Krumpli témában már szinte világvége hangulatot teremtettek. A 2026-os év az európai burgonyatermesztés egyik leggyengébb éve lehet. A forró és száraz időjárás jelentősen visszavetette a terméshozamokat, és Németországban, Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában valamint az Egyesült Királyságban a hőség és az aszály miatt együttesen több mint 3,5 millió tonnás terméskieséssel számolnak.

Az ágazati szereplők jelenlegi becslése szerint így az európai burgonyatermés 19,5–20,5 millió tonna körül alakulhat. A World Potato Markets szerint az EU burgonyatermelése akár a nyilvántartások kezdete óta mért legalacsonyabb szintre eshet. Hogyan lehet ezzel megbirkózni?

„Lassan már megszokjuk, hogy ültetés után sokszor akkora esők jönnek, hogy szivattyúzni kell a bakhátak közül, meg azt is, hogy nyáron nem esik az eső. Készülünk rá, próbáljuk a legjobbat kihozni az adott helyzetből”- magyarázta ifj Varga György. A berzencei Solanum Kft. ügyvezetője hozzátette, csak öntözéssel tudnak termelni krumplit, s lassan elmondható ez a többi növényről is.

Szerencse a bajban, hogy a vetőburgonyának, figyelembe véve a kötésszámot, illetve a gumók méretét, hamarabb kell elkészülnie. Ha az ültetéshez szükséges nagyobb méretarány eléri a 20-25%-ot, akkor elérkezik a deszikálás időpontja, ezután kevesebb vizet igényel a növény. Az öntözéssel járó plusz költséget sok minden meghatározza. Egyrészt az adott hely, ahol a krumpli van, odáig hány szivattyúval kell átemelni a vizet, illetve az, hogy mivel juttatják ki, center-pivot-tal vagy öntöződobbal. Mindegyiknek más a költsége.

„Idén 64 hektáron termeltünk vetőburgonyát, s ebbe beleszámít, hogy a MATE Georgikon karnak is vállaltunk 30 hektáros területet. Emellett még volt étkezési burgonyánk, amivel összesen 94 hektárra jött ki a terület”- hívta fel a figyelmet a szakember, hogy nehezen indul a vetőgumó szezon, ebben az időben már nagyobb az érdeklődés a termelők részéről, de úgy gondolja, nincsenek elkésve.

Így remélik, hogy ezt a nem túl nagy felületen megtermett, amúgy sem rekordtermésű vetőburgonyát értékesíteni tudják. A szakember hozzátette, a szaporítóanyag területén is meghatározók a hollandok, de úgy tűnik sem mennyiségben, sem választékban nem lesz hiány.

Az árak talán egy kicsit csökkentek a tavalyi évhez képest, legalábbis az első hullámban. Az viszont, hogy erre mekkora plusz költség fog rárakódni – például a tárolás kapcsán -, még kérdéses. Ahogyan fogy a krumpli, ahhoz próbálják alakítani az árakat. A méret is megfelelő lesz, az a 35-55-ös frakció, amit árulnak, ültetési szempontból kiváló. „Tehát Magyarországon nem kell aggódnunk. Hacsak nem lesz akkora nagy kedv itthon a termelésre, ha nem is a legnépszerűbb fajtákból, de például a keszthelyiekből, a Balatoni rózsából, a Démonból nagy mennyiség fog rendelkezésre állni”- mutatott rá Varga György, hogy ezek is bekerültek a köztudatba, már keresik. Az idei évben 34 különböző fajta volt Berzencén kísérletbe állítva, egy kicsivel kevesebb, mint tavaly, de ebből lehet „mazsolázni”.

Visszakanyarodva a 2026-os évre, ha a környezeti hatásokat nézzük, nemcsak a nagy melegről van szó, hanem az UV-sugárzásról is. Akik nem tudnak megfelelő minőségű bakhátat készíteni, vagy laza talajon dolgoznak, ahol a heves esőzés következtében lemossa a bakhátat, amikor jön a nagy nyári meleg, vagy divatos szóval élve hőkupola, akkor egyes helyeken megfőtt a krumpli a talajban. Ehhez legújabban a kabóca kártétel is gyengíti a termést, az országban óriási Stolbur fitoplazma fertőzés tapasztalható, s az időjárás felerősítette a köldökfuzárium hatását

„A köldökfuzárium esetében a gumó köldök részénél indul a fertőzés, onnan terjed tovább. Talajból fertőző gomba. Ha túl gyorsan szárad le a szár, amikor leválik, kis sebfelület képződik, amelyen keresztül könnyen bejut a kórokozó. Idén emiatt egyes helyeken 50 százalékát dobták ki a termésnek, vagy ki sem szedték a földből. A környékbeli kistermelők vagy köldökfuzárium problémával, vagy nagyon erős varasodással néztek szembe, volt, aki a teljes tételt kint hagyta a mezőn.”- vázolta a helyzetet, ez óriási veszteség, hiszen egy hektárnyi vetőburgonya ára 800 ezer és 1 millió forint között volt, ami a Classe A-t illeti, az Elit ennél is drágább.

Ma a gazdák próbálják a fajtaszerkezetüket úgy felépíteni, hogy ne egyszerre kelljen betakarítaniuk, mivel a tárolás még mindig kritikus kérdés. Legyen benne nagyon korai fajta, amivel ki tudnak menni a piacra, illetve amit kicsit később tudnak felszedni. Így a szezont és a munkacsúcsokat is széthúzzák.

A délnyugati határrész – az alföldi kollégákkal ellentétben – az elmúlt három évben kapott csapadékot. A növényvédelemben most a legnagyobb problémát a metribuzin kivonás okozta, de bíznak benne, hogy lesz alternatív megoldás. A Solanum Kft-nél mechanikai beavatkozást igényel, hogy tiszta maradjon az állomány.

A bakhátakat igény szerint újratöltik, de ha teljesen összezár a lomb, akkor ezt nem lehet veszteség nélkül elvégezni. A mechanikai gyomirtáshoz idén vásárolták a Gazmester nevű eszközt, ami a túlnövő gyomokat kihúzza. Sokszor nem is azért kell eltávolítani, mert a termést zavarja, hanem felléphet olyan gond, hogy a gyökérzete belenő a gumóba, illetve betakarításkor az alkarvastagságú libatoppal vagy disznóparéjjal a felszedő gép nehezen birkózik meg.

A hazai burgonyatermesztés fejlődésének egyik kerékkötője volt, amikor eltűntek a feldolgozók. Ugyanakkor a közelmúltban felröppent a hír, hogy a törökök belevágtak egy chipsüzem építésébe Orosházán, illetve Baján a Súgó Food Kft. is épít egy chips feldolgozót. Ehhez már keresnek Magyarországon termelői partnereket.

Varga György véleménye szerint vagy rosszul mérték fel a termeltetés, vagy már a feldolgozók is eleve úgy tervezik, hogy a határon túlról, például Romániából fogják az igényeiket kielégíteni. Sajnos hazánkban egyre kevesebb az olyan termelő, aki krumplitermesztésre adja a fejét.

„Ez jól jönne a magyar burgonyatermesztésnek, csak kérdés, hogy van-e szaktudás, kellő csapadék, optimális időjárási körülmények. Ráadásul sokan elfelejtik, hogy a chips-krumpli jóval kevesebbet terem, mint az étkezési. Éppen ezért jól kell tudni belőni az árat, hogy jövedelmező legyen, a termelőnek pedig legyen kedve bevállalni azt a rizikót, ami a krumplitermesztéssel jár”- figyelmeztetett a szakember.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu / fotó: Vinicz