Március 15. szombat, Kristóf

Bizet-varázslat a kecskeméti szimfonikusokkal

2025. 02. 11., 14:01
A Filharmónia Magyarország kecskeméti koncertsorozata, a Kodály-bérlet hétfő este a Hírös Agóra fenntartásában működő Kecskeméti Szimfonikus Zenekar estjével folytatódott. A hangverseny középpontjában Bizet zenéje állt: előbb a fiatalkori, mindössze néhány nappal a 17. születésnapja után írt üde és romantikus C-dúr szimfóniája csendült fel, majd leghíresebb művének, a Carmennek fülbemászó dallamait hallhatta a közönség Rogyion Scsedrin 1967-ben írt, eredetileg a moszkvai Bolsoj Színház részére készített balettzenei átdolgozásában. A Báj és szenvedély címmel szervezett est karmestere Hollókői Huba volt.
Fotó: Gyenes Kata
A galéria 26 képet tartalmaz

A koncert első részében a keletkezési événél, 1855-nél nyolcvan esztendővel később, 1935-ben megjelent és bemutatott kiváló kompozíciót, Georges Bizet C-dúr szimfóniáját hallgathatta meg a nagyérdemű. A Carmen zeneszerzője elsősorban mint operakomponísta él a köztudatban, alkotói munkásságába azonban zenekari művei – szimfóniák, szvitek, nyitányok stb. – épp úgy beletartoznak, mint kamaradarabjai, dalai. C-dúr szimfóniáját mindössze néhány nappal a 17. születésnapja után, 1855-ben komponálta. Ezt követően azonban a partitúra nyolc évtizeden át a párizsi konzervatórium könyvtárában hevert. Ekkor Bizet egyik angol nyelvű életrajzírója, D. C. Parker rábukkant. Ő hívta fel rá Felix Weingartner figyelmét, aki végül is Bázelben 1935. február 26-án bemutatta a művet. A siker igen nagy volt, csakúgy mint a hétfő esti kecskeméti koncerten. A melódiákban igen gazdag mű különleges báját és kecsességét,  élénk, fiatalos, élettel teli vagy épp álmodozó, melankolikus jellegét Hollókői Huba vezetésével a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar érzékletesen tolmácsolta. Különösen – gyönyörű oboaszólójával – a második tétel sikerült emlékezetesen szépre.

A hangverseny második felében –  Rogyion Scsedrin átiratában – Bizet leghíresebb művének, a Carmen című operájának közismert, fülbemászó dallamaiban gyönyörködhetett a kecskeméti közönség. A neves orosz zeneszerző eredetileg a moszkvai Bolsoj Színház részére készítette balettzenei átdolgozását, melyben új hangszínekbe öltöztetve csendülnek fel a francia komponista népszerű melódiái.

A Carmen-szvit születésének különös története

Rogyion Scsedrin 1967-ben azért készített zenekari szvitet Bizet Carmenjéből, mert balerina felesége, Maja Pliszeckaja olthatatlan vágyat érzett, hogy eltáncolja a címszerepet, erre pedig az operaműfaj nemigen kínált neki lehetőséget. „Mindig szerettem volna Carment eltáncolni, nehezteltem is Bizet-re, hogy balett helyett operát írt” – mondta egyik későbbi interjújában a moszkvai Nagyszínház legmeghatározóbb arca. Pliszeckaja olyan zeneszerzőnagyságokat keresett meg és kérte őket a Carmen átiratának elkészítésére, mint Dmitrij Sosztakovics és Aram Hacsaturján, ám ők kikosarazták a világhírű balerinát. Férje azonban nem mondhatott nemet neki, és Scsedrin, miután részt vett 1967. március 11-én Budapesten Kodály Zoltán temetésén, hazautazása után nekifogott az opera zenéjének átdolgozásához. Műve az ősbemutatón, 1967. április 20-án nem aratott sikert. „Balettem – fogalmazott Scsedrin – igencsak ellentmondásos bírálatokba ütközött. A hivatalos álláspont elítélő volt. […] A legfőbb kifogások ezek voltak: Bizet remekművének meggyalázása és Carmen alakjának erotikus átértelmezése.” Később a szvittel szembeni idegenkedés fokozatosan feloldódott, elindulhatott világhódító útjára, és ma már koncertdarabként is igen népszerű.

Scsedrin Carmen-szvitje a hétfő esti kecskeméti koncerten is táncosok nélkül, zenekari műként hangzott el. Az öt ütőssel kiegészített vonóskar tagjai karnagyuk egyértelmű, szuggesztív kézmozdulataira maximálisan összpontosítva a darabban rejlő számtalan színt, karaktert érzékletesen megmutatták.

Előadásuknak köszönhetően a közönség szinte a színpadon látta az opera jeleneteit: a katonák őrségváltását, a csábos cigány lány kacér táncát, a Torreádor-dalt éneklő Escamillót, a bikaviadort stb. A mű záróakkordjai után méltán szólt a közönség vastapsa, a Hírös Agóra színháztermében helyet foglaló zeneszeretők hosszas ünneplésben részesítették a kecskeméti szimfonikusok és karnagyuk emlékezetes produkcióját.