Kikacsintgattak a hagyományos, magyar házias ízek tárházából a csapatok a 12. Műkertvárosi Kakasfőző Napon. Idén a kakaspörkölt mellett még spanyol étellel is találkozhattunk a megmérettetésen. A csapatoknak azonban nemcsak főzniük kellett tudni jól, az énekléshez, a versíráshoz és a csizmahajításhoz is érteniük kellett. Az idei kakasfőzőn 24 csapat készítette el a legfinomabb falatokat.
Fotó: Molnár H. Boglárka
A galéria 32 képet tartalmaz
Még a hús felvágásához is legjobb tudásukat vették elő a szakácsok szombat reggel, amikor kezdetét vette a 12. Műkertvárosi Kakasfőző Nap. Az idei megmérettetésre nem kevesebb, mint 24 csapat jelentkezett, ami azt jelenti, hogy mintegy 400 helyi gyűlt össze, hogy elkészítse a legfinomabb gasztronómiai fogásokat.
Négy-öt bográccsal kezdtük 12 évvel ezelőtt a Kertvárosi Iskola udvarán, szakadó esőben. És álmodtunk arról, hogy egyszer majd 20-24 bogrács fog állni itt, a vadaskert előtti téren, és az álom megvalósult. Az a célunk, hogy a műkertvárosi egy összetartó közösség legyen, és igen, ki is jelenthetjük, hogy Műkertvárosnak egy nagyon összetartó közössége van
— fogalmazott Baracsi Klára, a Műkertvárosért Együtt Egyesület elnöke.
”
Az egyesületet vezető testvérpár, Baracsi Klára és Baracsi Kati szívügye a közösségépítés. Lévai Jánosné önkormányzati képviselő kiemelte, „ez a két lány a rugója, az összefogó ereje a városrésznek". A helyieket dicsérve leszögezte, a műkertvárosi egy nagyon odaadó közösség.
Azt gondolom, hogy akik ide eljönnek, hetek óta készülnek, felállítják a sátrat, beszerezik az alapanyagot, és ez a közös együttlét, az a minőségi idő, amit itt együtt töltenek, az nekik is nagy boldogság, és nagyon nagy összetartó erő itt, a Műkertvárosban. Nagyon örülök annak, hogy más városrészekben is vannak hasonló napok, szüreti napok, disznótor, de itt, a Műkertvárosban ennek már hagyománya van, mint a disznótornak is, melyet már kétszer megszerveztünk
— mondta Lévai Jánosné.
”
Dr. Szeberényi Gyula Tamás is rendszeres látogatója az eseménynek. Az országgyűlési képviselő az élet egyik olyan szegmenséről beszélt, amely összetartja nemzetünket, a magyar népet, a kecskemétieket, a műkertvárosiakat.
Az együttlétnek a közösségi étkezés mindig része. Ha vendéget hívunk, akkor általában vacsorára hívjuk, de ha valaki csak úgy beesik, akkor valamit kiteszünk az asztalra, megkínáljuk. A magyar lélekkel nagyon szoros kapcsolatban van az étkezés, a színvonalas étkezés. Talán ezért van az, hogy ilyenkor ősszel, amikor vége van a nyárnak, és mindenki hazajön a nyaralásból, akkor nagyon sok ilyen rendezvény van
— fejtette ki dr. Szeberényi Gyula Tamás.
”
A bográcsokba nem csupán a kakasok landoltak, hogy elkészüljenek a legkülönlegesebb ízesítésű pörköltek. A marha, a bárány, a szarvas és a csirkehús is előkerült, de a magyar, hagyományos ízek mellett például spanyol ételek is az asztalra kerültek délben. A csapatoknak azonban nem csak főzniük kellett tudni jól, az énekléshez, a versíráshoz és csizmahajításhoz is érteniük kellett.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlapon - kizárólag a felhasználói élmény fokozásának érdekében - ún. sütiket alkalmazunk. A hírportál használatával Ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.Elfogadom
