Beléptetőkapuval védi az embereket és a tárgyi értékeket a könyvtár

2024. 11. 18., 18:44
– Az embereket és a tárgyi értékeket is meg kell védeni – mondta Bujdosóné dr. Dani Erzsébet, a Katona József Könyvtár igazgatója a beléptetőkapu bevezetése kapcsán. A szűrőrendszerre azért van szükség, mivel egyre nagyobb számban fordultak elő lopások, rongálások, valamint egy-egy esetben már az ott dolgozókkal és az olvasókkal is kiabáltak az utcáról beérkező személyek. A kapu egy hete működik, eddig semmilyen probléma nem merült fel sem a könyvtár használói, sem pedig az ott dolgozók részéről.
Fotó: Molnár H. Boglárka
A galéria 33 képet tartalmaz

Rongálások, kiabálások, atrocitások, a mellékhelyiségek bemocskolása. Ilyen gondokkal küzdött már régóta a kecskeméti Katona József Könyvtár. Ezt nem csupán a vezetőség ismerte fel: több mint 1.000 embert kérdeztek meg egy kérdőív segítségével az intézmény dolgozói a könyvtárhasználóik közül, akiknek több mint 90%-a is megfogalmazta aggályát a felmerült problémákkal kapcsolatban. Egy-egy alkalommal nem csupán az épületet rongálták meg a könyvtárba betévedt emberek, hanem a bent lévőket is zaklatták. Annak érdekében, hogy megvédjék az értékeket, valamint az emberek épségét, egy beléptetőkaput szereltek fel a bejárathoz.

Nem mi találtuk ki ezt a rendszert. Hazai és nemzetközi példák mutatják azt, hogy a nagykönyvtárakban ez a rendszer már réges-régen működik. Nem egy kecskeméti sajátosságról beszélünk, a régiónkhoz tartozó könyvtárak területéről két példát tudok hozni: az egyik Szeged, ahol már több mint 10 éve működik ez a beléptetőrendszer, a másik pedig Pécs. Tehát ennek már van egy jól bevált gyakorlata, ennek már vannak eredményei, és ezeket a példákat követtük
— fogalmazott Bujdosóné dr. Dani Erzsébet, a Katona József Könyvtár igazgatója.

De az európai, az egyesült államokbeli, illetve a távol-keleti nagykönyvtárakban is réges-régen működik ez a rendszer. Egy hete helyezték próbaüzembe a kaput: a munkatársak arról számoltak be, hogy eddig semmilyen gond nem merült fel a rendszer hatékonyságát illetően. A könyvtárhasználók pedig megértették, hogy miért van erre szükség, ez idő alatt semmilyen problémát nem jelentett a kapu számukra. Nem úgy a helyi baloldalnak, akiknek már a bevezetés előtt is volt fenntartásuk.

Én nem akarom kihegyezni a wc-használatra, de ha netán valakinek mégis be kell menni egy ilyen rendezvény kapcsán, az csak úgy tudja megtenni, ha regisztrál
— fogalmazott a közgyűlésen Király József, a Szövetség a Hírös Városért Egyesület frakcióvezetője.

Király József az utóbbi közgyűlésen többek között amellett érvelt, hogy szerinte így nem használhatja bárki az épület wc-it. Véleményére a ma elkészített interjúban is ráerősített.

Az emberi méltósággal együtt jár az, hogy adott esetben, ha valakinek szükségletéből fakadóan be kell menni a mosdóba, akkor beengedjük
— szögezte le Király József.

A könyvtár vezetőjétől megtudtuk, szó sincs arról, hogy nem lehet bemenni a mosdóba. Azonban a probléma az, hogy „nyomdafestéket nem tűrő” állapotban hagyják maguk után a helyiséget egyes emberek, akik nem kulturálódni járnak főleg a könyvtárba.

Nem kizárunk embereket. Nem valami ellen hozunk meg döntéseket, hanem valamiért
— fogalmazott Bujdosóné dr. Dani Erzsébet.

Azonban súlyosabb probléma az épületben előforduló rongálás, kiabálás, az emberek zaklatása, az esetleges atrocitások. Király József elmondta, hogy nem tud egyetérteni a könyvtár „kifogásaival”, indokaival. Mint mondta, semmiféleképpen nem tudja elfogadni azt, hogy a kapuval kizárják azokat az embereket, akik adott esetben nem megfelelően öltözködnek vagy tisztálkodnak, hiszen ezt sokszor életkörülményeik nem teszik lehetővé.

A baloldali frakció vezetője szerint nem kellett volna változtatni semmin, hiszen van két biztonsági őr az épületben.

Ha van vagyonőr, akkor tegye a feladatát. A részletekbe most nem kívánok belemenni, mert nem voltam ott azokban a szituációkban, de úgy gondolom, hogy mindenre van kommunikációs vagy adott esetben másfajta lehetőség, amivel meg lehet oldani
— fejtette ki Király József.

A biztonsági őrök azonban nem járnak mindenki után sem be a mosdóba, sem pedig a polcokhoz, hogy milyen állapotban helyezik vissza a könyveket, ez életszerűtlen. A könyvtár igazgatója elmondta, hogy a beléptetőkapu egy szűrőrendszer, azt a célt szolgálja, hogy ha bármi probléma történik, akkor be tudják azonosítani az elkövetőt. Szó sincs az emberek megfigyeléséről, személyiségi adataikkal való visszaélésről.

A biztonsági szolgálat rendszeres időközönként végigmegy a könyvtár különböző szintjein. De ha nem tudjuk, hogy ki az, aki bent van a könyvtárban, ki az, aki randalírozik, ki az, aki tönkreteszi a mosdót, akkor hogyan tudunk továbblépni? Tehát ez egy szűrő. Ez nem azt jelenti, hogy mi nem engedjük be a szociálisan rászorult embereket. Dehogynem! De valamilyen szinten jelzés kell, hogy az embernek nem csak jogai, hanem kötelezettségei is vannak
— mutatott rá Bujdosóné dr. Dani Erzsébet.

Király József azt is hangsúlyozta, hogy a könyvtár egy nyitott tér volt eddig, ami becsalogatta az embereket az utcáról, szerinte ezt a funkcióját veszíti el most az egyébként továbbra is ingyenesen igénybe vehető könyvtár. A frakcióvezető úgy tudja, hogy akinek nincsen lakcímkártyája, azt kizárják a könyvtárból, utalva a hajléktalanokra. Ezzel ellentétben a valóság az, hogy a regisztrációhoz elsődlegesen a személyi igazolvány szükséges. Sőt, napi látogatójegyet is kiállítanak olyanoknak, akiknél nincs ott az olvasókártya vagy a regisztrációhoz szükséges igazolvány, vagy csupán egy egyszeri használatra venné igénybe a könyvtári szolgáltatásokat.

Hogyha nincs beiratkozva, akkor csak egy regisztráció szükségeltetik, ami 1-2 perc és rögtön használhatja azt a mellékhelyiséget, amiről beszélünk. Tehát nem kizárunk embereket, hanem egyszerűen kérünk egy olyan regisztrációt, ami nem kerül pénzbe. Az 1997-es könyvtári törvény megengedi, hogy mi elkérjük csupán a regisztrációhoz ezeket az adatokat, onnantól kezdve egy évben egyszer kell megtegye. Tehát évente 1-2 percet kérünk
— összegezte Bujdosóné dr. Dani Erzsébet.

A kapun való belépéshez lehet használni a hagyományos könyvtári olvasójegyet, a regisztrációs olvasójegyet, valamint a könyvtár applikációján elérhető e-cardot is, illetve a már említett napijegyet.