonylag fiatal dolog a világon, nem régebbi, mint 200 éves. Azelőtt a zeneművek nagyjából azokéi voltak, akik megrendelték és meghívott vendégeikkel hallgatták a saját kastélyaikban. [...] 200 évvel ezelőtt, amikor Londonban először tartottak fizetős koncerteket, akkor azok egészen más hangulatúak voltak, mint a maiak. Körülbelül nyolc óra hosszáig tartottak, a fellépők száma meg elérte az ezret.”

A számos zenetörténeti érdekesség ismertetése után Fülei Balázs zongorajátékával is elbűvölte a közönséget. A megjelentek úgy érezték, hogy ha a 200 évvel ezelőtti szokásoknak megfelelően alakulna a koncert és csak hajnalban érne véget, akkor sem lenne szükség más előadóművészre, az ÁZI egykori diákjának játékát szívesen hallgatnák órákon át. Olyasféle élményben volt részük, mint közel 125 évvel korábban a hangversenynek helyt adó intézmény egykori igazgatójának, M. Bodon Pálnak, aki a Kecskeméti Lapok 1920. január 20-i számában Bartók Bélát így jellemezte:

Idézet id et malesuada laoreet fermentum, sollicitudin. Vulputate dolor sapien nullam in ante arcu quis sed fermentum. Eget neque, vehicula non at sit vel eleifend odio vel. Risus dignissim arcu fringilla quis. Vitae, vitae ultrices et duis arcu at. Sed ornare sagittis leo a pellentesque lorem.
„Mintegy két évtizeddel ezelőtt történt hogy a budapesti zenei közönség nagy elképedésére és megdöbbenésére egy rámás csizmájú, zsinorozott, fekete »ünneplő« magyarba öltözött, rojtos nyaljkendőjű fiatal ember jelent meg a koncertpódiumon. A frakk és lakk kötelező uniformisát bátran negligáló fiatalember Bartók Béla volt. Ma már valószinűleg kevesen emlékeznek erre az excentrikusnak tetsző külsőségre, bennem azonban ez a kép elmosódhatatlanul rögzitődött. Egyrészről, mert volt valami imponáló a tradiciók ily bátor félrelökésében, másrészt, mert amikor Bartók bele markolt a zongorába, ujjai alól szokatlanul ujfajta muzsikálás áramlott ki. Akkor még a pódiumon a ma már kiveszőben levő virtuózkodás uralkodott. Bartók muzsikálásában – bár kitünően képzett pianista volt – nem lehetett feltalálni a fölényes, de üres és öncélú zongorázás akarását. Ellenben volt játékában oly megjelenitő erő, mely csak a legnagyobbra elhivatott muzsikusoknak adatott meg.” A „megjelenítő erő” Fülei Balázs játékában, 2022 decemberében is érzékelhető volt, az utolsó hangok után méltán zúgott hosszú perceken át a vastaps. — írta a Kecskeméti Lapok. A „megjelenítő erő” Fülei Balázs játékában, 2022 decemberében is érzékelhető volt, az utolsó hangok után méltán zúgott hosszú perceken át a vastaps.
”