Július 2. csütörtök, Ottó

Megmenthető -e a  Csukás-éri csatorna?

2026. 07. 02., 21:01
Fél évszázaddal ezelőtt még nagy kiterjedésű tavak borították a Duna-Tisza közét és főként a belvizek okoztak gondot. Az elmúl évtized alatt a helyzet gyökeresen megváltozott, az egykori tómedrek legfeljebb legeltetésre alkalmasak. A természetes élővilág megszűnt, elvándorolt. A jelenlegi helyzet végleges hatását most nem lehet megjósolni, de szakemberek szerint fennáll az ökológiai katasztrófa veszélye és a Kiskunsági táj gyökeres átalakulásának lehetősége is. A jórészt kiszáradt Csukás-éri csatornánál jártunk, ahol az élővíz megmentését lelkes természetvédők még nem adták fel.

41 fok árnyékban. Embert, állatot, növényt próbára tevő környezeti trauma. Június végén sorra dőltek meg a melegrekordok az országban, és egyre gyakrabban szerepel a hírek élvonalában az extrém hőség – felénk, a homokhátságon pedig az elsivatagodás, a természet krónikus vízhiánya. A probléma évtizedek óta Kecskemét közvetlen környezetét is érinti.

— Itt, ahol most állunk ez tulajdonképpen a város egyetlen természetvédelmi, védelem alatt álló területe – az arborétum mellett a rét –, és ennek egy nevezetes része az úgy nevezett Csukás-ér, amely a város egyetlen természetes vízellátó helye lenne, ha lenne benne víz —mondja Karáth Imre, természetvédő, szerkesztő-operatőr

”

Karáth Imre kollégánk több mint 50 éve járja a Homokhátság vidékeit, természetfilmesként figyeli a környezet döbbenetes változását. Elmondta, a valaha „patakocskának”, régiesen Pícsónak nevezett csatorna biztosította a természetes vízpótlást a város részére, de sajnos az utóbbi másfél évtizedben már nem szállítja az éltető vizet.

—  Érdekességképpen mondom még, hogy ahol most állunk itt, 2012-ben fél méteres víz volt, és a fél város itt korcsolyázott. A jelenlegi állapot azonban ennél sokkal szomorúbb. Arról van szó, hogy a város és a környező csatornák környékén hónapok óta, vagy inkább így mondanám, hogy évek óta vízhiány van, vízhiánnyal küzd a környék, üresek a csatornák. Tehát természetes vízpótlás, nincs, sőt, a talajvíz is olyan mélyre szállt itt, a közvetlen város környezetében, hogy 6 méter, 7 méter, 8 méteres kutakban nincs víz —  mondta Karáth Imre.

”

Majd hozzátette: ennek az egyik oka egyrészt nyilvánvalóan az immár évtizedes távlatban tapasztalt extrém időjárás. Az előidézők között találjuk azonban az átgondolatlan, a levezetést erőltető csatornázást, de jelentős hatással van a kiszáradásra a legális és illegális kutak megnövekedett vízkivétele is. Mint mondta, ennek sajnos egy küszöbön álló ökológiai katasztrófa a következménye.

— Ez azt jelenti, hogy a természetes élővilágot is sújtja a vízhiány. Úgy hogy valójában, ha körül nézünk a Kecskemét-környéki, valamikori kisebb-nagyobb tavak, és ha távolabbra nézünk, akkor meg itt a homokhátsági és a Duna-Tisza közi tavak eltűntek, kiszáradtak. Ez az élővilágot olyan mértékben sújtja, hogy nem költenek sok helyen a madarak, elmennek máshova, de akkor a második réteg az, hogy a rovarvilág és a növényvilág is kipusztul — tette hozzá a természetvédő.

”

Majd kiemelte, azért vannak kezdeményezések a vízpótlásra, pozitív példa, hogy Tőserdőben a Tiszából egy hónap alatt 3 millió köbméter vizet juttattak a holtágba. Ez azonban csepp a tengerben. Évszázados időtávban a Duna-Tisza közén még 300 szikes tóról emlékeznek meg a források, ebből a hetvenes években Karáth Imre már csak 30-at látott, mára pedig mindössze 2-3 marad, azok is veszélyben vannak.

Hangsúlyozta, hosszú távon a természetvédelemnek tudomásul kell vennie, hogy megváltozott a világ, az 50 évvel ezelőtt vízbőség vélhetően már sosem tér vissza.

— Az lenne a jó, hogy legalább, ahol még van, és ahova érdemes, oda kéne vezetni a vizet csatornákkal és átemelő vizekkel, ami szivattyúkat jelent. Van konkrét terv is, például Izsák környékén a Kolon-tóba valószínűleg Duna-víz fog jutni — mondta.

”

S ha visszatérünk szűkebb pátriánkba, szerencsére a Csukás-ér sem száradt ki teljesen. Kollégánk örvendetes tényként közölte, hogy a városon áthaladó mintegy kilenc kilométeres szakasz egy mélyebb részén, a Könyves Kálmán körút térségében a csatorna különös módon természetes élővilágot őriz: halak, békák, teknősök élnek benne. Ezt a mintegy 500 méteres szakaszt a helyi Zöldítő Civil Társaság épp a napokban tisztította meg a hulladékoktól.

— Felvették a várossal a kapcsolatot, és azt szeretnék, hogy ha ezt az élővizet – megtisztítva a hulladékoktól, szennyeződésektől egy kicsit más módon is betáplálnák, mondjuk tisztított szennyvízzel, és ez a városban több ilyen kis vizes élőhelyet tudna létrehozni — mondta Karáth Imre

”

Elindult valami tehát, vannak, akik szívügyüknek tekintik a vizek védelmét, Karáth Imre pedig úgy tudja, hogy a város és a Bácsvíz is partner a mentésben. Ez pedig meghozhatja majd azt az eredményt, ami még a drámaian megváltozott ökológiai körülmények között is elérhető, működőképes: egy legalább részben élővizű Csukás-éri csatornát.