Kecskemét pozitív visszajelzésnek tekinti a Mercedes-bővítést

– Jens Bühler ritkán szólal meg a médiában, de most megtette, és dicsérte hazánkat, városunkat, az infrastruktúrát és a képzett, elkötelezett munkaerőt is. Ön hogyan élte meg az igazgató által elmondottakat?

– Nagyon jól esett sorait olvasni a mostani viharos, gyorsan változó környezetben. Hiszen ebből is látszik, hogy ha az ember kitartóan, tisztességesen dolgozik a megfogalmazott cél érdekében minden eszközrendszert felhasználva, akkor ezt látja és elismeri a külső világ, illetve a legfőbb partnerünk is.

Az együttműködéssel kapcsolatos feladatokat a mi oldalunkról egyébként egy komplett, kialakult csapat végzi: az évek alatt kiváló együttműködési környezetet, „munkaklímát" alakítottunk ki az érintett cégekkel, intézményekkel, a civil szervezetekkel, a Kormányhivataltól kezdve az állami és magánszférán át, a gazdasági szereplőkig, az egyetemi szféráig. Nagyon jó kohézió alakult ki a városban, ami – mint a mostani jelzés is mutatja – szerencsére visszaigazolódni látszik a befektetésekben, a fejlődésben, a beruházásokban, de akár a kulturális élet virágzásában, a fesztiválok jó hangulatában… Azt gondolom, hogy ha a „vezérszónok”, a Mercedes vezetője ad ilyen pozitív visszajelzést a város munkájáról, akkor az az egész város megítélésére jó hatással van.

– A Mercedes nagy lendülettel bővít, egy év múlva háromezres új munkaerőtömeg fogadását kell megoldania Kecskemétnek. Felkészült-e a város a szükséges szolgáltatások biztosítására? Például a lakhatás kínálata megfelelő-e, és a munkán kívül az egyéb vonzerő, a város attraktivitásának emelésében lát-e még lehetőségeket?

– Mindenféleképpen. Az elmúlt években a munkára koncentráltunk, és nem arra, hogy „jól eladjuk magunkat”. Persze a városmárka- és városimázs-építés is működött azért, de nem arra tettük a hangsúlyt. Főként az aktuális munkákkal voltunk elfoglalva: az infrastruktúra, az oktatás és a lakókörnyezetek fejlesztése volt napirenden. Természetesen az említettek mellett kibontakozott egy másik vonulat is: például a Mercedes által igényelt – de természetesen más, hozzá kapcsolódó, vagy még ezen a körön is túlmutató vállalatok által kezdeményezett – fejlesztések kielégítése is fókuszba került. Egyre színesebb ugyanis a város gazdasági szereplőinek spektruma, már érezhető a Mercedes generálta multiplikátorhatás, ezért fokozódó figyelmet kell arra fordítanunk, hogy az idetelepülők kiváló helyi mikroklímával találkozzanak.

A lakhatási kérdéskörben pedig a lakáskínálat színességét tartjuk leginkább szem előtt. Hogy ne csak a társasházi lakások legyenek elérhetők a munkavállalók számára, hanem biztosítsunk olyan területeket is, ahol építkezni tudnak a családok, igénybe tudják venni az állam által biztosított támogatási lehetőségeket.

Ezenkívül figyelünk a bérlakásállomány fejlesztésére is, olyan mennyiségre van szükség, ami elősegíti a munkaerő toborzását. Konkrét projekteket is elindítottunk már, s a folytatáshoz országos ingatlanfejlesztési fórumot is rendeztünk a közelmúltban. A város több helyszínét kijelölve lakásfejlesztési projekteket indítottunk, melyeknek az eredményei már láthatók is. A privát és az önkormányzati szféra összefogásával szépen körvonalazódik egy jó, diverzifikált lakáspiaci portfólió.

A bérlakásfejlesztést a Mercedessel közösen végezzük, az ő modelljüket mutatjuk a többi vállalkozásnak is. Az együttműködés egy hármas megállapodásban bontakozik ki, mely a munkáltató, a munkavállaló és az önkormányzat között köttetik. A város albérleti támogatást biztosít például 35 év alatti fiataloknak, vagy lakásokat újít fel például Homokbányán, a bérlőkijelölési jogot pedig odaadja a munkáltatóknak. Így a dolgozó jóval kedvezményesebb bérleti díjat fizet. Ezt a modellt a Mercedessel dolgoztuk ki, több száz lakás vonatkozásában.

– Ha növekszik majd a lakosságszám, a városrészeket összekötő útvonalak értelemszerűen tovább terhelődnek. A hálózatfejlesztés az utóbbi években átütő eredményeket produkált, számtalan példát sorolhatnánk erre. Merre fejlődik tovább ez a struktúra?

– Hatalmas tervekkel rendelkezünk, amelyeket már nem is csak a tervezőasztalon láthatunk, hanem kivitelezési fázisnál is tart már egyik másik. Szerintem minden kecskeméti lakos érzékeli azt az úthálózat-fejlesztési bummot, amit évekkel ezelőtt elindítottunk. Gondoljunk csak Hetényegyházára, az új bekötőúttal kiküszöbölt dugókra. A fejlődés folytatódik, a külső körútjaink folyamatosan, ütemezetten készülnek el, hogy levegyük a belváros magjáról forgalmat. Legutóbb a teljesen elkészült M44-est adtuk át, mely most már nem csak a város tehermentesíti, de az elkerülőt is.

Látható a belterületi útjaink fejlődése is. Új irányokat nyitottunk/nyitunk meg, például a Károly Róbert körúttal, amely a Széchenyiváros forgalmát csökkentette, s most készül az Irinyi út bekötése ugyanide, ami szintén fontos hálózati szintű fejlődést nyújt a városrésznek. Beszélhetünk továbbá a Homokbánya–déli iparterület összekötő útról, ami a nyugati kapun kívül Petőfivárosnak is új mozgásteret biztosít déli irányban. Készülünk ezen kívül a kiskörút és a Mátyás király körút felújításának a folytatására, s meg kell említenünk a Katonatelep felé vezető 441-es számú út négysávosítását, melynek köszönhetően ez a térség is komoly fejlődés előtt áll Nagykőrös irányába.

– Ezek az infrastrukturális fejlesztések hogyan hatnak ki a gazdaság, az ipari területek dinamizálására?

A Mercedes-együttműködés egyik kulcstémája az iparterületek infrastrukturális fejlesztése, amiben a városnak jelentős szerepet kell vállalnia. Ugyanis egyrészt saját forrásból történik itt az úthálózatfejlesztés, hiszen naponta több mint 10 ezer ember s majd’ ezer kamion közlekedik abban térségben.

De nem csak mi állunk ebben helyt, kormányzati támogatással is készülnek itt útfejlesztések, emellett a betelepülő vállalkozásokkal közösen is hajtunk végre ilyeneket a déli iparterületen.

Ezeken a területeken is tetten érhető a partnerség jelentősége, hogy az önkormányzat nem marad magára. A város a motor, nálunk koncentrálódik minden információ, ami a partnerszférákból érkezik, és nekünk kell a koordinációt felvállalni, valamint a projekteket megfelelő módon levezényelni.

– Nem csak autóval mozog a lakosság, a munkaerő, a tömegközlekedés reformja 2024-ben érte el addigi csúcspontját. Lépést tud-e tartani ez a rendszer a szolgáltatás iránt várható további igénynövekedéssel?

– A közösségi infrastruktúránk kapacitása bőven meghaladja az igényszintet, hatalmas tartalékokkal rendelkezik a rendszer. Így, ha új igények merülnek fel, azonnal tudunk reagálni. Példaként az új máriahegyi járatot említeném, ahol a Nyíri út folytatásának kiszélesítését követően késedelem nélkül bővítettük arra is a hálózatot.

A lakossággal kell megtalálnunk a partnerség további útjait, hogy minél inkább az elvárásokhoz igazíthassuk a kínálatot, mint most például Kadafalva esetében, ahol a Széchenyiváros felé közlekedő járatot fogjuk sűríteni, vagy nyáron a rendezvényekhez igazítottan az éjszakai közlekedést is szeretnénk biztosítani. Ezenkívül újabb egyeztetések zajlanak az iparterületekre betelepülő vállalkozásokkal is, hogy a különböző városrészekből hogyan tudjuk a dolgozóikat eljuttatni a munkába.

A fejlesztéseknél szempont az innováció is: mi már nem elektromos, hanem hidrogénmeghajtású buszokban gondolkodunk. Ennek az a lényege, hogy a gazdaság körforgásos jellegét erősítve a szennyvíz- és a hulladékhálózatból nyerjük ki a hidrogént, ami egy fontos lépés a fentartható városüzemeltetési célok irányába.

A kapacitásunk és a kialakított szervezeti struktúra kiválóan alkalmas a gyors változtatásokra. Már csak a lakosság tömegeinek változásra kevésbé fogékony köreiben kell jobban elfogadottá tenni a közösségi közlekedést.

– S ha növekszik a munkaerőlétszám, az valójában nem csak dolgozókat jelent, a családi szolgáltatásokra vonatkozó igény is növekedni fog. A „puha infrastruktúra”, például a bölcsőde, óvoda, egészségügyi kapacitás mennyire skálázható további ezrek megjelenésével párhuzamosan?

– Az állami üzemeltetésű egészségügyi ellátásban leginkább együttműködő partnerként vagyunk jelen. Ezt a szolgáltatást kiegészítendő, egy új irányt próbálok meghonosítani, mégpedig a magán egészségügyi szolgáltatások megjelenését. Az új rendszer azt a célt szolgálja, hogy az idetelepülő, jó keresettel rendelkező munkavállalóknak rendelkezésére álljon egy ilyen rendszer is. Ráadásul azt látjuk, hogy a vállalatok maguk is beszállnak az egészségügyi ellátás biztosításába, dolgozóik ösztönzésére kimondottan keresik a magánszolgáltató partnereket. Mi ezért már tudunk is magánszolgáltató spektrumot felmutatni, így, akik megtehetik, választhatják a magánegészségügyet. Ezáltal nem terhelik a TB-s rendszert, s így az ott megjelenő kecskeméti ellátottak könnyebb helyzetben lesznek. Ez a célom a magánegészségügy erősítésével.

A családdal kapcsolatos vonalakon pedig egyértelműen látszik városunkban a bölcsődei, óvodai kapacitás folyamatos bővülése, ami a lakóövezet-fejlesztéssel is összefüggésben áll.

– Milyen jelentőséget tulajdonít a másodlagos fejlődési vonalnak, valóban szintlépésként értelmezhető-e az, hogy tovább nő az eddig is jelentős beszállítói struktúra? Bühler szerint a több mint egymilliárd eurós fejlesztés régiós sarokkőként értékelhető, folyamatosan növekszik az autóipari értéklánc…

– Azzal, hogy ilyen léptékű az ipar fejlődése a városban és ilyen léptékű az infrastruktúra fejlődése, Kecskemét Magyarországon egyedülálló módon teljesen új logisztikai központtá válik. Mind a közúti, mind a vasúti infrastruktúra eddigi és várható erősödésével városunk Budapest után a lenagyobb logisztikai hubbá fejlődik. Emiatt az értékláncok is átalakulnak. Azok miatt az erőforrás-ráfordítások miatt, melyek a lakhatás, az oktatás, a családi otthonteremtés és például a kultúra kérdéseire válaszokat adnak, mások is szemet vetettek a városra. Ezzel összefüggésben érezhető ez az intenzív betelepülés, ez az intenzív iparfejlesztés, általános és logisztikai szolgáltatásfejlesztés a városban. Olyan dinamikus a fejlődés, hogy az eddigi ipari területek már telítődnek, így új parkokat kell nyitnunk a település északi felén.

A szolgáltatási szegmens, a kereskedelmi szolgáltatások is rohamosan fejlődnek az újonnan kialakított új úthálózatok mellett, új kereskedelmi egységek jelennek meg, növekszik a minőségi fejlesztések száma, nézzük csak a Rákóczi utat, már az összes helyünket kiadtuk, tele van minőségi vendéglőkkel. Vagy itt vannak a sportolási lehetőségek. Olyan sportágakat láthatunk ma már Kecskeméten, amelyekről korábban nem is hallottunk, mint például a padel.

Visszatérve a családokra, olyan szolgáltatások alakulnak ki számukra a játszóterek, a szabadidőközpont fejlesztésével – ahol már szintén megjelentek a magánszolgáltatók is, rendezvényekkel, játékokkal –, hogy a családoknak és a gyerekeknek is komoly kikapcsolódási lehetőséget biztosítsanak.

– És végül követi-e a gyár fejlődési dinamikáját a város gazdaságnak többi szegmense? Nem válik vízfejjé Kecskeméten az autóipari értéklánc? A nemrég elfogadott Gazdasági programból mit emelne ki?

– Ezt a fejlődést a város kontextusába helyezve a hozzáadott érték az, amit Kecskemét gazdasági életében a Mercedes hihetetlenül megemelt. Olvastam egy olyan mérést, mely szerint a megyei jogú városok között országosan második helyen végeztünk a hozzáadott érték előállításának szempontjából. Ez azért fontos, mert ebből látszik, hogy a csúcstechnológia jelen van a városban. Ez pedig a jövő technológiája, amihez hozzáigazítottuk az egyetem és a duális képzés területeit, így a csúcstechnológia mérnökképzése egyetemi szinten is jelen van városunkban. Ezt a vállalatokkal – és nem is csak a Mercedessel, hanem a többi duális partnerünkkel is – kéz a kézben fejlesztjük. Azért naprakész az egyetem, mert ezeknek a vállalatoknak a csúcstechnológiáját oktatja, és a digitalizációval is lépést tart. Technológiai váltás van a világban, amit Kecskeméten is érzünk, s ez az új helyzet teljesen más elvárásokat támaszt.

Ez az a hozzáadott érték, ami leképeződik mind a beszállítói vagy a kiszolgáló oldalon, de az oktatás területén is, hiszen erre kell a munkaerőt felkészíteni.

A napokban elfogadott gazdasági programunk is ezekre a főhangsúlyokra épül, ezeket a prioritásokat tartalmazza. Irányelvei szerint egy kompakt várost, egy innovációközpontú, megtartó és környezettudatos várost építünk.