Május 22. csütörtök, Júlia, Rita

Kiemelték több százéves sírjukból a gyerekeket Bugacon, sok még a rejtély a mészárlással kapcsolatban

2025. 05. 08., 18:14
Hiába kérhettek kegyelmet a kisgyerekek és a nők a bugaci monostornál 1241-ben, mindenkit legyilkoltak a tatárok. Erről dr. Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója beszélt ma a KTV stábjának, amikor a maradványokat kiszedték a sírokból. Berbert Zsolt antropológus, a Természettudományi Múzeum főigazgatója is megvizsgálta a csontokat, elmondta, hogy bőrszíjjal összekötötték a gyermekek és asszonyok kezeit a nyakukkal.
A galéria 56 képet tartalmaz

Rendkívül lassan, óvatosan emelték ki a koponyákat a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei az Árpád-kori Pétermonostoránál, Bugac közelében. Mint ismeretes, újabb, a tatárok által legyilkolt gyerekek csontvázaira bukkantak ezen a helyen a szakemberek. Ezeket a maradványokat szedték most ki több százéves sírjukból. A munkálatokhoz ezúttal Bernert Zsolt antropológus, a Természettudományi Múzeum főigazgatója, valamint Buzár Ágota antropológus, a múzeum főigazgató-helyettese is csatlakozott.

– Látszik, hogy a holttesteket bizonyos fajta tisztességadás mellett temették el a körároknak az oldalában, olyan fülkéket ástak, amelyek gyakorlatilag az árok alját jelentették. A halottak egy részét megkötözték. Mindkét kezüket a nyakukhoz kötözhették, az egyik sírnál egy csat jelzi azt, hogy egy bőrszíjjal történt beavatkozás, egy másiknál pedig a kéz és a nyakcsigolya sötétes-barnás, feketés elszíneződése mutatja, hogy valamilyen vastagabb bőr tárgy lehetett ott a halál idejében. Jellemzően ugyanazt a képet látjuk máshol is a tatárjárás korában, hogy fiatal felnőttek, illetve gyermekek találhatók a halottak között. Itt is ugyanez a helyzet. 14-16 éves az egyik maradvány, van két kisgyerek, akiknek a csontjait még nem sikerült megvizsgálni, mert bent vannak még a szelvény fal alatt, ez majd pár hét múlva lesz esedékes. Van néhány fiatal felnőtt, ők 20-30 év közöttiek lehettek az első vizsgálat alapján. Egyelőre úgy néz ki, hogy nők
— magyarázta Bernert Zsolt.
”

Az egyik maradványnál még halál előtti sérüléseket is találtak a szakemberek. Az egyik fiatal felnőtt jobb kezének kézközépcsontján egy zúzott törés nyoma látszik, ami egy nagyon komoly sérülés lehetett.

Mivel tiszteletadás mellett temették el a holttestet, arra következtetnek a szakemberek, hogy nem a mongolok a keresztény foglyokat utasították a hantolásra.

– Nem valószínű, hogy miután már a tatárjárásnak vége volt, akkor temették el ezeket a maradványokat. Sokkal valószínűbb, hogy közvetlenül a csata után, az itt betelepülő mongol sereg szerette volna megtisztítani a területet a bomló maradványoktól, ezért az ároknak az alján beásták őket. Nem összevissza vannak a holttestek, hanem szépen be vannak fejtve a maradványok, ez valamiféle tiszteletadás utalhat. Ezért igen valószínűnek tartom, hogy a foglyokkal végeztették el a temetést - vélekedik az antropológus.

A feltárás során arra is bizonyítékot találtak a szakemberek, hogy a tatárokkal szemben komoly ellenállást fejtettek ki a magyarok hosszú időn keresztül. Mivel az Árpád-kori Pétermonostora a Homokhátság központjáról beszélünk, ezért egy hivatásos haderőt is összevonhattak a védelem érdekében.

– Széles sávban a település szélén rengeteg fegyveralkatrészt találtunk a sarkantyúktól kezdve a kardokon, késeken át a rengeteg buzogányig. Azt gondolom, hogy a monostortól 800 méterre vehették fel a magyar erők a harcvonalat. Lehetséges, hogy a települést is felhasználták védekezésképp, mint ahogy a sztálingrádi csatánál, ahol házról házra ment lényegében az ellenállás. Ennek a településnek a központjában egy hihetetlenül megerősített monostor, egy várszerű épület volt 20 méter magas tornyokkal, 10-12 méter magas tömör kőfalakkal, amit még komoly árokrendszerrel is megerősítettek. Nem úgy tűnik, hogy megostromolták volna ezt a monostort. Azt gondolom, hogy a nők és a gyerekek húzódtak be az erődített helyekre, hogyha a hadsereg vereséget szenved, akkor kegyelmet kérhessenek. Ezért különösen súlyosak az itteni atrocitások, mert pont azt találjuk meg, hogy a kisgyerekek, fiatalok, nők tömegeit összekötözött kézzel, különböző pózokban gyilkolták meg
— nyilatkozta dr. Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója.
”

A gyerekek halálának körülményeiről egyelőre nincsen információ, ahhoz jobban meg kell vizsgálni a maradványokat, hogy megtudják milyen külső behatástól vesztették életüket a fiatalok.