Május 1. szerda, Fülöp, Jakab

Hetedjére ünnepelték az alapítást a helvéciaiak

2024. 03. 02., 15:50
Harminchárom főzőcsapattal rajtolt el ma reggel Helvécián a 7. Alapítási Ünnep. Pecsenyét és kolbászt is készítettek a résztvevők. A süteménysütő versenyre pedig 40-en jelentkeztek. Az esemény megnyitóján dr. Szeberényi Gyula Tamás országgyűlési képviselő a település alapításának történetét osztotta meg a helyiekkel.
Fotó: Bogdándi Ferenc
A galéria 26 képet tartalmaz

Mint az köztudott, a kolbászt meg kell szúrni, hogy de durranjon szét a hőtől, amikor sütjük. Ezt egyik szakács sem felejtette el ma Helvécián, a település 7. Alapítási Ünnepén. A rendezvény alkalmából meghirdetett pecsenye és kolbász sütő versenyre összesen 33 csapat jelentkezett, valamennyien a legkiválóbb és legegyedibb fűszerezéssel készítették el étkeiket. A szakmai zsűri mindenre odafigyelt, meggondoltan osztogatták a pontokat.

A baráti sütögetés reggel 8 órakor vette kezdetét, 10 órakor pedig a megnyitóra került sor, amelyen dr. Szeberényi Gyula Tamás országgyűlési képviselő az alapítási ünnep alkalmából a település kezdeti történelméről beszélt. Mint az elhangzott, a terület nagyon régóta lakott volt, adatok vannak arra, hogy a honfoglalás előtt szarmaták éltek a területen, itt lehetett az avar birodalom központja. Azonban a változást az 1870-es évek filoxéra járványa utáni időszak hozta. 1891. november 3-án adott be egy kérelmet Wéber Ede Kecskemét polgármesterének-ebből idézett fel részleteket a térség országgyűlési képviselője.

- Röviden kérésem az, kegyeskedjék a Szikra pusztát, vagy más alkalmas helyet kedvezményes áron és részletfizetésre átengedni a telepítésre. Midőn e kérelmet kockáztatom, kötelességem a telepítés részleteit és módozatait előadni. Bocsánatot kérek, ha a tekintetes tanács figyelmét arra merem felhívni, hogy az ügy nagyon sürgős, hogy esetleges tagadó válasz után másutt kell tárgyalásokat kezdeni és hogy éhező népünknek minden év, amelyet elveszítünk, a nyomor esztendeje
— mondta dr. Szeberényi Gyula Tamás országgyűlési képviselő.
”

A múltidézés folytatásából kiderült, hogy Lestár Péter, Kecskemét polgármestere még a benyújtás napján összehívott néhány törvényhatósági bizottsági tagot a kérvény bizalmas megbeszélésére. Miután a tervet kedvezően fogadták, november 5-én a tanács elé terjesztették, amely tetszéssel fogadta az elképzelést, így kiadták azt a kérvényt, hogy egy bizottság tartson helyszíni szemlét a város tulajdonát képező, a közlegelőül használt homokokon, és jelöljön ki 2 ezer hold szőlőültetésre és telepítésre alkalmas földterületet. A bizottság november 16-án megtartotta a szemlét. Legalkalmasabb területnek a ballószögi közlegelő azon részét találták, amely a köncsögi határvonalban a matkói határtól egészen az izsáki útig terjedt. A tanács november 17-én tartott ülésén, elfogadta a 2 ezer hold átengedését, a rajta levő fákkal és kutakkal, holdanként 110 forintos árért.

- A belügyminiszter végül 1892. augusztus 27-én kelt határozatával jóváhagyta a szerződést. Kecskemét követező közgyűlésén úgy döntött, hogy a föld eladásából befolyó 200 ezer forintot Ferenc József király 25 éves jubileumának emlékére felállítandó színház építésére fordítják. A földterületet végül 1892. november 18-án adták át a „Helvéczia” néven bejegyzett közbirtokosságának
— mondta dr. Szeberényi Gyula Tamás.
”

Mint az elhangzott, 1914-ben 1300-an, 1934-ben 1960-an laktak itt. 1952-ben alakult önálló községgé. Lakosságának száma a 60-as években tetőzött 4000 körül.

Az eseményen Erdős Norbert Békéscsaba országgyűlési képviselője, a Kisgazda Polgári Egyesület országos elnöke, volt Európai Parlamenti képviselő is köszöntötte mindazokat, akik mezőgazdasággal foglalkoznak. Végül Balogh Károly, Helvécia polgármestere kívánt jó sütögetést és jó szórakozást.