Most vagy soha! – Teltházas közönségtalálkozó az Otthon moziban

2024. 03. 20., 09:59
Alkotók és a főszereplők jelenlétében mutatták be kedden este az Otthon moziban az 1848. március 15-éről és hőséről, Petőfi Sándorról szóló, Most vagy soha! című történelmi kalandfilmet. A vetítés teltházas volt.
Fotó: Tóth Enikő
A galéria 31 képet tartalmaz

Teltházas közönségtalálkozó keretein belül mutatták be a Rákay Philip nevével fémjelzett Most vagy soha! című produkciót az Otthon moziban, ami minden idők legnagyobb hazai filmes költségvetését foglalja magába. A kirobbanó nézettséggel induló filmet azóta kritikusok százai éltetik és kritizálják egyszerre, fontos ugyanakkor hozzátenni, hogy ezek az értékelések sokszor egyfajta állásfoglalást is jelentenek, ez különösen jellemző a kurzusfilmek megítélésére.

Tekintsünk el minden állásfoglalásról, beszéljünk a filmről!

A Most vagy soha! sztoriját mindenki ismeri, hiszen a magyar történelem egyik legtöbbet taglalt és legdicsőbb eseményéről, az 1848. március 15-ei forradalomról szól. A Lóth Balázs rendezésében, Kis-Szabó Márk, Rákay Philip és Szente Vajk forgatókönyvéből készült film ennek az egy napnak a történetét meséli el. A sztori akciódús, egy percig nem tétlenkedik, szinte az első perctől a végéig tetőzik az izgalom, a fiktív karakterek pedig tovább színesítik Petőfiék mozgalmát. Mind közül Farkasch karaktere adja meg azt a pluszt, ami a korábbi történelmi feldolgozásokból hiányzott.

A Most vagy soha! előzetese

A főgonosz, az elnyomó hatalom figurája küldetésként próbálja megakadályozni a mozgalom Bécshez hasonló eseményekig való elfajulását. Teper azért, hogy megszilárdítsa társadalmi státuszát, de tudjuk, hogy ez nem fog összejönni. A Petőfit játszó Berettyán Nándor hozta azt a Petőfi Sándort, akit magyarórán megismertünk, ahogy elképzeltük, megy előre, elszavalja a Nemzeti dalt; nők százai esedeznek érte. Berettyán jól játszotta a „hősszerelmest”, a nyurga, lázadó művészlelket, Mosolygó Sára pedig Szendrey Júliát, az erős női karaktert, aki mindenben szerelme mellett áll, ha kellett, megtermett férfiakat tepert le a közös cél érdekében.

A díszletek, jelmezek és a látványvilág egészen magával ragadó, gyakran 1848-ban érezheti magát a néző, Pesten és Budán, a saras, lóürülékkel beborított utcákon. Emellett a Pilvax is hívogató látványt nyújt, szinte érezni a kávéillatot a kávéházban, mintha mi is részese lennénk a forradalom kibontakozásának. Az alkotók jól hozzák a forradalmárok küzdelmeit, hogy mennyire nem könnyű egy ilyen mozgalom tüzét felizzítani, mennyire nehéz a tettvágy és a hazafi szemlélet mellett forradalmárként helytállni. A színészi alakítások olyanok amire számítottunk, sokukkal szinte azonosulni lehet. Ahogy a film elején is megjelent, a történet azt meséli ami megtörtént, illetve ami megtörténhetett volna, így olyan színes történetszálakkal lett kiegészítve a sztori, ami a fiktív valóságot szemlélteti, ezzel abszolút megteremtve az izgalmas, már-már szuperhős filmekhez hasonlatos élményt.

Teltházas közönségtalálkozó

A kecskemétiek talán egy kicsit közelebb érezhetik magukhoz a filmet mint az átlag néző, ugyanis több színművészünk köszönt vissza a vetítőről, akik a nemzetiben állandó és szeretett figuráink. Koltai-Nagy Balázs Jókai Mórja mellett Kovács Gyopár is többször megjelent, de Landererként Szerednyey Bélával is találkozhatunk.

A kedd esti vetítés - nem meglepő módon – teltházasra sikeredett. A beszélgetésre R. Lóth Balázs rendező, Horváth Lajos Ottó (Farkasch) és Koltai-Nagy Balázs (Jókai Mór) érkezett, akik Kriskó János televíziós szerkesztővel beszélgettek. Az alkotóktól a nézők kérdezhettek, választ kaptak kérdéseikre, találkozhattak kedvenc hőseikkel, bevezettek a kulisszatitkokba, és részleteket árultak el a forgatási munkákról. A rendező elmondta, mára már rekordot döntött a nézettség.