Szkíta harci ló a Cifrapalotában rendezett szkíta kiállítás egyik látványossága
A szkíták világába kalauzolja a látogatókat a Kecskeméti Katona József Múzeum és a szolnoki Damjanich János Múzeum legújabb közös kiállítása. A Cifrapalotában látható tárlat a Kr. e. 8–4. század közötti időszak leleteit mutatja be, köztük a szabadszállási, a Duna–Tisza köze legnagyobb szkíta temetőjéből származó, H. Tóth Elvira által 1961 és 1964 között feltárt leletanyagot. A kiállítás létrejöttét pedig egy 2023-as kecskeméti ásatás inspirálta, amely során Katonatelepen 23 szkíta kori sírt tártak fel Kurucz Klaudia régész vezetésével. Az egyik sírban egy szkíta harci lovat találtak a régészek.
A kiállítás F. Kovács Péter, a Damjanich János Múzeum, régészeti osztály vezetője, Hajdrik Gabriella kurátor, Szelei Mónika látványtervező, Boldog Zoltán, Kovács Szabolcs és még sokak munkájának köszönhetően kelt életre. A tárlaton fegyverek, ékszerek, használati tárgyak és a szkíták temetkezési szokásait bemutató leletek is láthatók. A Szolnok vármegyei anyag különlegességei között temetkezésekből előkerült edények, fegyverek és ékszerek, valamint közösségi régészeti kutatások során talált tárgyak, köztük egy ragadozó állatfejben végződő nyelű bronztükör is helyet kaptak.
A tárlat a Kárpát-medencén túlra is elkalauzolja a látogatókat: a bemutatott leletek az Alpok, a Baltikum és az Al-Duna vidékének szkíta kori kapcsolataiba is betekintést engednek. A mai megnyitón a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatóhelyettese arról beszélt, hogy ez a kiállítás tökéletesen bemutatja a múzeumok kettős küldetését. Szabóné Bognár Anikó úgy fogalmazott, „A tudásátadó szerepet, melynek során a kiállításlátogatók számára kevésbé ismert kor eredményeit hitelesen, mégis közérthetően tárjuk a nagyközönség elé, valamint a hasznos időtöltésre teret adó élményt nyújtó múzeumot. A mai múzeum nem a poros tárolók néma szentélye, hanem egy olyan élményközpont, amely képes programot adni az idősnek és fiatalnak, a családoknak és önálló nézelődőknek.”
A kiállítás megnyitóján Gyucha Attila, az amerikai University of Georgia régészprofesszora arról beszélt, hogy mintegy 25 éve nem volt hasonló léptékű tárlat az országban, így a mostani bemutató méltó folytatása a 2001-ben megrendezett eddigi legnagyobb szkíta kiállításnak. A Kárpát-medencében a Kr. e. 8századtól a 4. századig terjedő időszakot felölelő szkíta korszakról szólva a régészprofesszor kiemelte: az ebben a korban tapasztalható három fő jelenség – a migráció, az innováció és a globalizáció – segíthet megfejteni a későbbi történelmi korszakok vagy akár a jelenkor bizonyos folyamatait is.
A tárlat október 11-éig látogatható a Cifrapalotában.