Kimerészkedtek barlangjukból a Kecskeméti Vadaskert ázsiai örvös medvéi. Lucky és Buddha azt jósolta, hogy még pár napig mínusz fok lesz, de utána érkezik a tavasz. Február 2-a Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, melyhez több népi hiedelem is tartozik, például az időjárás jóslása.
A magyar szöcskeegeret választotta 2025-ben az Év Emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum és a Fővárosi Állat- és Növénykert közreműködésével.
A nemrég megújult Garmada tanösvény 12 állomása nemcsak a nemzeti parki területen ma még fellelhető természeti értékeket, a különleges növény együttest, a hozzá kötődő állatvilágot mutatja be, hanem rávilágít az ember tájformáló szerepére is. Megtudhatjuk, hogy az utóbbi pár száz évben hogyan hasznosították a területet, és ezek a tájhasználatok mi módon változtatták meg a térség ökológiai adottságait. Választ kapunk arra is, hogy mára miért özönlötték el a tájidegen növények a hajdani homok pusztákat, és az őshonos erdők helyén vajon ma mi terem?
Egész évben, minden hétvégén látványetetéseket tart a Kecskeméti Vadaskert. Mindig más állattal ismerkedhetnek meg a vendégek, szombaton például az ormányos medvékkel, az ázsiai törpevidrákkal vagy éppen a kapucinus majmokkal.
Hét madárodút helyezett ki ma (hétfőn) a Városüzemeltetési Nonprofit Kft. a Gyenes téren. A munkálatnál fontos szempont volt az uralkodó szélirány, az optimális magasság, valamint hogy a környék macskái ne jelentsenek veszélyt a beköltöző madárcsaládokra. Mikulás József, egy helyi lakos kezdeményezte a madárodúk kitételét, miután az idén több életveszélyes, beteg fát ki kellett vágni a téren.
Hegedűs Gábor méhész neve Kecskeméten már régóta ismert, de az országos ismertséget igazán a 2024-es XV. Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztivál hozta meg számára. A rangos eseményen Gábor három termékét mérette meg a zsűri előtt, és kiemelkedő minősítéseket nyert. Két arany és egy ezüst fokozatot kapott, míg a Menta Manna méze elnyerte az „Év Mézkészítménye 2024” első helyezését.
Idén január 24 és 27. (péntek-hétfő) között hirdeti meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a minden évben megismételt erdei fülesbagoly telelőhely felmérést. A természetvédelmi szakemberek és önkéntes felmérők mellé bárki csatlakozhat. A szervezők egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok, óvodák, általános és középiskolák részvételére is számítanak.
A tavalyi adatok azt mutatják, hogy nagyon megszerették a Kecskeméti Vadaskertet. Nem csupán a helyiek és a visszajáró vendégek körében népszerű, hanem az ország különböző szegleteibe is eljutott a híre az állatkertnek. Tavaly 7-8 %-kal többen látogatták, mint 2023-ban.
Január elején egy újabb kegyetlen állatkínzás került nyilvánosságra, melynek során az elkövető kocsija után kötött egy kutyát, végig vonszolta az utcán, majd a közeli erdőben egy fához kikötözve sorsára hagyta az állatot. Az ügyben folyik a nyomozás. A legutóbbi hasonló eset elkövetője, mely során az állat nem élte túl az állatkínzást, tíz hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Húsz éve került büntető törvénykönyvbe az állatkínzás, de állatvédők szerint nincs elég visszatartó ereje.
A sárgahasú unkával leginkább középhegységeinkben kirándulva találkozhatunk. Hasuk pompás színét a ragadozóik elriasztására tartogatják. Magyarországi fennmaradása több tényező miatt is veszélyben forog (védett, természetvédelmi értéke: 50 000 Ft), ezért választotta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya 2025-re az „Év kétéltűjének”.
Tévhit, hogy a kutyák jól tűrik a kutyahideget. Számukra is szükséges biztosítani a megfelelő körülményeket, hogy átvészeljék a hidegebb téli napokat. A kint tartott állatok esetében a hideg szeles idő, valamint a téli csapadéktól átnedvesedett, mínuszokban fagyos fekvőhely a kutya egészségkárosodásához is vezethet. A gazdik felelőssége, hogy az ideális körülményeket állataik számára megteremtsék.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el "Év madara" programját, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó akció legutóbbi állomásaként a lakossági internetes szavazást a böjti réce nyerte.
Újabb vármegyében, Szabolcsban is megjelent a madárinfluenza, ott egy 115 ezres pecsenyekacsa állományt számoltak fel. Október óta már 10 vármegyében jelent meg a betegség.
Tizenegy kutya került az ebrendészet telephelyére szilveszterkor. A Menhely az Állatokért Alapítvány munkatársainak az ünnepi időszak a legnehezebb, ilyenkor kapják a legtöbb telefonhívást az elkóborolt ebek miatt.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlapon - kizárólag a felhasználói élmény fokozásának érdekében - ún. sütiket alkalmazunk. A hírportál használatával Ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
