Katona Józsefre emlékeztek születésének évfordulóján

A Katona József Emlékház udvarán kezdődő megemlékezés Buda Ferenc Katona József emlékére írt versével vette kezdetét László Júlia, a Kecskeméti Színjátszó Műhely növendékén előadásában. Majd Barta Dóra érdemes művész szólalt föl. A Hírös Agóra Kulturális Központ ügyvezető igazgatója beszédében Katona József irodalmi pályájának felelevenítése, a színház világához való szoros kötődése mellett rávilágított arra a veszteségre, melyet a kor által méltatlanul háttérbe szorított író korai halála jelent számunkra.

„Amit tehetünk, hogy a kortársai nevében nagy figyelmet szentelünk neki, így például az emlékház megújításával, valamint itt és most elnézést kérve tőle, hogy életében nem értékelte eléggé a hazája, mert akkor talán nem áll meg a szíve 39 évesen és most sok-sok nagyszerű kötetből állna az életművé, amit szellemi örökségként boldogan olvashatnánk úgy mint a gondolkodás, a hűség és az erkölcs bátorságának alapvető iránytűjét.”-hangsúlyozta Barta Dóra, a Hírös Agóra Kulturális Központ ügyvezető igazgatója.

Hajagos Csaba történész, főmuzeológus beszédében hangsúlyozta Katona Kecskeméthez fűződő mélységes hűségét és ragaszkodását, rámutatott jellemének legalapvetőbb vonásaira. A Bánk bán jelentőségét Szerb Antal szavaival idézte meg:

„Mintha minden mondata a vihar előtti párázattól volna terhes, s villámot hordozna. Ez a villám ma is bennünk él.” Mert a Bánk bán nem csupán a múlt drámája, hanem a jelené is. Mindannyian ismerjük a belső vívódást, a felelősség és a lelkiismeret harcát, amelyet Katona hősei élnek meg.”- mondta Hajagos Csaba történész, aki kiemelte, hogy Katona műve a becsület, a hűség, a hazaszeretet drámája, rámutat arra, hogy mit jelent ma szolgálni a hazát, mit jelent a szó, ha nem követi tett és hogyan maradhat a ma embere igaz egy ellentmondásos világban. Ehhez kapcsolódva Katona mondatát idézte: „Munkálkodó légy, nem panaszkodó!”

A színház melletti Katona-szobornál Füzi Péter, a Forrás folyóirat szerkesztője szakirodalmi hivatkozásokkal felhívta a figyelmet Katona többi művének jelentőségére, taglalta a Bánk bán befogadástörténetét, a dráma  nyelvezetének sajátságait.

„Mind nyelvezetében, mind pedig dramaturgiai megoldásaiban mert újítani. Mert olyan megoldásokhoz nyúlni, amelyek túlmutattak a magyar színjátszás eddigi eszközkészletén”.- emelte ki Füzi Péter.

A műsorban közreműködtek Pastrovics Luca és Péli Viola, a Nemzeti Dobogó, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház drámaműhelyének növendékei.

A beszédeket mindkét helyszínen koszorúzás követte, melyen rész vett többek között dr. Salacz László és dr. Szeberényi Gyula Tamás országgyűlési képviselők, Bán János alpolgármester, valamint több önkormányzati képviselő.