A Bánk bán színészszemmel – beszélgetés a Katona József könyvtárban

2026. 11. 19., 21:46
Katona József ikonikus drámájának szereplőiről, rendezői aspektusokról és az ehhez kötődő személyes élményekről beszélgetett Kriskó János kulturális szakújságíró három kecskeméti színésszel: Danyi Judittal, Hegedűs Zoltánnal és Sirkó Lászlóval csütörtökön délután a Katona József Könyvtárban. A vendégek mindegyike több szálon kötődik Bánk bán-előadásokhoz, több szereplő szemszögéből is belepillanthattunk kulisszatitkokba.
A galéria 15 képet tartalmaz

Katona József Bánk bánja számos átiratban, rendezésben megvalósult már, az előadások rendre vita tárgyát képezik. A darab önmagában is súlyos, meghatározó üzeneteket hordoz. A csütörtök esti beszélgetésben Kriskó János kulturális szakújságíró alapos kérdésfelvetésekben járta körbe a dráma központi kérdéseit – kiemelten színházi szempontból.

Többek között szó esett arról, ki hogyan készült föl egy-egy szerepre, miként instruálta a rendező az adott előadást, hogyan ragadja meg ugyanazt a történetet más-más aspektusból, valamint fölmerült az átiratok nyelvezetének problematikája.

Danyi Judit Melinda és Gertrudis-alakításai kapcsán a 13. századi nő státusza került górcső alá megidézve Bagó Bertalan nevezetes rendezését a szabadabb Bodolay-felfogással szemben, valamint a két szereplő lélektani sajátosságairól is felvetődött.  

Hegedűs Zoltán Bíberach-szerepfelfogását ecsetelte és megidézte „bőrkabátos Bánk bán”-ként való megjelenését és beszélt a darab történeti hátteréről legfontosabb mondanivalójáról, úgymint: szerelem, hazaszeretet, bizalom, féltékenység.

Sirkó László anekdotákkal és egy Bánk bán díszkötésből felolvasással színesítette az oldott hangulatú beszélgetést. Megidézte Tiborc és Bíberach alakját, hangsúlyozta a színészi partnerség fontosságát, majd saját írásában egy előadás emlékezetes kulisszatitkai is beavatta a hallgatóságot.

Kriskó János több olyan lényegi kérdést is fölvetett a darabbal kapcsolatban, melyek válasz helyett inkább nyitott, elmélkedésre ösztönző kérdés maradt, így például, hogy elegendő-e Katona városában egy-egy évforduló alkalmával elővenni műveit, vagy hogy sikerülhet-e megőrizni a darab érintetlenségét a jelmezek teljes átalakításával.

A hallgatóság a beszélgetés folyamán különleges szűrőn keresztül vethetett pillantást a színház és Katona világára egyszerre.