Tavaszi hangversenyt adott a Kecskeméti Énekes Kör
„Várunk minden zenekedvelőt következő koncertünkre, Kecskemétre, a Hírös Agóra KultKaszinóba március 29-én, szombaton 16 órára. A Tavasz különleges dalaiból válogattunk. Előadásunk a CANTI DI PRIMAVERA – A TAVASZ DALAI címet kapta, ugyanis színes, egymástól sokszor nagyon eltérő színek, hangulatok, ritmusok és éneklési stílusok jellemzik majd az előadott műveket. Számunkra is különleges műsorral készülünk, hiszen szokatlan, ritkán énekelt műveket tanított nekünk Erdei Péter karnagyunk erre az alkalomra. Azért a megszokott dallamok közül is megszólaltatunk néhányat, többek között a három éve felvett Edward Elgar: Három Mária-éneket is.” A Kecskeméti Énekes Kör ezekkel a gondolatokkal invitálta közösségi oldalán a zeneszeretőket, és akik hívó szavukra hallgattak és ellátogattak a hangversenyre, nem csalódtak, emlékezetes élményekkel gazdagodtak.
A szombat délutáni hangverseny első részében három magyar zeneszerző kórusműveit hallgathatta meg a nagyérdemű. A darabokat az emlékezés jegyében választotta Erdei Péter: a béke fontossága mellett a 225 éve született Vörösmarty Mihályra és a 80 éve elhunyt Bartók Bélára gondolhattak vissza a megjelentek. Először Tóth Péter: Da pacem, Domine (Adj békét, Uram!) című „békehimnuszát” szólaltatta meg a KÉK, mert mint amiként karnagyuk fogalmazott: „Mi, akik nem vagyunk politikusok, de érző emberek vagyunk, átérezzük azt, hogy mi minden problémát okozhat az a helyzet, amiben most Európa van, ezért mostanában legtöbb hangversenyünket egy ilyen békedallal kezdjük.” Ezt követően a Zeneakadémia egykori tanára, Mihály András két Vörösmarty-versre komponált kórusa csendült fel, majd az első blokk zárásaként Bartók Béla Legénycsúfolóját énekelték a Kecskeméti Énekes Kör hölgy tagjai.
Zenetörténeti érdekességek
A hangverseny folytatásában külföldi komponisták alkotásait énekelte a KÉK. Előbb Edward Elgar Három Mária-énekét, azután Ernst Toch Földrajzi fúgáját, valamint két amerikai zeneszerző spirituáléfeldolgozásait tolmácsolták, zongorán közreműködött Lestákné Valasek Szilvia. Mind a brit alkotó motettáinak és az afroamerikai dallamoknak bensőséges hangulatát, mind az osztrák születésű zeneszerző új zenei megközelítésű darabjának különleges atmoszféráját – Toch műve semmi másból nem állt, mint városok, térségek, továbbá egy folyó és egy tó neveiből, ezeket sorolták az énekesek négy szólamban és a fúga szabályai szerint felépülő szerkezetben – igen érzékletesen továbbította a darabokat látható örömmel éneklő kórus.
A szombat délutáni koncert záróblokkjában ismét magyar szerzők műveit hallgathatták a KultKaszínó impozáns termét csaknem teljesen megtöltő zeneszeretők. Először Kodály Zoltán rövid vegyeskarát, a Salló Pistát, azután a Kecskeméthez szintén kötődő Balogh Máté Zulu nights című szerzeményét, illetve Ligeti György népdalfeldolgozását, a Haj, ifjúságot adta elő a Kecskeméti Énekes Kör. A közönség lelkes tapsviharral fogadta a kórus produkcióját, akik ráadásszámmal, Johann Sebastian Bach-művel, a D-dúr zenekari szvitből jól ismer Air átiratával köszönték meg a megjelentek szeretetét.
