Ismét sikert aratott Dvořák miséje a Kodály Iskolában
Az elsősorban a Magyar Örökség-díjas intézménybe járó diákok és családtagjaik számára szervezett, a Nemzeti Kulturális Alap által támogatott Miraculum-bérlet második alkalmát csütörtökön rendezték meg. Az est vendége ezúttal az Erdei Péter vezette Kecskeméti Énekes Kör volt, amelynek a „házikoncert”-sorozat kigondolója, Durányik László maga is oszlopos tagja. A hangverseny első perceiben előbb az ötletgazda, az alkalmaknak helyszínt biztosító intézmény tanára, Kodály-, Csokonai- és Prima-díjas karnagya, majd a színpadra lépő együttes Liszt- és Bartók–Pásztory-díjas alapítója, dirigense köszöntötte a népes hallgatóságot. Erdei Péter néhány mondatos műsorismertetővel is „meglepte” a jelenlévőket, beszélt a mise mint zenei műfaj születéséről, illetve megosztott néhány alapvető információt a koncert során elhangzó műről is. Gondolatait a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet nyugalmazott igazgatója ezekkel a szavakkal zárta: „Ez egy nagyon szép darab, és mi nagyon szeretjük. Többször énekeltük már, legutóbb a múlt hét végén Pécsett, az ottani kertvárosi református templomban, ott is nagyon szép közönség előtt. Köszönjük, hogy itt lehetünk, mert ebben az iskolában a kóruséneklésnek óriási hagyománya van és nagyon magas színvonala. Örülünk, hogy itt lehetünk!”
Ezt követően Antonín Dvořák: D-dúr miséje csendült fel. A cseh komponista 1877-ben bemutatott, a lužanyi kápolna felszentelésére írt művét – a Credo kivételével a darab valamennyi tételét: a Kyriét, a Gloriát, a Sanctust, a Benedictust és az Agnus Deit – Erdei Péter vezetésével a Kecskeméti Énekes Kör adta elő, szólót énekelt az együttes négy tagja: dr. Kovácsné Barócsi Edit, Horváth Zsófia, Berta István és Nagy Péter, orgonán Révész László játszott.
Más műveihez képest Dvořák remek kompozíciója ritkábban hangzik fel, a kecskeméti zenebarátok azonban az elmúlt évtizedekben már több ízben is hallhatták. A Kecskeméti Énekes Kör alakulásának 10. évfordulójára rendezett emlékezetes ünnepi koncerten, 2026 májusában is elhangzott, de néhány évtizeddel ezelőtt a Kecskeméti Pedagógus Énekkar repertoárján is szerepelt. A patinás múltú együttes többek között a Duna Televízió 1997-es Maratoni kórusgáláján ennek a misének néhány tételével szerepelt, és az első CD-lemezükön is – melynek felvétele a Kecskeméti Kodály Iskolában készült, a kórus 1998. május 3-i koncertjén – ez a mű hallható. Ez utóbbi produkciójukat Ittzés Mihály zenetudós, a Kodály Intézet korábbi igazgatóhelyettese így méltatta a KÓTA lapjában, a ZeneSzó 1998-ban megjelent 10. számában: „Az Erdei Péter Liszt-díjas karnagy vezette Kecskeméti Pedagógus Kórus egy nálunk nem nagyon ismert szép alkotás, a címben hivatkozott liturgikus mű figyelemre méltó előadásával örvendeztette meg közönségét. A főleg lírai elemekben gazdag orgonakíséretes kompozíció újabb hangverseny-előadása most kompakt lemezre került, így remélhetően még többen megismerkedhetnek ezzel a szelíden későromantikus művel. [...] Az előadás főhősének szerepén a kórus és a karvezető osztoznak. A kar telt, de soha nem erőszakos hangzással kelti életre még az erőteljesebb, drámaibb részleteket is. Sőt, a talán szokatlanul terjedelmes szólam-szólókban is kitűnően helytállnak. Több előadás és persze, az intenzív próbaidőszakok tervszerű munkája adta a tapasztalatot s a magabiztosságot az élményszerű megszólaltatáshoz. [...] A szép hangú, változatos regisztrálást kívánó igényes kíséretet a Jemlich-orgonán Révész László szólaltatta meg. Nem is helyes tán a kifejezés: az orgona nemcsak kísérő szerepet játszik, hanem egyenrangú partnere a karnak, a legterjedelmesebb szólófeladatát a »Benedictus«elején kapta szerzőjétől. Révész László ezúttal is méltó társa az énekkarnak, híven szolgálja a mű jellegét, s a karmester intencióit a zenekart »helyettesítő«szerepében.”
A csütörtök esti koncert fellépői közül többen a közel 30 évvel ezelőtti felvételnek szintén „főszereplői” voltak, előadásukban ezúttal is hasonlóképp hangzott el a Dvořák-mű, mint azt az 1998-as produkcióról írt kritikájában Ittzés Mihály megörökítette, így nem csoda, hogy a mise zárótétele után a publikum zajos ünneplésben részesítette őket.
Fotók: Pálinkás Edit