A szecessziós konferencia felvezetéseként a korszak és az építészeti stílus iránt érdeklődő vendégek szombaton 11 órától a Városháza dísztermében hallgattak meg előadást ifj. Gyergyádesz László művészettörténésztől a gyönyörűen felújított terem építészeti sokszínűségéről, majd a legfontosabb kecskeméti szecessziós építményeket érintő városnéző sétán vettek rész, szintén Gyergyádesz László kalauzolásával.

A program fél 3-tól a Cifrapalotában folytatódott, ahol moldvai, csángó, dunántúli és somogyi népdalokat hallhatott a termet csaknem teljesen megtöltő közönség Kocsis Zsuzsanna és Vadas Csenge népdalénekesek előadásában. Citerán Vadas László és Vadas Csenge működött közre.

Köszöntő beszédet prof. dr. Sztachó-Pekáry István, Kecskemét alpolgármestere mondott. Üdvözölte a konferenciát a Petőfi Kulturális Ügynökség képviseletében Wachsler Tamás, a Magyar Kultúráért Alapítvány felügyelő bizottságának tagja, a Steindl Imre Program vezetője is.

A konferencián hat, főként ismeretterjesztő célzatú előadást hallgathattak meg a résztvevők. Érdekessége volt a rendezvénynek, hogy Kecskemét képviseletében mindhárom művészettörténész előadást tartott, akiknek érdemi közük volt a helyi szecessziós emlékek kutatásának elindításához és kiteljesítéséhez.

Dr. Sümegi György, aki 1971- től kezdődően tíz éven át volt a megyei múzeum munkatársa, személyesen is megélte, hogy a Rákosi-korszakban jellemző teljes elutasítás és tiltás lassan engedett, és elindultak a módszeres kutatások és a korszakot érintő kiállítások.

Az őt követő Simon Magdolna másfél évtizeden át gondozta jó lelkiismerettel és nagy szakmai hozzáértéssel a területet. Nevéhez szintén számos szakmai rendezvény és fontos kiállítás fűződik. A rövid interregnumot követően őt váltó és a feladatkört a mai napig betöltő ifj. Gyergyádesz László művészettörténész pedig számos könyvvel, kiadvánnyal, konferenciák és kiállítások szervezésével őrzi tovább a becses hagyatékot.

A konferencia nyitó előadásában Gyergyádesz László művészettörténész gazdagon illusztrált előadásában a Városháza és a Cifrapalota külső díszítményeiről beszélt, különös tekintettel a Zsolnay-gyárban készült épületkerámiákra.

A másodikként szót kapó dr. Sümegi György számos fontos építészeti és képzőművészeti példát említett Kada Elek Kecskemétjének korából. Megerősítette hallgatóságát abban, hogy Kecskemét az ország szecessziós építészetének egyik központja. Mintegy 140 olyan építmény található a városban, amelyek eredetileg szecessziós stílusjegyeket mutattak építésükkor.

A nagy szecessziós hagyatékkal rendelkező városok többsége, mint például Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad vagy Szabadka, Trianon után az országhatáron kívülre kerültek, így ma Kecskemét Szegedet követően a második leggazdagabb szecessziós hagyatékot tudja felmutatni a maga csaknem másfélszáz építészeti emlékével.

Somogyi Botond építészmérnök, aki a korábbi főiskolai fejlesztések kapcsán dolgozott Kecskeméten, a korszak egyik legjelentősebb kivitelezőjéről, Zaboreczky Ferenc építőmester életútjáról, szerteágazó tevékenységének a századfordulóra eső időszakáról tartott előadást.

Őt dr. Székely Gábor történész, művészettörténész követte, aki egy fontos református közintézmény, a Mende Valér-tervezte Újkollégium nagyívű dekorációs programját mutatta be a hallgatóságnak.

Simon Magdolna, aki 1981-től 15 éven át volt a Katona József Múzeum művészettörténésze és a terület kutatásának elismert szakértője, A szecesszió szellemében címmel tartott izgalmas előadást.

A konferencia lezárásaként kapott szót a Szecessziós Magazint főszerkesztőként jegyző Bálint Imre informatikus mérnök, aki munkatársaival együtt készíti az ország szecessziós térképét. Ebben az elektronikusan elérhető adatbázisban kereshető lesz az egyes települések teljes szecessziós épületállománya fényképgalériákkal és még számos egyéb szolgáltatással.

A Szecessziós Magazin áll a hátterében annak is, hogy magyar kezdeményezésre 2013 óta minden évben megünnepeljük a szecesszió világnapját.

A kecskeméti szecessziós építészeti konferencia és a hozzá hasonló szakmai eszmecserék, továbbá a magazin szervezésében országszerte összegyűjtött és megmozgatott mintegy 11 ezer lelkes aktivista jó előjel arra, hogy meglévő szecessziós emlékeink ne merüljenek feledésbe, és jó állapotban megmaradjanak az utánunk jövők örömére is.