Szólások Arany János verses műveiben - Beke József könyvbemutatója a könyvtárban

Beke József, a Bányai Júlia Gimnázium legendás magyar szakos tanára, a Katona-bicentenáriumra jelentette meg első írói szótárát 1991-ben, amelyben Katona József Bánk bán című drámájának szókészletét dolgozta fel. A Bánk bán-szótárt a Zrínyi-szótár követte 2004-ben, újabb öt év elteltével jelent meg a Radnóti-szótár (2009), majd az eddigi legnagyobb léptékű munka, az Arany-szótár következett, amely nyolcévnyi munka eredményeként, a költő bicentenáriumára, 2017-ben jelent meg. Ez a munka három kötetben, több mint 3000 oldalon 22423, Arany János által használt szót értelmez és magyaráz meg példákkal illusztrálva, az írói szótárak szabályai szerint.

Az Arany-szótár munkálatai közben tűnt fel Beke Józsefnek, hogy Arany verses műveiben, de különösen az elbeszélő költeményekben rengeteg korabeli szólás, vagy szólásszerű kifejezés szerepel, amelyek értelmének pontos ismerete nélkül maguk a művek is nehezen érthetők meg, vagy egyenesen félreérthetők. Újra nekilátott hát a gyűjtésnek, és az elmúlt év végére elkészült új kötetének anyagával, amely az Arany János költői nyelvében előforduló szólásokat és szólásszerű kifejezéseket tartalmazza. Ez lett a sorban az ötödik írói szótára Beke Józsefnek, aki e könyv megjelenésével egymaga annyi írói szótárt jegyez, mint a szótárak másik felét összeállító alkotói közösségek együttvéve. Szótára van még Balassi Bálintnak, Csokonai Vitéz Mihálynak, Juhász Gyulának, 4 kötetben Petőfi Sándornak, és önálló szótárt kapott a Toldi is.

Az Arany-szótár összeállítása közben Beke Józsefet is meglepte, hogy a költő szövegei milyen gazdag tárházát jelentik az Arany korabeli, illetve a már akkor is archaikusnak tekinthető szólásoknak. Gondos kutatómunka eredményeként végül 1897 szólás, vagy szólásszerű kifejezés került a kötet szótár-részébe, ahol Beke József pontos magyarázatokat ad az egyes szólások megértéséhez. Nem kevésbé izgalmas a kötet második fele, ahol kilenc esszét olvashatunk Beke József tollából.

Az írásokban, amelyek kivétel nélkül a kiadvány számára készültek, illetve a szerzői előszóban Beke tanár úr kifejti, hogy némiképp eltérve a nyelvtudományi kánontól, ő maga mit ért szólásokon vagy szólásszerű kifejezéseken, és felvázol egy saját tipológiát is a szólások fajtáira. Elsőként tárgyalja azokat a szólásokat, amelyekhez Arany János is jegyzeteket fűzött a pontos megértést elősegítve. Önálló cikkben foglalkozik az erkölcsi tanulságokat megfogalmazó, a bibliai eredetű, a gesztusjellegű és az ellentétes értelmű szólásszerű kifejezésekkel. Önálló esszét kaptak továbbá a népmese és a népélet ilyetén kifejezései, a szólásszerű kifejezésekben szereplő számok, valamint a variációs és az összetett, többsíkú szólások és szólásszerű kifejezések.

Beke József az írások mindegyikénél törekedett rá, hogy Arany János költői nyelvének idetartozó kifejezései közül bemutasson néhány, külön figyelemre méltó, érdekes vagy tanulságos példát. A szerző törekvése volt az is, hogy felhívja a figyelmet e szólások különleges szépségére, Arany nyelvének kivételes gazdagságára.

Beke tanár úr szerzői előszavában legutóbbi munkájáról az alábbiakat írta:

„Hálás vagyok a sorsomnak, amiért lehetőséget adott arra, hogy az Arany-szótár elkészítése után még egyszer elmélyedhettem Arany János költői nyelve egyik igen fontos elemének, a szólásszerű kifejezéseknek összegyűjtésében és rendszerezésében. Meglepően nagy munkát követelt ez mennyiségében, és meglepően nagy élvezetet adott minőségében. A nyelvi zsenialitás különleges csúcsait vélem fölfedezni a költő némely idetartozó kifejezésében. E könyv élvezetesen komoly munkálatai után csak azt mondhatom, hogy Arany géniuszát még nagyobb szellemi magaslaton látom, mint eddig: a köznapi egyszerűségből kinövő szólásféleségeknek az aktuális művészi variálás révén történő költői magaslatra emelése anyanyelvünk bámulatosan széles lehetőségeit mutatja föl, s szerintem ezen a téren a magyar költészet utolérhetetlen csúcsteljesítményét jelenti.”

Beke József könyvét ezúttal is, mint az Arany-szótár esetében, az Anyanyelvápolók Szövetsége jelentette meg. Előszót írt a munkához Juhász Judit, a szövetség elnöke, és Grétsy László nyelvészprofesszor, az Anyanyelvápolók Szövetségének tiszteletbeli elnöke, akinek szóban elmondott köszöntőjéből, felvételről, részleteket láthatott a kecskeméti könyvbemutató közönsége is. A 89. életévében járó szerzőt minden irányból áradó szeretet vette körül ezúttal is: számos egykori tanítványa jött el, hallgatta meg, és köszöntötte őt a bemutatót követően.