Új korszak kezdődött a magyar vízügy történetében, az Országos Vízügyi Főigazgatóság ugyanis elindította a Vizet a tájba programot, amelynek fókuszában a vízkészletek védelme és a víz megtartása áll.
Kiosztották a madáretető készítő pályázat díjait tegnap az Ifjúság Úti Zöldike Óvodában. A pályázat célja az volt, hogy bővíteni tudják a természeti tanösvényüket madárbarát sarokkal, valamint a gyermekek környezeti nevelésének erősítése.
Újabb lakossági tájékoztatást tartott dr. Fekete Gábor alpolgármester,
önkormányzati képviselő és Szabó Lajos erdőmérnök Katonatelepen, a
Veres Péter utca és a Zsigmond Ferenc utca kereszteződésében. Az előző
összejövetelen a lakók a fakivágásban igen, azonban a pótlandó fák fajtái
kapcsán nem értettek egyet. A mai napon azonban sikerült közösnevezőre
jutni: lesznek hazai nyárfák és akácok, valamint őshonos fafajok is helyet
kapnak majd a területen, úgymint magyarkőrisek, szilfák és kocsányos
tölgyek.
A sáfrányokat leginkább „krókusz”-ként említi a köznyelv, ugyanakkor ez az elnevezés a tudományos nevükre enged következtetni. Tudta, hogy a sáfrány a bibék sárgára festő színére utal?
A fakivágásban igen, a pótlandó fák fajtái kapcsán azonban nem értettek egyet a lakosok Katonatelepen. A Veres Péter utca környékén lévő véderdő egy kis terület részén ki kell vágni a nyárfákat, ugyanis több fa beteg, veszélyes állapotban van, azokat bármikor kicsavarhatja a szél, kidőlhetnek, ráeshetnek az autókra, arra sétáló emberekre. Az erdő felújítása során törvényi kereteknek (erdőtervi előírásnak) is meg kell felelni a fafajtákat kapcsán.
Bár korábban az uniós források nem tűntek elérhetőnek a homokhátsági vízutánpótlási projekt megvalósítására, most úgy tűnik, nyílhat lehetőség arra, hogy európai támogatással induljon el a munka. A Duna-Tisza közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács csütörtöki ülésén ismét megerősítést nyert: a huszonnegyedik órában van a térség.
Lenyűgöző rövidfilm mutatja be a magyar táj kiszáradásának történetét és helyreállításának lehetőségeit. Az Eltékozolt vizeink című alkotás Szendőfi Balázs természetfilmes rendezésében, a WWF Magyarország szakmai vezetésével és a LIFE LOGOS 4 WATERS projekt partnereinek közreműködésével készült.
Az idei évben a mocsári nőszőfű lett az Év Vadvirága. A kezdeményezés célja, hogy a nagyközönség alaposan megismerje a hazánkban élő ritka vagy ritkulóban lévő növényfajokat, és a védelmükért tett erőfeszítéseket, valamint a hozzájuk kötődő veszélyeztető tényezőket. Korábban internetes szavazással választották ki három jelölt faj közül a nyertest. A szervezők tapasztalata szerint az eddigi közönségszavazások során leginkább a látványosabb növények kapták a nagyobb számú voksot, így háttérbe szorítva a kevésbé dekoratív, de sokszor annál nagyobb természetvédelmi jelentőséggel bíró fajokat. Ezért az idei évben egy szakemberekből álló kuratórium választotta ki az Év Vadvirágát. A jövőben a szakmai kuratórium és a közönség által szavazás útján történő kiválasztásának módszerét fogják váltogatni a szervezők.
Hétfőn ismét faápolási munkálatok lesznek Kecskemét belvárosában. A Kecskeméti Városüzemeltetési Nonprofit Kft. azt kéri a lakosságtól, hogy az érintett területen ne parkoljanak. Mutatjuk a részleteket:
A Kecskeméti Piac újabb kezdeményezése a Budai utcai piaccsarnok portájánál kialakított
Szatyorpont, melyet a környezettudatosság jegyében hoztak létre.
A nemrég megújult Garmada tanösvény 12 állomása nemcsak a nemzeti parki területen ma még fellelhető természeti értékeket, a különleges növény együttest, a hozzá kötődő állatvilágot mutatja be, hanem rávilágít az ember tájformáló szerepére is. Megtudhatjuk, hogy az utóbbi pár száz évben hogyan hasznosították a területet, és ezek a tájhasználatok mi módon változtatták meg a térség ökológiai adottságait. Választ kapunk arra is, hogy mára miért özönlötték el a tájidegen növények a hajdani homok pusztákat, és az őshonos erdők helyén vajon ma mi terem?
Hegedűs Gábor méhész neve Kecskeméten már régóta ismert, de az országos ismertséget igazán a 2024-es XV. Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztivál hozta meg számára. A rangos eseményen Gábor három termékét mérette meg a zsűri előtt, és kiemelkedő minősítéseket nyert. Két arany és egy ezüst fokozatot kapott, míg a Menta Manna méze elnyerte az „Év Mézkészítménye 2024” első helyezését.
Idén január 24 és 27. (péntek-hétfő) között hirdeti meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a minden évben megismételt erdei fülesbagoly telelőhely felmérést. A természetvédelmi szakemberek és önkéntes felmérők mellé bárki csatlakozhat. A szervezők egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok, óvodák, általános és középiskolák részvételére is számítanak.
Valaki az éj leple alatt kivágta a szombaton elültetett facsemeték több mint felét a Pákozdi csata utca 17-25. lépcsőházak közötti téren. Egy klímavédelmi erdő telepítését végezték el a lakók Laczkó-Zsámboki Angéla önkormányzati képviselővel. A politikus feljelentést tett a rendőrségen.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlapon - kizárólag a felhasználói élmény fokozásának érdekében - ún. sütiket alkalmazunk. A hírportál használatával Ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.