A női agy rejtelmeiről tartott előadást dr. Máttyássy Adrienn

Mi lehet fontosabb az egészségünknél? Ez a költői kérdés hívta életre „Az egészségünk védelmében” című szabadegyetem előadássorozatot, amelynek keretében a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház neves szakemberei foglalkoznak olyan kérdésekkel, amelyek mindannyiunk életét érintik. A Tudomány és Művészetek Házában rendezett programsorozat első előadását dr. Máttyássy Adrienn pszichiáter, a Pszichiátriai Osztály osztályvezető főorvosa tartotta a női agy egészségéről. Több mint százan voltak kíváncsiak az izgalmas témára, sokan csak a folyosóról tudták követni az előadást.

Elsőként Engert Jakabné alpolgármester köszöntötte a szervezőket és az érdeklődőket, üdvözölve ezt a fontos kezdeményezést.

Elmondta, személyesen is jól ismeri és nagyra becsüli a kórház szakembereit, nemcsak felkészültségük, hanem emberségük, elhivatottságuk miatt is. A szabadegyetem jelentőségével kapcsolatban Engert Jakabné kiemelte: az egészségmegőrzés nem kampány, hanem életforma, és mint minden életformát, tanulni kell. Éppen erről szólnak majd ezek a találkozások.

A szervezők nevében Pap-Szekeres Anita, a kórház ápolási igazgatóhelyettese szólt a megjelentekhez. Bemutatta dr. Máttyássy Adrienn pályáját, különös tekintettel az általa életre hívott Antistigma programra, amely a pszichiátriai betegek és a dolgozók megbélyegzése ellen küzd. Szó esett arról is, hogy a közelmúltban indították el a perinatális pszichiátriai és pszichológiai ellátást a kecskeméti kórházban.

– A nők egészsége és betegségei nemcsak a nőgyógyászatiszakterületet érintik, hiszen a nemi különbségek következtében a legtöbb szervrendszer betegségeinek gyakoriságában, kockázati tényezőiben, lefolyásában és kimenetelében olyan eltérések észlelhetők, amik indokolttá teszik ezek külön tárgyalását – ezzel a gondolattal vezette be előadását a főorvosnő.

Dr. Máttyássy Adrienn egy történeti áttekintés után beszámolt a női egészségkutatás legújabb fejleményeiről. Kiderült, hogy az autoimmun betegek közel 80! százaléka, az időskori Alzheimer-kórban szenvedőknek pedig 2/3-a nő. A szív-és érrendszeri betegségek továbbra is a vezető halálokok között szerepelnek a nők körében.

Megdöbbentő az is, hogy emelkedik körükben a szerhasználati zavarok előfordulása, és az opioid- túladagolás miatti halálesetek száma is. Mindemellett megnövekedtek az anyák morbiditási és mortalitási mutatói is.

Az is kiderült, hogy a nők hajlamosabbak a nikotinfüggőségre, és a leszokásban is kevésbé sikeresek.

– Ráadásul, ha egy nőnél pszichiátriai betegséget diagnosztizálnak, sokszor több problémára is fény derül. Ha pedig kapcsolati erőszakot szenvednek el, azt többnyire hozzájuk közel álló személy okozza – hangsúlyozta dr. Máttyássy Adrienn.

És hogy minek köszönhetjük ezt a szomorú statisztikát? Sokáig úgy gondolták, hogy a nőiség legfőbb befolyásoló tényezője a női méh, a hormonok felfedezése azonban új megvilágításba helyezte a női egészség kérdését. Kiderült, hogy a nők testi-lelki állapotát jelentősen befolyásolja a pajzsmirigy, illetve az ösztrogén, a „hormonok Meryl Streepje”.

Éppen ezért a különböző életciklusokhoz különböző problémák rendelhetők hozzá. Serdülőkorban például a lányoknak kétszer nagyobb esélyük van a depresszióra, pedig a gyerekkorban nincs különbség ezen a téren a nemek között.

Dr. Máttyássy Adrienn részletesen beszélt a női reproduktív életciklus kríziseiről egy 2024-es kutatás alapján. A várandós édesanyák agyát vizsgálták, és kiderült, hogy ebben az állapotban olyan idegpályák erősödnek meg és épülnek ki, amelyek az ősi elemi ösztönökhöz kötődnek. Ezzel késziti fel az agy az édesanyákat a gyerekgondozás felelősségére. Közben az úgynevezett "mother brain" hatás miatt gyakran előfordul, hogy mindent elfelejtenek a kismamák. Átmenetileg ugyanis rövidtávú memóriazavar alakul ki náluk.

Míg korábban tabunak számított, ma már egyre inkább felkapott témává vált a menopauza, a női öregedés természetes szakasza, amely a reproduktív korszak végét jelzi.  Dr. Máttyássy Adrienn felvetette a kérdést: igaz-e, hogy ez az időszak egyenlő az öregség problémájával? Mint kiderült, jó esetben, ez az időszak hosszú évtizedeket is felölelhet, és minden nőnél másképp zajlik.

A perimenopauzális tünetek már 40 éves kor felett elkezdődhetnek, 47-52 év között számíthatnak a nők az utolsó menstruációra, ezután következik a postmenopauza időszaka. Természetesen erre az életszakaszra is speciális problémák jellemzőek. Ezek közé tartozik az ügynevezett „menopauzális agyköd”, vagyis a feledékenység, a figyelemzavar, ami fáradsággal is együtt járhat. A nők 10 százalékánál memóriaromlás is mutatkozik életüknek ebben a szakaszában.

– Ilyenkor lecsökken az ösztrogén termelése, és mélyreható strukturális változások mennek végbe a női agyban, amelyek a nagymamaságra készítik fel őket – emelte ki az előadó.

És hogy milyen tanulságot vonhatunk le mindezekből a kutatási eredményekből? Ezt fejtette ki dr. Máttyássy Adrienn előadásának végén.

– Dacolhatunk a korral, vagy alkalmazkodhatunk az új kihívásokhoz – mutatott rá. Ahogyan a testünket ápoljuk, úgy gondot kell fordítanunk legfontosabb szervünk, az agyunk egészségére is a jó életminőség érdekében.

AMIT TEHETÜNK:

- stresszcsökkentő technikák alkalmazása
- meditáció, mindfulness technikák
- alvás rendezése
- rendszeres testmozgás
- mediterrán típusú étrend
- erős, jó párkapcsolat

Így foglalta össze előadásának lényegét dr. Máttyássy Adrienn:

– Tegyünk mindannyian agyunk egészségéért, mentális egészségünkért, próbáljunk meg szeretetet és biztonságot adó kapcsolatokat ápolni!