Szabadság, bűn és irgalom: Finta József tartott előadást a KÉSZ sorozatában

2023. 03. 30., 07:50
A szabadság, a bűn és az isteni irgalom kapcsolatát járta körül dr. Finta József plébános, érseki helynök a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) havonta megrendezett előadássorozatának március 29-ei alkalmán. A főplébánia Lestár téri közösségi terme megtelt a nagyböjt derekán tartott előadásra, mely számos alapfogalmat és hittételt segített tisztázni a húsvétra készülő híveknek.
A galéria 29 képet tartalmaz

Finta József a szabadság fogalmával kezdte gondolatmenetét: az ember szabadnak teremtetett, ez teszi lehetővé, hogy bűnt kövessen el, ugyanakkor azt is, hogy érdemeket szerezzen. A szabadság nem Isten "csapdája", amit az embernek állított, hogy elbukjon, hanem szeretetének jele, hiszen csak így lehetünk személyek, akiket saját képére és hasonlatosságára teremtett, és így üdvözülhetünk.

Helytelen a szabadságunkat határtalannak felfogni, hiszen a korlátok nélküli szabadság csak Istent illeti; de helytelen az is, ha tagadjuk a szabadságunkat, mondván a génjeink, neveltetésünk, társadalmi környezetünk mindent meghatároz. A kereszténység felfogása szerint sajátos, teremtményi szabadsággal rendelkezünk, ez az alapja méltóságunknak és viselt felelősségünknek.

Az előadót dr. Berényi Tivadar, a KÉSZ kecskeméti csoportjának elnöke konferálta fel

Finta József hangsúlyozta, hogy az ősbűnt nem egy egyszeri eseményként kell elképzelnünk, hanem minden bűn lényegének: a jó és rossz tudásának fájáról való evés azt jelenti, hogy elhisszük, mi dönthetjük el, mi a jó és mi a rossz, ahelyett, hogy elfogadnánk azokat Istentől.

Bűn az, ha tudatosan és akarattal szembe megyünk Isten akaratával. Három dolog kell ahhoz, hogy valamit bűnnek nevezhessünk: a rossz következmény, a szabad döntés és a tudatosság. Ha például kényszerítenek valakit arra, hogy rosszat cselekedjen, akkor sérül a szabad döntés kritériuma, így nem követ el bűnt. Ha szabadon dönt valaki, de nincs tudatában annak, hogy rosszat cselekszik, szintén nem beszélhetünk bűnről. A szabadságnak és a tudatosságnak persze fokozatai vannak - mutatott rá Finta atya, hozzátéve azt is, hogy ezeket valójában egy ember nem is tudja pontosan megítélni a másikban, csak Isten látja tisztán.

Halálos bűnről akkor beszélünk, ha a rossz következmény súlyos. Az ilyen bűnt azért nevezzük halálosnak, mert lelki halált okoz: ez a kárhozat, avagy pokol, ahová az ember saját magát taszítja be, ha nem tart bűnbánatot. Jézus szavaival: ez a külső sötétség, ahol sírás és fogcsikorgatás van. Bocsánatos a bűn akkor, ha enyhe a következménye. Ha az ilyen bűnt nem bánjuk meg, akkor a purgatórium vár ránk, ahol megtisztulhatunk tőle.

A bűn természetes következménye a bűnhődés, a szenvedés. Nem Isten rója ránk büntetésként, hanem mi vonjuk magunkra azzal, hogy a bűnt választjuk. Áthágjuk a törvényt, ami pedig "útjelző táblaként" szolgálna.

A keresztény felfogás szerint Isten irgalmas, azaz megbocsát. Sőt, mindent megtesz, hogy megbocsáthasson: az atya a hazatérő tékozló fiú elé siet. Ennek feltétele a bűnbánat, melynek tökéletes formája a szereteten alapuló. Létezik más, például félelmen alapuló bűnbánat is, ez azonban nem tökéletes - mondta Finta József.

A gyónás a kezdetektől jelen volt a kereszténységben. Az első századokban nyilvánosan vallották meg súlyos bűneiket a hívek, nyilvánosan rótták ki rájuk a penitenciát, és nyilvánosan vezekeltek. Végül a feloldozás és a közösségbe való visszafogadás is nyilvános volt. A kereszténység elterjedésével és tömegessé válásával, az 5. századtól kezdve Írországból kiindulva terjedt el a fülbe gyónás, azaz a bűnök négyszemközti megvallása a papnak.

Finta József a gyónás több értelmét is említette: a papok segíthetnek tisztázni bűneink természetét és súlyosságát, valamint tanácsokat adhatnak az azoktól való megszabadulásra. Az embereknek továbbá mély igényük, hogy beszéljenek valakinek lelkük sötét szegleteiről. Az utóbbi évtizedekben ezt a szerepet a pszichológia egyre jobban átveszi, de ismerőseinknek, barátainknak is sokszor megnyílunk a bűneinkről - jegyezte meg az atya. Sokszor fontos az is, hogy az ember konkrétan hallja a feloldozás szavait. Végül a közösséggel való kiengesztelődés is fontos lehet.

Az előadás után kérdések is érkeztek az előadóhoz. Az egyikre válaszolva elmondta: a törvény külső, a lelkiismeret belső fórumot jelent az erkölcsi életünkben. A lelkiismeret részben velünk született, részben a neveltetésünkkel és tanulmányainkkal fejlesztjük.

Egy másik kérdésre pedig tisztázta: a pokol, a mennyország és a purgatórium nem helyek, hanem állapotok. A pokol az Istentől való távollét állapota, a purgatórium a tisztulás állapota, a mennyország pedig az örökkévaló tökéletes szeretet állapota.

Mint elhangzott, dr. Finta József erkölcsteológiából doktorált. Mély felkészültsége átsugárzott a szerdai előadáson, mégis közérthető és könnyen követhető maradt. Világos útmutatást adott a kereszténység fontos alapfogalmainak értelmezéséhez, ezzel segítve a nagyböjti önvizsgálatot, a felkészülést húsvétra, a legnagyobb ünnepre.

Kapcsolódó cikk