Három stábbal sem tudtuk végigjárni a Múzeumok Éjszakájának programjait. Az ország legtöbb vidéki városát is lekörözte Kecskemét, ugyanis összesen 36 helyszínen több száz eseménnyel készült a hírös város szombaton. Az utcák és az intézmények éjfélig teli voltak.

A Múzeumok Éjszakája egyik legkedveltebb helyszíne minden évben a Bozsó Gyűjtemény. Ez nem is véletlen, hiszen itt este hattól éjfélig a legkülönlegesebb programokban vehetnek részt a látogatók. Szombaton a legkisebbektől a legnagyobbakig mindenki örömét lelhette a kézműves programokban, a fúvós zenekar előadásában, vagy éppen a kocsmakertben. A limitált ideig ott lévő Diószegi Balázs festményeit és a Dürer metszeteket villámtárlatvezetésen mutatta be Loránd Klára, a Bozsó Gyűjtemény kuratóriumi elnöke.

A Bozsó Gyűjtemény az idei Múzeumok Éjszakáján ismét bizonyította, hogy képes megújulni és számtalan felejthetetlen élménnyel gazdagítani a látogatókat, akik immár hagyományosan évről évre visszatérnek – és sok új arcot is magukkal hoznak.

Magával ragadó cselló játékkal vette kezdetét Turi Endre „A fény születése” című kiállítása a Cifrapalotában. De a tárlat mellett temérdek programmal várta az érdeklődőket a Kecskeméti Katona József Múzeum „Zöldablakos” épülete. Állandó és időszakos kiállításokon, bábelőadáson, tárlatvezetésen és még sok más érdekességen vehettek részt a kilátogatók. Az egyik legnagyobb érdeklődést az "Egy eltűnt nép nyomában – Az avarok élete a Duna-Tisza közén" című kiállítást övezte, mely az avarkori életet mutatja be.

Volt nyomozós játék, ahol egy bűncselekmény nyomait, indítékait és a tettes kilétét kellett feltárni. A másik pedig a Kreatív kuckó volt, ahol szablyát, övveretet és nyakláncmedált készíthettek a gyerekek, de ezeken kívül sok mást is kipróbálhattak, mint a fonatkészítés, táblajáték, vagy éppen a régészkedés.

Jókai körül forgott a MúzÉj a Rádayban Múzeumban, ugyanis a Múzeumok Éjszakájának központi témáját idén a Jókai 200 emlékév adta. Jókai Mozi, teltházas előadások, tárlatvezetések várták a vendégeket. Például Szabó Gábor esperes Jókai kapcsán 62 érmet mutatott be a vendégeknek. Ezt követően pedig egy nagyon izgalmas leváltáros előadás vette kezdetét. Szolláth Katalin a Jókai jubileumra egy új triptichonnal készült, de volt Jókai Mozi is, a Szaffi című filmet vetítették le az érdeklődőknek. Dr. Barna Tamás, a Rádayban található ásványgyűjtemény kurátora pedig Jókai nyomába eredt a kiállítás anyagának segítségével. A Magyar Éremgyűjtők Egyesületének Kecskeméti Csoportja is elhozta kincseit, valamint bemutattak a vendégeknek egy, a Ráday családhoz kapcsolódó portrét is.

Az önfeledt nevetés idén sem maradhatott el a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhelyben, ahol lencsibaba imádnivaló, utánozhatatlan világába csöppenhettünk bele. Az intézmény tavaly kapott egy ’20-as évek ruháiba öltöztetett igazi olasz lencsibabát és ezt a játékot olyannyira megszerették, hogy az idei Múzeumok Éjszakájának is ez adta a tematikáját az intézményben. Az állandó és az időszaki kiállítás mellett egy mini tárlattal is készültek a vendégek számára, amit a ’20-as évek játékaiból állítottak össze, valamint az erre a korra jellemző táncok is megelevenedtek az udvaron. A családokat kézműves foglalkozás is várta: tollas fejdíszt, karkötőt és pörgettyűt is lehetett készíteni. Hab volt a tortán a fotósarok, ugyanis itt mi magunk is felölthettük a ’20-as éveket idéző papírruhákat.

Kecskemét kulturális palettájának egyik kiemelkedő színfoltja volt a Ciróka Bábszínház. Az este során a szeretett klasszikusok és sosem látott produkciók váltották egymást garantálva a felejthetetlen élményt. A legkisebbek is késő estig bulizhattak: este nyolckor Sarkadi Bence világjáró marionettjei varázsolták el a publikumot az udvaron, fél tízkor pedig a legnagyobb közönségkedvenc ment a nagyteremben: a Lúdas Matyi. Az estét a DEKK zenekar zárta, modern zenei élménnyel színesítve a bábjátékokat.

A 200 éve született "nagy magyar mesemondó”, Jókai Mór Kecskeméten töltött két évét dolgozza fel a KTV gyártásában, Molnár H. Boglárka rendezésében elkészült dokumentumfilm. A Kecskemét város támogatásával készült film premierjére az Otthon Moziban került sor szombat délután 13.00 órakor, de a közönség este 19.00 órától, a Múzeumok Éjszakája alkalmából is láthatta az alkotást a Városházán.

Kecskeméten nem telhet el úgy Múzeumok Éjszakája, hogy ne találkozzunk retro buszokkal a városban. Ez idén is így történt. Most 11 Ikarus busz szállította a vendégeket a MúzÉjhez csatlakozó 36 helyszín között.

A retró buszok hazánk minden szegletéből érkeztek azért, hogy újra Kecskeméten tölthessék el ezt a gyönyörű nyárestét. A Cabrion kívül a flottát gyarapították a kockabuszok, de az ikonikus farosból is volt kettő.

Nagyot ment idén az esemény védjegyévé vált veteránautó kiállítása is. Az esemény új helyszínen, új járművekkel és élményekkel robbantott. Az egyik legsikeresebb Múzeumok Éjszakáját tudhatja maga mögött az esemény. Óránként több mint 500-an érkeztek a régi Domus parkolóba, hogy megcsodálják, lefotózzák azt a 73 csodajárgányt, a kávébuszt és 6 motorkerékpárt, melyek sokakban nosztalgiát keltettek. A legkülönlegesebb jármű egy 1927-es Ford A-modell volt.

A mintegy 100 jármű között sétálva megtekinthető volt egy 50 évre visszatekintő versenykerékpár kiállítás is. Orlov Sándor gyűjtő pedig 10 darab 1969 és 1991 közötti kemping- és gyerekbiciklivel készült, köztük egy Csepel BMX extra is megtalálható volt.

Idén először került be a hetényegyházi Iskander Kultúrcenter a Múzeumok Éjszakájának kínálatába. A szír születésű Kossuth-díjas fotóművész személyes tárlatvezetést tartott a Kecskeméti Médiacentrumnak műteremházában, ahol életművének legbecsesebb darabjait állította ki. Méteres nagyságú, gyönyörű fotósorozatok, szobrok, rézkarcok, japánkert a fotóművész műteremházában élete összes és legbecsesebb darabjait lehetett megtekinteni a legelső képeitől a mostaniakig. A tárlatvezetés összes turnusára rengeteg ember érkezett, akikkel Iskander örömmel beszélgetett vagy készített képet.

Nagyon népszerű volt Hódi Dávid festőművész királykoponyás kiállítása is a Tudomány és Művészetek Házában. Az alkotó koponyák által inspirált különleges művei már tavaly is nagy sikert arattak, idén újabb képeit is megcsodálhatják a kultúrkalandorok az év legrövidebb éjszakáján. A bizarr és elgondolkodtató tárlaton nem a halál reprezentációjaként jelenik meg a koponya, hanem az élet értékére irányítja a figyelmet. „Számomra a koponya nem sokkolás, hanem kérdés: Mi az, amit igazán értékesnek tartunk? Mit jelent élni, dönteni, felelősséget vállalni?” – árulta el a művész.

A helyszín marad a Teka, de pár emelettel fentebb járunk. A divat fellegvárává vált az épület. Az „Egy éjszaka amikor minden más…” elnevezésű táncprodukciókkal és vizuális installációkkal tarkított ruhabemutatón magyar tervezők egyedi, kortárs kollekcióit láthatták a vendégek.

Mint minden évben, úgy most is a legforróbb hangulat a Deák téren uralkodott a hagyományos tűzugráson. A Szent Iván-éj az egyik legmisztikusabb ünnep, amely évszázadok óta fontos szerepet játszik a magyar néphagyományban. A Kecskemét Táncegyüttes társaságában a tűz körbetáncolása után nem csupán az együttes, hanem a jelenlévők közül is bárki átugorhatta a kis lángokkal égő tüzet.

A Múzeumok Éjszakája tehát idén is magába szippantotta és elbűvölte az érdeklődőket, több ezren jártak helyszínről helyszínre és élvezték az év legrövidebb éjszakáját.