Kutatók Éjszakája - Bán Mór az MCC-ben

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) kecskeméti központjának Kodály-terme megtelt péntek este a Bán Mórral (polgári nevén Bán Jánossal, Kecskemét alpolgármesterével) való beszélgetésre. A téma természetesen nem is lehetett más, mint a népszerű Hunyadi-sorozat, könyvben és a filmvásznon. Az est a Kutatók Éjszakája programjai közé illeszkedett, hiszen egy történelmi regényfolyam megírása komoly kutatómunkát igényel – Bán Mór erről is mesélt többek között.
A jelenlévőket Kovács Anita, az MCC kecskeméti képzési központjának vezetője köszöntötte, majd átadta a szót a beszélgetést vezető fiatalembernek, Horváth Vilmosnak, a Kecskeméti Katona József Gimnázium 12. osztályos tanulójának. A beszélgetés első felében Vilmos kérdezte Bán Mórt, majd átadta a terepet a közönségnek, ahonnan szintén számos kérdés érkezett.

Bán Mór mindenekelőtt azt hangsúlyozta, milyen fontos szerepe van a történeteknek, azok élményszerű befogadásának abban, hogy nemzeti identitásunk megerősödjön. Fontosak a történelmi kutatások és a szaktudományos cikkek, kötetek is, de ezek kevés emberhez jutnak el közvetlenül. A történelmi regények és a történelmi filmek célja éppen az, hogy a kutatás eredményeit élményszerűen közvetsék a nagyközönség felé. Sajnos ez a műfaj fájóan hiányos Magyarországon, ezért is volt örömteli, hogy Hunyadi Jánosról először készülhetett filmalkotás. Ami a könyveket illeti, míg Robert Merle és Maurice Druon történelmi regényeit sokan olvasták Magyarországon, hazai témákat kevesen dolgoztak föl – jegyezte meg Bán Mór.
Szóba került a történelmi hitelesség kérdése. Bán Mór kifejtette, hogy egy történelmi regény szerzőjének feltétlenül bele kell magát ásnia a szakirodalomba, ugyanakkor sok részletről, vagy akár nagyon is fontos eseményről egyszerűen nem áll rendelkezésünkre tudás.
Hunyadit természetesen minden közép-európai nemzet magáénak szeretni tudni, a románok és a szerbek is sajátjuknak tekintik. Kétségtelen azonban, hogy a magyar királyság kormányzója lett, és a magyar királyságot védte egész élete folyamán.
Bán Mór elmesélt egy megható történetet Szatmárnémetiből, ahol egy idős erdélyi magyar férfi odament hozzá egy közönségtalálkozó után, és azt mondta: nem is tudja elképzelni, mennyire fontos számukra ez a könyvsorozat és ez a film, hiszen egész életükben, az iskolától kezdve egészen napjainkig a román álláspontot hallották elsősorban.
A történelmi hitelesség kérdése kapcsán mesélt Bán Mór arról is, hogy milyen kiterjedt kutatómunát igényelt a korabeli életmód bemutatása. Példaként egy lakoma leírását emelte ki. Ahhoz, hogy egy korabeli lakomát hiteleles leírjon, tudnia kellett, hogy mit ettek akkoriban, hogyan, milyen eszközökkel fogyasztották el az ételt, milyen zenét hallgattak, azt milyen hangszereken játszották, milyen ruhákat viseltek? Ezekről a kérdésekről a történettudomány – legalábbis annak főcsapása – nem tudósít, így hagyományőrzőket, zenészeket, viseletkutatókat kellett bevonnia a munkába.
A korabeli nyelvhasználat kérdése is sok szempontból tisztázatlan, valójában nem tudjuk, hogyan hangzott az akkori magyar nyelv, híszen csak írásos emlékeink vannak. Bán Mór szerint nem is kell megpróbálni restaurálni az akkori nyelvet, hiszen a könyv és a film a mai olvasóknak, nézőknek szól. Egy-egy archaikus kifejezéssel, szóval ugyanakkor lehet utalni a korszakra, és természetesen kerülni kell az anakronisztikus kifejezéseket – tette hozzá.

A tízrészes Hunyadi-filmsorozatról is sok szó esett. Bán Mór elmondta, hogy 14 évvel ezelőtt fogant meg a film ötlete. Ebben sokat köszönhet Hazai Kinga és Hazai Cecília producereknek, ők juttatták el a könyv első kötetét Robert Lantos magyar származású kanadai producerhez, aki végül belevágott a nagy projektbe.
– Lantos Róbert 1956-ban hagyta el Magyarországot gyerekként, és bár a mai napig kiválóan beszél magyarul, magyar nyelvű irodalmat nagyon régen olvasott már, mikor eljutott hozzá a Hunyadi. Az első húsz oldal végére kezdett el életre kelni számára a nyelv, és ezzel együtt a történet – mesélte Bán Mór.
A filmes feldolgozás ötlete sokféle formán ment át, mire kialakult a tízepizódos sorozat formátuma. Szó volt egészestés játékfilmről is, és ötször az egész projekt meghiúsulni látszott. A film elkészültéért kanada akkori miniszterelnöke, Stephen Harper is felszólalt egyszer Budapesten – idézte fel személyes emlékét Bán Mór. Végül nemzetközi koprodukcióban készült el a tízrészes sorozat, amellyel a magyar és a külföldi nézőket is megcélozták. Azóta számos országban bemutatták a tévésorozatot, és nagy sikert aratott.
A jövőbeli tervekről szólva Bán Mór elmondta, hogy most dolgozik a 13. köteten, melyet még egy fog követni. Ezután vág bele a Mátyás király életét feldolgozó folytatásba, amiből remélhetőleg szintén film készülhet majd.
A Hunyadi-sorozat nagy sikerére való tekintettel táblás társasjátékok kiadását is tervezik, az első még karácsonyig megjelenhet. Ez a nándorfehérvári diadalt megelőző dunai csatáról szól majd, melynek során Hunyadiék áttörték a török hajózárat. Egy másik társasjátékkal pedig, melynek meglenése jövőre várható, magát a várostromot élhetjük át. A társasjátékok mellett számítógépes játék fejlesztése is terítéken van – árulta el a szerző.
Bán Mór kérdésre válaszolva elmondta, hogy a karakterek közül Vitéz János alakja áll személyesen a legközelebb hozzá. Arra a kérdésre pedig, hogy mit üzenne Hunyadi János a ma emberének, azt felelte: "Ne nyavalyogjunk!".
