Honfoglalás kori sírokat tártak fel a régészek a Bács-Kiskun vármegyei Akasztó határában, amelyekből ezüst tarsolylemez, kék üvegköves aranygyűrű, aranyozott ezüstveretekkel díszített lószerszám, szablya, ezüst karperec, valamint itáliai pénzérmék is előkerültek.
A Bács-Kiskun vármegyei Akasztó határában talált 3 honfoglaláskori sír igazi régészeti csodákat tartalmazott, melyet a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei tártak fel. Az egyik elhunyt harcos sírjából egy kuriózumnak számító ezüst tarsolylemezt és egy kék üvegköves aranygyűrűt is találtak.
Október 28-án a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai sajtótájékoztató keretében, ünnepélyesen elhelyezték a Cifrapalotában „Az év kiállítása” díj elnyerését megörökítő réztáblát. A díjat az „Egy eltűnt nép nyomában – Az avarok élete a Duna-Tisza közén” című kiállítással nyerte el az intézmény. A tárlat nyitvatartási idejét a sikerre tekintettel fél évvel meghosszabbította a múzeum vezetése.
Az „Év Kiállítása 2025” díjat a Kecskeméti Katona József Múzeum „Egy eltűnt nép nyomában – Az avarok élete a Duna–Tisza közén” című tárlata kapta. A kiállítás az utóbbi évek friss régészeti és archeogenetikai kutatásait mutatja be látványos, élvezetes formában, miközben megismerteti a látogatókat az avarok mindennapi életével. Erről beszélgettünk dr. Rosta Szabolccsal, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatójával, valamint Wilhelm Gáborral, a Régészeti Osztály osztályvezetőjével, régész főmuzeológusával.
Az „Év Kiállítása 2025” díjat a Kecskeméti Katona József Múzeum „Egy eltűnt nép nyomában – Az avarok élete a Duna–Tisza közén” című tárlata kapta. A kiállítás az utóbbi évek friss régészeti és archeogenetikai kutatásait mutatja be látványos, élvezetes formában, miközben megismerteti a látogatókat az avarok mindennapi életével. Erről beszélgetünk Dr. Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatójával, valamint Wilhelm Gábor, a Régészeti Osztály osztályvezetőjével, régész főmuzeológusával.
Miért és hogyan torzították koponyájukat a hunok? Honnan eredeztethető ez a szokás? Ezekről kérdezte kollégánk, a Kecskeméti Katona József Múzeum osztályvezető régészét, Wilhelm Gábort.
Az első ismert írásos emlékek a 14. század közepétől említik Kecskemétet, már oppidumként, azaz mezővárosként. A Katona József Múzeum régészeinek ásatásai az elmúlt időszakban azt támasztották alá, hogy a terület több mint 1000 éve lakott hely, ráadásul már a korai időkben sem számított jelentéktelennek. A múzeum három régészét, dr. Rosta Szabolcsot, Wilhelm Gábort és Fazekas András Kristófot kérdezte stábunk az új eredményekről.
Bár az első írásos emlék szerint 650 éve város Kecskemét, a régészeti leletek azt bizonyítják, legalább 1000 éve folyamatosan lakják a magyarok. Ráadásul egy évezreddel ezelőtt is jelentős településnek számított ez a terület.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlapon - kizárólag a felhasználói élmény fokozásának érdekében - ún. sütiket alkalmazunk. A hírportál használatával Ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
