Mint ahogyan arról korábban beszámoltunk, megszületett a Kiskunsági Nemzeti park idei első csikója. Nagy izgalom előzte meg a névadást. Rengeteg szavazat érkezett.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a helyi állategészségügyi hatóságok a legkisebb járványügyi kockázattal járó ártalmatlanítási megoldást alkalmazzák a ragadós száj-és körömfájás (RSzKF) betegség kezelése során. A terjedés lehetőségének minimalizálása érdekében az ártalmatlanítás elföldeléssel – és nem égetéssel – történik, az érintett telephez legközelebb eső megfelelő helyszínen.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a tavaszi kertrendezés idején a lombhalmok alatt megbúvó sünök védelmére hívja fel a lakosság és az önkormányzatok figyelmét.
150.000 Ft-ot adományozott a Plazma Center az Argos Állatvédelmi Egyesület javára. A Plazma Center életében kiemelt fontosságú szerepe van az életmentésnek és a segítségnyújtásnak. Most az állatok védelme és a felelős állattartás ügye mellett álltak ki.
Az Argos Állatvédelmi Egyesület lelkiismeretes munkája elismeréseként, nemrégiben átvehette az év Bács-Kiskun Vármegyei Civil Szervezet elismerő oklevelet a Bács-Kiskun Vármegyei Civil Közösségi Szolgáltató Központtól. Ezzel kapcsolatban volt ma a Kiemelő vendége Szabó Attilát, az egyesület elnöke.
Amennyiben sikerül a lakókkal megegyezni, kutyafuttató épülhet a Petőfi Sándor utca végére. Több mint kétszáz aláírással, az igényeket leíró dokumentummal fordultak az ott élő kutyások az önkormányzat felé. Nemcsik Mátyás önkormányzati képviselő felmérte a szakemberekkel a területet, elkészítettek egy előzetes tervet, és most már csak a párbeszédet kell kialakítani a lakossággal.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülthez (MME) minden évben érkeznek bejelentések postaládában fészkelő széncinegékről. A megfigyelések alapján a jelenség országosan általánosnak, sőt gyakorinak tekinthető, és az évszakhoz képest enyhe időjárásnak köszönhetően idén már március első felében lehet számítani rá, ezt követően a viselkedés a nyár második feléig is előfordulhat. A postaládákba épült fészkeket a bedobott küldemények veszélyeztetik, ezért érdemes a megoldási lehetőségekről beszélni.
A felelős állattartás fontosságára és az ivartalanítás jelentőségére szeretné felhívni a figyelmet a Kecskeméten megalakult állatvédelmi munkacsoport, amely január végén tartotta meg első ülését.
Az emberi közelség az őzek életének szerves részévé vált. Ezek az állatok könnyen alkalmazkodnak, nem ijednek meg az autók hangjától sem már. Ez pedig veszélyes helyzeteket teremt, amikor a patások vándorlásuk során átkelnek az utakon. A témában Tarjányi Antalt, a Kecskeméti Vadaskert állatgondozóját kérdeztük.
Február 10-én kezdődik az ivartalanítási akció, melyben kilenc állatorvosi rendelő vesz részt Kecskemétről és környékéről. Az akció kutyára, cicára, nyuszira, görényre és tengerimalacra is vonatkozik, egy gazdi több állatra is igénybe veheti.
Kimerészkedtek barlangjukból a Kecskeméti Vadaskert ázsiai örvös medvéi. Lucky és Buddha azt jósolta, hogy még pár napig mínusz fok lesz, de utána érkezik a tavasz. Február 2-a Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, melyhez több népi hiedelem is tartozik, például az időjárás jóslása.
A magyar szöcskeegeret választotta 2025-ben az Év Emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum és a Fővárosi Állat- és Növénykert közreműködésével.
A nemrég megújult Garmada tanösvény 12 állomása nemcsak a nemzeti parki területen ma még fellelhető természeti értékeket, a különleges növény együttest, a hozzá kötődő állatvilágot mutatja be, hanem rávilágít az ember tájformáló szerepére is. Megtudhatjuk, hogy az utóbbi pár száz évben hogyan hasznosították a területet, és ezek a tájhasználatok mi módon változtatták meg a térség ökológiai adottságait. Választ kapunk arra is, hogy mára miért özönlötték el a tájidegen növények a hajdani homok pusztákat, és az őshonos erdők helyén vajon ma mi terem?
Egész évben, minden hétvégén látványetetéseket tart a Kecskeméti Vadaskert. Mindig más állattal ismerkedhetnek meg a vendégek, szombaton például az ormányos medvékkel, az ázsiai törpevidrákkal vagy éppen a kapucinus majmokkal.
Hét madárodút helyezett ki ma (hétfőn) a Városüzemeltetési Nonprofit Kft. a Gyenes téren. A munkálatnál fontos szempont volt az uralkodó szélirány, az optimális magasság, valamint hogy a környék macskái ne jelentsenek veszélyt a beköltöző madárcsaládokra. Mikulás József, egy helyi lakos kezdeményezte a madárodúk kitételét, miután az idén több életveszélyes, beteg fát ki kellett vágni a téren.
Hegedűs Gábor méhész neve Kecskeméten már régóta ismert, de az országos ismertséget igazán a 2024-es XV. Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztivál hozta meg számára. A rangos eseményen Gábor három termékét mérette meg a zsűri előtt, és kiemelkedő minősítéseket nyert. Két arany és egy ezüst fokozatot kapott, míg a Menta Manna méze elnyerte az „Év Mézkészítménye 2024” első helyezését.
Idén január 24 és 27. (péntek-hétfő) között hirdeti meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a minden évben megismételt erdei fülesbagoly telelőhely felmérést. A természetvédelmi szakemberek és önkéntes felmérők mellé bárki csatlakozhat. A szervezők egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok, óvodák, általános és középiskolák részvételére is számítanak.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlapon - kizárólag a felhasználói élmény fokozásának érdekében - ún. sütiket alkalmazunk. A hírportál használatával Ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.