December 5. péntek, Vilma

A holokauszt kecskeméti áldozataira emlékeztek a régi zsinagógában

2025. 06. 30., 16:04
Kecskemét zsidó lakosságának 1944-es deportálására emlékeztek vasárnap délután a régi zsinagógánál az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség kecskeméti közössége szervezésében. A Magyar Fotográfiai Múzeumnál megrendezett eseményen többek között Lévai Jánosné tanácsnok mondott beszédet.
A galéria 25 képet tartalmaz

81 évvel ezelőtt, 1944. június 27-én és 29-én több száz zsidót hurcoltak el Kecskemétről – családokat, gyermekeket, időseket, akiknek emléke előtt minden évben fejet hajt a város. Vasárnap a Magyar Fotográfiai Múzeumnál rendezett immáron harmadik alkalommal megemlékezést az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség kecskeméti közössége.

– A mai nap nem csupán a gyászé, hanem az emlékezésé és a tanúságtételé is. Fájó szívvel emlékezünk azokra a kecskemétiekre, akiket elhurcoltak, megkínoztak, meggyilkoltak. Ez a tragédia nem kizárólag a közösség fájdalma, hanem az egész városé. Közös felelősségünk, hogy emlékezzünk, tanuljunk, hogy soha többé ne engedjük meg, hogy ilyen szörnyűség történhessen a városunkban
— jelentette ki Molnár András, a  Kecskeméti Zsidóház vezetőségi tagja.
”

Lévai Jánosné tanácsnok elmondta, a városban 1944. május végén 564 zsidó családot gyűjtöttek össze. – Összesen 1323 főt számoltak össze, majd ezután hajtották végre az embertelen gettósítási kísérletet. Elhurcolásuk 1944. június 27-én történt, amikor vagonokba zsúfolták a helyi és környékbeli zsidókat - idézte fel a történteket Lévai Jánosné.

A város téglagyára a környék zsidó lakosságának gyűjtőtábora lett. Onnan összesen majdnem ötezer-ötszáz embert deportált a magyar csendőrség két transzportban Auschwitzba. A több mint ezerkétszáz fős kecskeméti zsidók közül mindösszesen hetvennégy fő - közülük négy nő - élte túl a borzalmakat.

– Emlékezünk a holokausztra, az áldozatok nevére, arcára és életére, De a nácik nem csak a testet akarták megsemmisíteni, hanem a lelket is. El akarták törölni a nyelvet, a hitet, a kultúrát, a zsidó identitást. A holokauszt egy kegyetlen és tudatos kísérlet volt arra, hogy eltöröljék azt, amitől mi zsidók vagyunk
— fogalmazott az eseményen Radziner Shalom Ber rabbi,
”

A Magyar Fotográfiai Múzeum - mint a régi zsinagóga fontos helyszín: 1944 áprilisában – két hónappal a gettók felállítása előtt – náci német katonák arra kényszerítettek hatvan zsidót, hogy rombolják szét a nagyzsinagógát és alakítsák át lóistállóvá. Az épület oldalfalán 1994-ben Túri András tervei szerint felépítették a kecskeméti zsidók siratófalát, melyen a holokausztban elpusztítottak nevei olvashatók. 2023 óta az egykori ortodox zsinagógába újra visszatért a hitélet.