Jubileumot ünnepelt a Kecskeméti Énekes Kör
A kórust 2016-ban hozta létre néhány lelkes, énekelni szerető és minőségi kórusmunkára vágyó kecskeméti felnőtt, akik felkeresték az éppen nyugdíjba vonult, és a zenei élettől is visszavonulni szándékozó Erdei Péter Liszt- és Bartók – Pásztory-díjas karnagyot, hogy vállalja el a vezetésüket. Erdei Péter az első két alkalommal nemet mondott, de látva a felkérők elkötelezettségét és elszántságát, végül elvállalta az énekkar vezetését. Az eddig eltelt 10 év alatt számos fontos fellépésen van túl az együttes, több kortárs kórusmű ősbemutatója fűződik a nevükhöz, és előszeretettel tűzik műsorra a kórusirodalom kiemelkedő darabjait, mindenekelőtt Kodály Zoltán történelmi gyökerű vegyeskari szerzeményeit. A kórus számos kiváló helyszínen bemutatkozott már, több alkalommal felléphettek a Zeneakadémia nagytermében is, ahova most is élő meghívásuk van.
A születésnapi koncert első fellépője az AMAR Kvartett volt. A kecskeméti komolyzenei formáció tagjai az alapító Ambrus Anetten túl Korb Vanessza hegedűművész, Skripeczky Búzás Beáta brácsaművész és Szilágyi Ágota csellóművész. A kvartett rendszeresen fellép Kecskeméten, többek között a Kodály Iskola és a Katona József Könyvtár rendezvényein. A jubileumi alkalommal Franz Schubert drámai erejű d-moll vonósnégyesét adták elő, amelyet A halál és a lányka címen is emlegetnek. Az elnevezést indokolja, hogy a mű második tételében az azonos című Schubert-dal variációi hangzanak el.
Liszt Ferenc szerint Schubert volt a valaha élt legköltőibb zenész. Ennek a költői lelkületű komponistának egyik legnagyszerűbb, és egyben a vonósnégyes irodalom egyik legnehezebb műve a d-moll kvartett. Az AMAR kvartett kitett magáért. A közönség lelkesen ünnepelte dinamikus, egymásra figyelő, rendkívüli érzékenységű előadásukat.
A vonósnégyes után lépett színpadra a jubiláns Kecskeméti Énekes Kör, akiknek 10 éves együttműködése Erdei Péterrel számos emlékezetes fellépést és kiemelkedő közönségsikereket hozott. Karnagyuk megfogalmazásában a Kecskeméti Énekes Kör a minőségi kórusmuzsika melletti elkötelezettségen túl igazi, szoros emberi közösség is, ahol az egymás és a környezet iránti humanitás és segítőkészség természetes állásfoglalás és egyben elfogadott vállalás is. A KÉK tagjai számítanak és számíthatnak egymásra minden helyzetben.
A Kecskeméti Énekes Kör az ünnepi hangversenyen Antonin Dvořák: D-dúr miséjét, az úgynevezett Luzsányi misét mutatta be. Az opus 86. sorszámú művet a szerző 1887-ben komponálta a luzsányi kápolna felszentelése alkalmából. A premieren maga Antonin Dvořák vezényelt. A D-dúr mise eredetileg szólistákra, kórusra és orgonára íródott, de 1982-ben Dvořák egy gazdagabb zenekari változatot is készített belőle. Kecskeméten ezúttal az eredeti, orgonára írt változat hangzott el. Az orgonista Révész László volt.
A D-dúr mise a klasszikus misék hagyományos szerkezetét követi. A nyitó tétel, a Kyrie intim és imádságos hangulatú, amely könyörgéssel indul, és Krisztus dicsőítésébe torkollik. A Gloria ünnepélyes, himnikus emelkedettségű tétel, amely a dicsőítés és a hálaadás örömét közvetíti. A hitvallás tétele a mindvégig monumentális hatású Credo. Az ezt követő Sanctus tétel rövid, de igazán bensőséges és fenséges. A lírai hangütésű, kifejezetten dallamos Benedictus a szólisták melankolikus énekhangjaira épül. A záró tétel, az Agnus Dei megnyugvást és békét sugároz, ugyanakkor könyörgést is tartalmaz, és tökéletesen keretezi az előadók és a hallgatóság spirituális élményét.
Kiemelést érdemel, hogy a mű szólistái nem hivatásos énekesek voltak, hanem kivétel nélkül az együttes tagjai. A szoprán szólamot dr. Kovácsné Barócsi Edit, az altot Horváth Zsófia, a tenort Berta István, a basszust Nagy Péter énekelte. Orgonán Révész László működött közre.
Dvořák D-dúr miséje kiváló példája annak, hogyan ötvözte a zeneszerző a cseh zenei hagyományokat az európai romantikával és az egyházi zenével. A Kecskeméti Énekes Kör magas minőségű, ihletett előadása sokáig emlékezetes marad minden koncertlátogató számára.