AI-technológia a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara fókuszában
Attól, hogy az AI jól teljesít, a szaktudásra szükség lesz a jövőben is
Izgalmas előadásokat hallgathattak meg mindazok, akik ellátogattak a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara Szakképzési Konferenciájára. A kamara hagyományosan megtartott konferenciájának a középpontjában most a sokakat megmozgató mesterséges intelligencia állt.
– Szakmai klubokat működtetünk, melyek szakképzési témákkal is foglalkoznak. Ilyen például a gyakorlati oktatásvezetőknek a klubja, ahol vagy egy hatályos szakképzési jogszabályt, vagy éppen egy őket érdeklő témát hozunk – tette hozzá Ördög Dóra.
Az előadássorozatot egy olyan játékkal indította a kamara, melynek során kiderült, hogy mindenki érdeklődéssel és nem félelemmel fordult a téma irányába.
Majd a konferencián betekintést nyerhettek a résztvevők abba, hogy milyen üzleti előnyei lehetnek az AI alkalmazásának, megismerhették azt is, hogy az AI öltele már az 1950-es évekre vezethető vissza. Rávilágítottak arra, hogy attól, hogy az AI jobban teljesít, a szaktudásra még szükség lesz a jövőben is.
A vállalatok mesterséges intelligencia hasznosítását a mindennapi életünkben Kádár Attila mesterséges intelligencia fejlesztőmérnök mutatta be a résztvevőknek.
– Az AI szerintem alapvetően nem helyettesítheti az embert. Én az emberi kreativitásnak és az AI hatékonyságának a kombinációját érzem egy előrevivő koncepciónak a jövőt illetően. Az AI meggyorsíthat bizonyos repetitív feladatokat, de az embernek kell továbbra is a döntéseket meghoznia. Az AI által biztosított információk helyességéről az embernek kell dönteni. Etikai megfontolásokban, célok kijelölésében továbbra is az emberé lesz szerintem még nagyon sokáig a kontroll, és az AI rendszerek csak a munkánkat teszik hatékonyabbá – hangsúlyozta a szakértő.
Már az autókban is használják az AI technikát, melyek többek között figyelmeztetik a veszélyekre a sofőröket, de az oktatásban is megjelentek a személyreszabott mentorok. A tapasztalatokról és az alkalmazás gyakorlatáról, a holografikus elemekkel történő oktatásról Szabó Pál, a Prostep Consulting Kft. vezetője beszélt.
– Olyan nyomtatott és nem nyomtatott oktatási kiadványokat készítünk, amelyekhez kiterjesztett valóság technikával holografikus kiegészítő tartalmak jeleníthetők meg, ezek élménnyé teszik a tanulást, segítik az ismeretanyag megértését, elsajátítását, illetve összességében hatékonyabbá és gyorsabbá teszik az egész tanulási folyamatot – fejtette ki.
– Magyar szülők, illetve iskolai alapítványok jelentős mennyiségben szerzik be ezeket a termékeket, segítve az otthoni és az iskolai tanulást. Ezenkívül, mint sajnos sok magyar találmány esetében, a külföldi eredményességünk jóval nagyobb. Ausztria, Németország, az Egyesült Királyság, illetve Lengyelország területén elég komoly, a magyar piacot jelentősen meghaladó eredményeket tudunk elérni – tette hozzá Szabó Pál.
A generációbarát munkahelyek hasznosságáról, hogy hogyan tudják hosszú távon a szervezet versenyképességét támogatni és a munkavállalók elvándorlását lecsökkenteni dr. Bedzsula Bálint a FlyingFox szervezetfejlesztő csapat alapítója tartott előadást.
– Ennek alapvetően az a célja, hogy egy olyan vállalati, munkahelyi, szervezeti környezetet alakítsunk ki, ahol a munkavállalók elvándorlását lehet csökkenteni, és így a bevonódás, megtartás sokkal könnyebb lesz. Ez minden szervezetnem egy kihívás. Mi azon dolgozunk, hogy ez sokkal inkább versenyelőnnyé alakuljon. Ennek alapvetően az a kulcsgondolata, hogy a szervezetekben úgynevezett pszichológiai biztonságot kell kialakítani, amelyet nagyon jól lehet használni arra, hogy a szervezetek elérjék a szervezeti céljaikat is. Ez a koncepció alapvetően a tanuló szervezeti működéshez köthető, ami azt jelenti, hogy egy olyan vállalati, szervezeti környezetet alakítunk ki, ahol a munkavállalók nyíltan kommunikálhatnak, elmondhatják a gondolataikat, megoszthatják a megszerzett tudásukat, innoválhatnak, fejlesztési javaslatokat fogalmazhatnak meg, és ezek egyszerű lépésekként tudják a szervezetet segíteni abban, hogy a teljesítménye és az innovatív potenciálja is nőjön. Azt vallom, és az előadás fő gyakorlati része az, hogy ez a fajta szervezeti transzformáció kis lépésekkel is elkezdhető, tehát nem kell valami óriási nagy, bonyolult dologra gondolni. Egyszerű, apró lépésekkel, gyakorlati eseményekkel, a szervezeti kommunikáció támogatásával ez elindítható – fejtette ki dr. Bedzsula Bálint.
A kedd délután megtartott az Ember és Ember, Ember és Gép Harmóniája az Iparban és Szakképzésben című konferencián széleskörben tájékozódhattak az érintett gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezetek, gazdasági és szakmai érdekképviseletek, szakképző intézmények, fenntartók, egyetemi-, és felnőttképzést folytató szervezetek, valamint a társkamarák képviselői.
Televíziós összeállításunk a KTV Kiemelő magazinjának kedd esti adásában volt látható: