Lakhatás és ingatlanpiac Kecskeméten: együtt épít város és piac

2025. 07. 07., 14:19
Az elmúlt évtizedben Kecskemét lakhatási környezete látványosan átalakult. Az átalakuló lakossági igények, a gazdasági fejlődés és a munkaerőpiaci bővülés mind hozzájárultak ahhoz, hogy a városban az ingatlanpiac és az önkormányzat egyaránt aktív szereplővé váljon a lakhatási kihívások kezelésében. A cél világos: a város biztosítani kívánja az elérhető, változatos és korszerű lakhatási lehetőségeket minden társadalmi réteg számára – mindezt fenntartható módon, a piaci szereplőkkel szoros együttműködésben.

Így néz ki ma Kecskemét ingatlanpiaca

Kecskeméten az elmúlt években évente átlagosan 300–350 új lakás épült, ennek nagy része családi ház (180–200), kisebb arányban pedig társasházi lakás (50–60). A saját használatra épített ingatlanok dominálnak (átlagosan 100 m²-esek), míg az eladásra szánt lakások aránya valamivel kisebb, de jelentős.

A társasházi fejlesztésekre alkalmas városi területek egyre inkább kimerülnek, így az önkormányzat aktívan dolgozik új, fejlesztésre alkalmas zónák kijelölésén.

A piaci árak is tükrözik az erős keresletet:

  • egy új építésű lakás átlagára: 38,7 millió Ft
  • négyzetméterár: 800 ezer Ft/m²
  • évente kb. 1500 használt lakás cserél gazdát.

A bérlakáspiac is élénkült: a járvány utáni gazdasági kihívások hatására közel 34%-kal emelkedtek a bérleti díjak. Ugyanakkor a bérlakásként épített lakások száma alacsony, mert a hosszú megtérülési idő miatt ezek a beruházások kevésbé vonzóak a fejlesztők számára.

Fejlesztések minden városrészben

A lakóingatlan-fejlesztések szinte minden városrészre kiterjedtek:

Társasházi lakások épültek:

  • Homokbányán – több ütemben, családbarát lakókörnyezetet kínálva
  • Belvárosban – kisebb alapterületű, befektetésre szánt lakásokkal
  • Széchenyivárosban – új lakótömbök, fiataloknak és családoknak egyaránt

Családi házas övezetek bővültek:

  • Kadafalva
  • Katonatelep
  • Hetényegyháza
  • Alsószéktó

A meglévő lakásállomány bővülése 2010-ig stabil, éves szinten átlagosan 1 százalékpontos. Ezt követően egészen 2017-ig kisebb ütemben, 0,5 százalékpont alatti emelkedést mutatott. Az igazi áttörést a 2015-ben meghozott kormányzati intézkedések hozták, hiszen ezeknek köszönhetően a lakásállomány növekedése visszatért az 1 százalékpontos növekedési ütemhez, ami éves szinten átlagosan 400 új lakást jelentett. Az elmúlt öt évben végrehajtott fejlesztések alapján az állapítható meg, hogy a lakásállomány összességében 8,43%-kal gyarapodott.

Támogatások, amelyek segítik a lakáshoz jutást

A lakosság számára az elmúlt években többféle állami támogatás tette könnyebbé az otthonteremtést:

  • CSOK és CSOK Plusz
  • 5%-os kedvezményes áfa
  • rezsicsökkentés
  • Ifjúsági Garancia Plusz lakhatási támogatások
  • SZÉP-kártya lakásfelújításra és lakhatási kiadásokra

Ezek jelentősen hozzájárultak a kereslet növekedéséhez, különösen a panellakások piacán, ahol 128%-os árnövekedés történt 2012-höz képest, és 2020-ban már 11%-kal drágábbak voltak, mint a családi házak.

Piac és önkormányzat együttműködése: közös cél a lakhatás

Kecskemét önkormányzata felismerte, hogy a lakhatási kihívások kezelése csak a piaci szereplőkkel való együttműködésben valósítható meg. A város ezért több eszközt is bevet a kooperáció erősítésére:

  • Munkacsoportokat és fórumokat működtet, ahol a keresleti és kínálati oldal képviselői közösen alakíthatnak ki életképes ingatlanfejlesztési programokat.
  • A kecskeméti városfejlesztési és vállalkozásfejlesztési alapok lehetőséget biztosítanak arra, hogy tőkebefektetésen keresztül vegyenek részt lakhatást érintő projektekben.
  • Munkavállalói lakhatási programokat indított vállalatokkal közösen.
  • Olyan együttműködési lehetőségeket kínál a munkáltatók számára, amelyek hozzájárulhatnak a dolgozók lakhatási körülményeinek javításához, például bérlőkijelölési joggal.
  • Üdvözli az olyan új piaci modelleket, mint például a sales & leaseback, ahol a fejlesztő visszabérli a saját lakását, és azt kiadja.

A városban működő Kecskeméti Városfejlesztő Kft., KIK-FOR Kft. és a Városi Alapkezelő Zrt. kulcsszerepet játszanak az előkészítésben, koordinációban és finanszírozásban is.

Hol épülhet még több ezer lakás? – Piaci potenciál térkép

Kecskemét egyik legnagyobb kihívása, hogy külterületek beépítése nélkül is növelje lakóterületeit. A megoldás: barnamezős és rozsdaövezeti területek újrahasznosítása. A város közel 7000 új lakás építésére alkalmas területeket azonosított a belterületén belül, így fenntartható módon biztosíthatja a növekvő igényeket.

Lakhatás jövője: közös felelősség, közös lehetőség

A város 2024-ben első alkalommal rendezte meg saját ingatlanfejlesztői fórumát, ahová az ország legnagyobb fejlesztőit is meghívta. A cél: a kecskeméti lakhatási lehetőségek bővítésének felgyorsítása és összehangolása.

Kecskemét példája jól mutatja: a lakhatás kérdése ma már nemcsak szociális, hanem gazdaságfejlesztési és várostervezési ügy is. A város és a piac közös munkája pedig lehetőséget teremt arra, hogy a kecskemétiek ne csak lakást, hanem valódi otthont találjanak – elérhető áron, élhető környezetben.