Új hungarikumokat avattak a Kecskeméti Nemzeti Színházban

Csordultig megtelt a kecskeméti színház nézőtere, megannyi tekintélyes vendég tette tiszteletét a teátrumban. A hangulat nem véletlenül volt felfokozott, jelentős nap volt ez a város életében, hiszen nem csupán a településen, hanem összességében Budapesten kívül is most rendezték meg először a Hungarikum Díjátadó Gálát, mely idén harmadjára valósult meg 2013 és 2015 után.

Dobostorta, csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, szőregi rózsatő, klasszikus magyar szablyavívás, tiszavirág és tiszavirágzás, a Magyar népmesék rajzfilmsorozat, a vallásszabadság 1568-as törvénye, karikás ostor, szentesi paprika, hagyományos fejfák a Kárpát-medencében és a Felső-Tisza-vidéki beregi keresztszemes hímzés: ezek a magyar kultúra azon elemei, amelyek most végre hivatalosan is hungarikummá nemesültek az este során. Az újdonsült hungarikumok többségét szinte mindenki jól ismeri, de a hozzájuk kapcsolódó kisfilmek és díjátadók során elhangzott műsorvezetői méltatás azokhoz is közelebb hozta őket, akik esetleg eddig kevesebbet tudtak valamelyikről.

Az esemény rangját mutatja, hogy több prominens politikus is részt vett rajta, így dr. Nagy István agrárminiszter, V. Németh Zsolt, a magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztos — aki a Hungarikum Bizottságnak is tagja —, valamint Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere is. A három politikus beszédet mondott — az agrárminiszter rögtön kettőt, a rendezvény elején és végén —, és a díjak átadásából is kivették a részüket, mikor is az adott hungarikumhoz valamilyen módon kapcsolódó meghívottak vehették át az elismerő oklevelet és az egyedi kisplasztikát.

Nagy István nyitóbeszédében elárulta, úgy gondolja, a megjelentek mind különleges emberek, hiszen az vezérli őket, mit tehetnek a magyarságért, mit tehetnek a megmaradásunkért.

Nagy István arra a megállapításra jutott, hogy a siker nem csupán az egyénről, hanem a közösségről szól, amit a hungarikumok is ékesen bizonyítanak, melyek a magyarság csúcsteljesítményeit jelentik, a magyarságra jellemző tulajdonságokat, egyediséget, különlegességet és minőséget képviselnek.

Elmondta, hogy ez a szellemiség mutatkozik meg a hungarikumokról szóló törvényben is, hiszen a magyarok közössége határozza meg, hogy mit tart értéknek, sikeresnek a saját teljesítményében. Ezután felhívta a figyelmet ezeknek az értékeknek a sokszínűségére, a lokális értékek szélesebb körű megismertetésének fontosságára, továbbá az Agrárminisztérium hungarikumok bemutatására és népszerűsítésére tett erőfeszítéseire, ilyen jellegű rendezvényire is, melyek közül kiemelkedik a Hungarikum Díjátadó Gála.

A gálaműsor végén Nagy István azt is elárulta, hogy nem kell újra ennyire sokat várni a következő Hungarikum Díjátadó Gálára, hiszen tavasszal a Veszprémi Petőfi Színházban lesz a rendezvény negyedik kiadása.

Polgármesteri köszöntőt mondott Kecskemét első embere, Szemereyné Pataki Klaudia, aki kiemelte az eseménynek otthont adó színház igazgatójának, Cseke Péternek, továbbá az intézmény és a város művészeinek kulcsfontosságú szerepét abban, hogy az esemény méltó színvonalon valósuljon meg.

Beszédet mondott V. Németh Zsolt, aki a magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztosként és a Hungarikum bizottság tagjaként kétszeresen is kapcsolódott a gálához. V. Németh Zsolt a magyar értéktárak legfényesebb csillagjaiként hivatkozott a hungarikumokra, kiemelte azok megtapasztalhatóságát és sokféle jellegét is.

V. Németh Zsolt arra is rámutatott, hogy a hungarikumok gyűjteménye többet jelent önmagánál, hiszen megmutatja a magyarság történelmét, értékrendünket, habitusunkat, a néplelket. Képes arra, hogy rámutasson az ősiségre, a tradícióra, de az innovációra is, ahogyan azt is bemutatja, hogy egyszerre vagyunk befogadóak és kisugárzóak.

A hangulatra nem lehetett panasz, az esemény ünnepi jellege mellett erről az est két műsorvezetője, Szabó Dorottya és Koltai-Nagy Balázs, a Kecskeméti Nemzeti Színház színművészei, valamint a gálát átszövő színvonalas és szórakoztató műsorszámok gondoskodtak, melyek végig lekötötték a közönség figyelmét és szavatolták, hogy minden jelenlévő nagyszerűen érezze magát.

Fellépett az estét nyitó Csík János és a Mezzo Zenekar, valamint a Kecskemét Táncegyüttes is, de a műsor nagy részéről a színház művészei gondoskodtak, akik főleg a teátrum előadásaiból adtak elő részleteket: terítékre került a Hattyú című balett, a Meseautó és Az ég tartja a földet című musicalek, továbbá a Luxemburg grófja című operett is. Színpadra lépett Járai Máté, Venczli Zóra, Bori Réka, Varga-Huszti Máté, Cserháti Szalontai Lili, Dongó Máté, valamint a színház ének-, zene- és tánckara is. Külön színfolt volt, hogy a műsort vezető két színész is szerepelt egy-egy műsorszámban.

A gála egy percig sem hagyta unatkozni a nézőt, gördülékenyen és pörgősen zajlottak az események, kellemesen váltogatták egymást a díjátadók, a szórakoztató műsorszámok és a politikusi beszédek, így a nézőknek idejük sem volt elfásulni, pláne, hogy az egész rendezvény belefért másfél órába. A közönség elégedetten távozhatott, hiszen nemcsak jól szórakozhattak a magyar kultúra szerelmesei, hanem annak is tanúi lehettek, hogy nemzeti kincseink közül újabb tizenegy kanonizálódott hivatalosan is hungarikummá.